Előfizetés

Becsomagolt adóemelés

Publikálás dátuma
2016.05.04. 07:20
A független közgazdászok kritizálták a jövő évi költségvetés tervezetét FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A középosztályt támogatja a 2017-es költségvetés, a szegényeknek, de a legtöbb családnak nem ad semmit, vagy csak nagyon keveset. Az országgyűlés költségvetési bizottsága által meghívott közgazdászok többsége a büdzsé mellett a jegybank alapítványi költéseit is kritizálta.

Nagyon távol van a 2017-es költségvetés a valóságos folyamtoktól és az átláthatósága még a korábbiaknál is rosszabb - vélte Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint korábban még lehetett találkozni a költségvetésekben várható tényleges folyamatok elemzésével, a jövő éviben viszont ennek nyomát sem találni. A gazdaságkutató szerint teljesen formálissá vált a költségvetési parlamenti vitája.

A jövő évi számokból látható, hogy hátrányba kerül a szociális ellátó rendszer, a család, illetve a gyermektámogatások. Ez a költségvetés talányos, de annyi kiolvasható belőle, hogy nem az adócsökkentések költségvetése - összegezte a gazdaságkutató.

A konvergencia program középtávú makrogazdasági előrejelzései túlságosan optimisták, nem reálisak - állította Oblath Gábor. az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ tudományos főmunkatársa. Azt pedig komolytalannak nevezte a szakértő, hogy a kormány szerint 2020-ig már évi 4 százalékkal csökkentik az államadósságot, miközben minden elemzés inkább 1 százalék alatti mérséklődéssel számol.

A kutató közölte, ha a kormány komolyan gondolta volna az államadósság elleni harcot, akkor nem engedte volna a jegybanknak, hogy alapítványain keresztül 250-260 milliárd forintot államkötvényekbe fektessen, mert azt az összeget az utolsó fillérig az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Oblath Gábor megjegyezte, hogy a kabinet elképzelésével ellentétben nem az adópolitika milyensége a versenyképesség legfontosabb eleme, hanem az intézményrendszer állapota. Az pedig a jogbiztonságot, a tulajdon védelmét, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát tekintve lényegesen rosszabbak az átlagosnál.

A kormány lemond a nullás költségvetési hiányról, de a helyette bevezetett háromosztatú költségvetést, amit közgazdaságilag nehezen értelmezhetőnek nevezett Ádám Zoltán. A Kopint-Tárki ügyvezető igazgatója nem tartotta reálisnak a jövőre betervezett 9 százalékos beruházás növekedést sem. Úgy vélte, a lakástámogatási rendszer is a középosztálynak előnyös, holott a szelektív programok helyett a leszakadó rétegeket kellene támogatni szociálpolitikai eszközökkel.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője elmondta: a költségvetés több tételének - elsősorban a társasági adónak és az általános forgalmi adónak - a megalapozottsága kérdéses, ezért nem tekinthető biztonságosnak a büdzsében kitűzött egyenlegcél megvalósulása. "Ahhoz, hogy a magyar gazdaság belső növekedési motorja beinduljon, nem arra van szükség, hogy a magánszektort még az eddigieknél is jobban "rászoktassuk" az uniós forrásokra, amelyek mostanra a gazdasági növekedésünk gyakorlatilag egyetlen hajtóerejévé váltak" - mutatott rá a gazdaságkutató.

A Századvég vezető közgazdásza, György László hangsúlyozta, hogy a 2017-es költségvetés megfelelő és hatodik éve 3 százalék alatt tartja a kormány a hiányt. A többséggel szemben úgy vélte, a költségvetés kiszámítható, átlátható és megfelel az óvatosság elvének. A jegybanki botránnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy az MNB-nek kiváló a társadalmi felelősségvállalási stratégiája. Van egy sokat vitatott alaptörvényünk, s bizonyos tekintetben elmondhatjuk, hogy jogállamban élünk - mondta György László, s szavait élénk derültség fogadta a teremben. Arra gondolt, hogy végül kiderült, az alapítványi pénz közpénz.

Elismeréssel szólt a kormány fegyelmezett hiánypolitikájáról Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, bár azt is hozzátette, hogy ezt vitatott, sok rossz eszközökkel érte el. A jegybanki alapítványokról szólva Vértes András kifejtette, a szakmai mellett van egy erkölcsi ága is az ügynek. Azt gondolom, még szakmailag tisztességesen sem szabad lopni, s ha ez nem tiltott finanszírozás, akkor sincs mód arra, hogy sok százmillió forint családi, üzleti kapcsolatokhoz kerüljön ilyen mértékben és mennyiségben, ez nonszensz - fogalmazott, majd közölte, a nemzeti bank elnökének le kell mondania.

Adóemelés is van a csomagban

Jókora adócsomagot jelentett be Tállai András adóügyekért felelős államtitkár tegnap. Meglepetést keltett a jövedéki adóról szóló törvényjavaslat, amely a jövőben a Brent típusú olaj hordónkénti árához kötné az üzemanyag jövedéki adójának mértékét. Ha 40, illetve a másik variációban 50 dollár alá kerülne az olaj hordónkénti ára, a gázolaj esetében 10, a benzin esetében pedig 5 forinttal emelkedne a jövedéki adó. Jelenleg 45 dollár körül van az olaj hordónkénti ára. Az emelés a költségvetésnek - ha egész évben szednék - mintegy 20 milliárd forint többletbevételt jelentene.

