Ilyen egy pöttöm karvalykeselyű - Fióka a Nyíregyházi Állatparkban

Héthetes karvalykeselyű-fióka (Gyps rueppellii) fészkében a Nyíregyházi Állatparkban 2016. május 4-én. A kritikusan veszélyeztetett keselyűfaj szülei az országban először Nyíregyházán szaporodtak, és a ragadozókra jellemzően eddig életük árán is védelmezték fiókájukat, amihez most engedték először közel az állatpark munkatársait.

A madár nappal aktív, ekkor keresi a levegőben körözve táplálékát. Röpte jellegzetes, szárnyverdesés nélküli keringés. Éles látásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre.

A bizonyítottan legmagasabban szálló madár egy karvalykeselyű volt, a madár 1973 November 29-én, 11 277 méter magasan ütközött egy kereskedelmi repülőjárattal Elefántcsontpart közelében. (Wikipédia)

A keselyűk tetemkeresési módszerét és a megtalált dög körüli csoportos megjelenését korábban rendkívül jó a szaglásukra vezették vissza, sőt, egyes népcsoportok egyenesen telepatikus képességeket tulajdonítottak nekik. Valójában azonban az óvilági keselyűk a táplálék megtalálásában a látásukra hagyatkoznak: amint egyik fajtársuk meglát egy tetemet, elkezd egyre alacsonyabban körözni körülötte, amit a többiek észrevesznek és követik. Nagyobb tömegben egy nagytestű állat maradványait akár húsz perc alatt képesek eltakarítani: elsőként a belsőségeket, majd a húst, a bőrt és végül a kisebb csontokat fogyasztják el.

Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) először 2007-ben sorolta be fenyegetett kategóriába, majd 2012-2014 között veszélyeztetettnek nyilvánították. Mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik okozta pusztulásaik miatt, 2015 óta kritikusan veszélyeztetett fajjá váltak.