Ujhelyi: Matolcsy hazudott, azonnal távozzon posztjáról!

Publikálás dátuma
2016.05.04. 14:01
Népszava fotó
Orbán Viktor "jobbkeze" ismét hazudott. Kiderült, hogy unokatestvérének több mint egy éven át offshore érdekeltsége volt a Brit Virgin-szigeteken. Matolcsy György azonban korábban ezt tagadta - írja közleményében az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselő. 

Néhány nappal ezelőtt közleményben szólítottam fel a jegybank elnökét, hogy sürgősséggel nyilatkozzon arról: személyesen vagy családtagjain keresztül érintett-e az offshore-botrányban, van-e neki vagy bármely rokonának bármilyen korábbi és/vagy jelenlegi offshore-érdekeltsége. A legszélesebb körű átláthatóság ugyanis minimális elvárás egy olyan személlyel szemben, aki nemrég törvénybe akarta foglaltatni a magyar adófizetői pénzek sorsának eltitkolását. A Matolcsy György által vezetett MNB erre válaszul közleményben állította, hogy sem a jegybankelnöknek, sem családtagjainak nem volt és ma sincs offshore-érdekeltsége. A Direkt36 oknyomozó portál legújabb cikke szerint azonban - az MNB-alapítványok elsunyizott közpénzei kapcsán ismertté vált - Szemerey Tamás több mint egy éven át tulajdonosa volt egy virgin-szigeteki offshore vállalkozásnak. Vagyis, az MNB és Matolcsy György tudatosan hazudott.

A kormány szerint, aki a jegybank vezetőjét kritizálja, az a forintot gyengíti. Szerintem pedig azok ártanak a magyar valutának és Magyarország maradék hitelességének, akik egy milliárdokat titokban kitalicskázó hazug embert védenek és tartanak a Magyar Nemzeti Bank élén. Kérdés, hogy van-e még titkolnivalója a Matolcsy-klánnak?

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselő

lásd még: Az MLP is Matolcsy felmentését sürgeti

Szerző

Szigetvári Viktor: megakadályozzuk a családok jogfosztását

Az Együtt parlamenti képviselői módosító javaslatot adnak be annak érdekében, hogy a Fidesz ne üresíthesse ki a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét. A párt  szerint felháborító, hogy Orbán Viktor ideológiai alapon tesz különbséget család és család között. Minden család ugyanúgy értékes, alkossák azt bárkik, bármilyen jogi viszonyok között.

Orbán Viktor hétvégén meghirdetett családpolitikáját már a költségvetési törvényben elrejtve intézményesíti a Fidesz, amikor kirekesztő és jogkorlátozó módon előkészíti, hogy például az öröklés és az adókedvezmények tekintetében hátrányosan megkülönböztethessék az élettársi kapcsolatban élőket a házastársaktól. Az Együtt szerint már az is elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor megmondja, kik tekinthetők családnak, de az külön ízléstelen, hogy a Fidesz sunyi módon jogtechnikai módosításnak álcázza az ideológiai alapú megkülönböztetést, amivel úgy okoz kárt az érintetteknek, hogy attól mások helyzete nem javul. A módosítással egyaránt hátrányba kerülnek a nem házasságban, hanem bejegyzett élettársi kapcsolatban élő heteroszexuális és az azonos nemű párok. Ezzel Magyarország visszafordult a folyamatos jogkiterjesztés útján, és Orbán Viktor ebben is a putyini útra lépett.

A józan középúton járó Együtt szerint minden család egyenlő és minden család ugyanolyan értékes, attól függetlenül, hogy kik alkotják azt, és köztük milyen rokoni és jogi viszonyok állnak fönn. Az Együtt kiáll a fokozatos jogkiterjesztés, a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének kiüresítése ellen, országgyűlési képviselőink módosító javaslatot nyújtanak be a vonatkozó rendelkezés törlésére.


Szerző

Hülyére vesznek - Népszavazásra alkalmatlan kérdésről szavazunk

A Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ezt állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért.

A Kúria 2016. május 3-án elutasította a kormány – a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által hitelesített – kvótaügyi népszavazási kezdeményezése ellen benyújtott jogorvoslatokat. Ha a kormány nem áll el eredeti szándékától, várhatóan ősszel kerül sor a referendumra. A népszavazási kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be február 24-én, a Nemzeti Választási Iroda aulájában történt botrány másnapján.

A kormány kérdése így hangzik: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák, hogy a parlament miről és milyen tartalmú törvényt alkosson. A népszavazás tehát a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál – ideális esetben.

A kormány azonban 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét, aminek köszönhetően a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívüli nehézségek árán tudnak népszavazást kezdeményezni, illetve sikerre vinni. Az elmúlt bő egy évben sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak. A hatályos népszavazási törvény és az azzal visszaélő hatalom igényeit kiszolgáló intézményrendszer sokáig hatékonyan akadályozta kezdeményezéseiket.

A kormány kvótaügyi népszavazási kérdésének azonban még az sem állta útját, hogy az – az alábbi okokból – nem felel meg az Alaptörvényben foglalt követelményeknek. A Kúria jogszabálysértő döntése a kormány érdekeit szolgálja az Alaptörvény semmibevételének árán is.

Álláspontunk szerint a kormány kérdése többek között a következő okokból nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, ezért a Kúria nem engedhette volna át:

1. A népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe Országos népszavazást csak az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó témában lehet tartani. A kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezése azonban hamisan sugallja azt, hogy a népszavazás olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós játékszabályokat, döntéseket.

A menekültügyi kvótaszabályozás terén az Európai Unióban képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, ebben az Országgyűlés álláspontja nem köti a kormányt. Az Országgyűlésnek tehát nincs felhatalmazása dönteni arról, hogyan alakuljon az EU-s kvótaszabályozás. Az Unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amit egyszer már elfogadtunk az Unióhoz való csatlakozással.

A Kúria szerint azonban a kormány népszavazási kérdése nem az uniós kvótaszabályozás felülírását célozza, hanem valami mást, amire az Országgyűlésnek bizonyára van felhatalmazása. A Kúria döntéséből azonban nem derül ki, hogy pontosan akkor mire is irányul a kvótaügyi népszavazási kezdeményezés.

2. A népszavazási kérdés nem egyértelmű A Kúria végzése hiába érvel amellett, hogy egyértelmű a kérdés, a választópolgárok számára továbbra sem lehet világos, mi a kormány által kezdeményezett népszavazás tárgya – ahogy az Országgyűlésnek sem lehet világos, a polgárok döntéséből milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik. Nem beszélhetünk legitim népszavazásról, ha a választópolgárok meghatározhatatlan értelmű kérdésről szavaznak, az Országgyűlés pedig biankó felhatalmazásként értékelheti a népszavazás eredményét.

A kormány által kezdeményezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait - írják a közleményben a szervezetek.

Szerző