A dohány jövedéki adója az uniós előírások miatt fog emelkedni, 2017 végére 29 százalékra.

A baromfihús áfakulcsát 5 százalékra csökkentik, az éttermi szolgáltatásoké 2017-től 18, majd 2018-tól 5 százalékra mérséklődik, beleértve a helyben készített alkoholmentes italokat is. A friss tej és a tojás áfáját is 5 százalékra mérséklik jövőre. Az internetszolgáltatások áfáját 18 százalékra vágják vissza.

A kétgyermekesek családi adókedvezménye az szja törvény módosításával 5 ezer forinttal, 30 ezerre emelkedik, ez 350 ezer családot érint. A két gyermeket nevelőknél évente 80-85 ezer forintot hagy az állam az áfacsökkentés és az szja kedvezmények növelése révén, egy nyugdíjas házaspárnál pedig ez 15-20 ezer forintot jelent - állította Tállai.

A társasági adó terén megszűnik a kis és közepes vállalkozások (kkv) beruházási adókedvezményének korlátja, ami 30 millió forint volt.

A munkába járás adómentes költségtérítésének határa jövőre a kilométerenkénti 9 forintról 15 forintra emelkedik. A lakhatási támogatás 60 kilométeres térségben adómentessé válik.

A javaslat megteremti az online számlázási rendszer kiterjesztésének, és a kezelő személyzet nélküli italautomaták bekötésének feltételeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), valamint több, a gazdaság fehéredését célzó intézkedést is tartalmaz.

Így lehet vége az Ubernek

Publikálás dátuma
2016.05.03. 20:54
Fotó: Népszava
A kormány kedden benyújtotta a parlamentnek az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló törvényjavaslatot, amelyet tárgysorozatba vett az Országgyűlés.

Kiss Anita, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtófőnöke elmondta: a kormány által a múlt héten megtárgyalt szigorító intézkedések változatlan formában kerültek bele a törvényjavaslatba. Hozzátette: az Országgyűlés még a tavaszi időszakban, azaz június 13-áig szavaz a javaslatról, amely a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, azaz várhatóan még a nyár folyamán. 

A törvényjavaslat egyik célja annak biztosítása, hogy az egyéb megelőző hatósági intézkedések eredménytelensége esetén akadályozza meg a jogellenesen működő taxi vagy taxi jellegű diszpécserszolgáltatásokhoz való internetes hozzáférést - tartalmazza a jogszabálytervezet indoklása. Ennek megfelelően az illetékes kormányhivatal elrendelheti a jogellenes szolgáltatás végzéséhez hozzáférést biztosító vagy a szolgáltatást közvetlenül népszerűsítő honlap blokkolását 365 napra.

A internetes elérhetőség blokkolásának végrehajtásáról - a büntetőügyekben és a tiltott szerencsejáték-honlapok esetében kialakított megoldást alkalmazva - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gondoskodna.

A javaslat szerint az engedély nélkül végzett személyszállítási szolgáltatás esetén a járművezetőt 9 büntetőponttal, majd ismételt szabályszegés esetén újabb 9 hibaponttal büntetik, az így összegyűlt 18 pontnál a vezetői jogosítványt hat hónapra visszavonják. A járművet első alkalommal fél évre, ismételt szabályszegés esetén pedig három évre kivonhatják a forgalomból.

Hoppá - Halkan ugyan, de adóemelést jelentettek be 2017-re

"Tállai: a kormányzati ciklus egyik legnagyobb jelentőségű adójavaslatát terjeszti be kormány" - ezzel a címmel adta ki az MTI azt a hírt, amelyben az adóügyekért is felelős államtitkár szép csöndben, a szövegben megbújva adóemelést jelentett be.  

A kormány az adójavaslatot kedden terjeszti a parlament elé - a tavaszi adócsomaggal -  amely mintegy 30 törvényt módosít mintegy 260 paragrafusban - ezt közölte a hír szerint Tállai András budapesti sajtótájékoztatóján, hozzátéve a szokásos bülbülszavú mondatot: az áfa- és szja-változásokkal alapvetően a családoknak szeretne segíteni a kormány. 

( bülbül: törökül pacsirta, a madár "szava" (éneke, költészete) szép mint a fülemüle dala - innen a kifejezés).

Igenám, de az adóügyekért is felelős államtitkár azt is közölte: a jövedéki adóról szóló törvényjavaslat esetében a világpiaci ár változásához kötné az üzemanyag jövedéki adójának mértékét, a többletbevételt pedig az utak - elsősorban alsórendű utak - felújítására költenék. A dohány jövedéki adója az uniós előírások miatt fog emelkedni, 2017 végére 29 százalékos emelkedést kell elérni - ismertette az államtitkár.

Vagyis: A dohánytermékek adója 29 százalékkal emelkedik 2017 végéig, és az üzemanyagoknál is várható jövedékiadó-emelés.