terrorizmus;támogatás;nemzetbiztonsági bizottság;BM javaslatcsomag;
2016-05-04 15:40:00
A kormány képviseletében Tasnádi László, a BM rendészeti államtitkára kiemelte: a közelmúltban bekövetkezett terrorcselekmények és az ezzel egy időben zajló, velük összefüggésbe hozható migrációs válság miatt felmérték, milyen jogszabályváltozásokkal tudja segíteni a kormány a szakszolgálatok tevékenységét. Felidézte, hogy a BM-ben több fordulóban ötpárti és szakértői egyeztetéseket tartottak a javaslatcsomagról. Az elmúlt hetekben pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) folytatott egyeztetések nyomán tovább pontosították a javaslatot.
Pintér Sándor belügyminiszter a BM több mint húsz jogszabály módosítását tartalmazó terrorellenes javaslatcsomagját április 19-én nyújtotta be az Országgyűlésnek. Ennek egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább. Egy másik pontjában a javaslat a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról rendelkezik. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.
Kövér László házelnök a javaslatcsomag részletes vitájának lefolytatására a nemzetbiztonság bizottságot jelölte ki. A testület szerdai ülésén - a kormány és a testület támogatásával - további ellenzéki módosító indítványokkal is kiegészült a javaslat. Egyebek mellett az MSZP-s Molnár Zsolt és Harangozó Tamás, valamint az LMP-s Schmuck Erzsébet indítványát is egyhangúlag szavazta meg a testület, valamint a kormány képviselője. A testület többsége és a kormány sem támogatta viszont Schiffer András azon indítványát, amely elhagyta volt a törvényjavaslatból a terrorcselekményekben résztvevő 12-14 éves gyermekek büntethetőségét. Tasnádi László a kormány álláspontját megindokolva kiemelte, hogy emberölés esetén egyébként is büntethetők a 12-14 évesek, ráadásul az Iszlám Állam sokszor kiskorúakat használ fel.
A testület ülésén több ellenzéki képviselő firtatta, hogy a javaslat nyomán milyen információkhoz és milyen módon juthatnak hozzá a titkosszolgálatok. Erre reagálva Tasnádi László kiemelte: a nemzetbiztonsági szolgálatok jelenleg is minden információhoz hozzáférhetnek. A javaslatcsomag semmilyen új jogosultságot nem ad nekik, csupán technikai jellegű a tervezett változás, amely az eljárás felgyorsítását teszi lehetővé. Az államtitkár kiemelte: a "naplózás" nyomán nyilvántartásba kell venni, hogy ki, mikor, milyen célból, milyen engedéllyel kért adatokat. Az információkérések visszakövethetőek lesznek, így jogtalanul, ellenőrizetlenül senki sem férhet hozzá adatokhoz - fejtette ki.
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke a részletes vitát lezárva azt mondta: úgy gondolja, a végső szavazásra egy támogatható javaslat kerül majd az Országgyűlés elé. A testület ülése után újságíróknak nyilatkozva kiemelte: hosszú egyeztetések után ésszerű kompromisszumokkal zárták le a BM terrorellenes javaslatcsomagjának tárgyalását. A javaslat megfelel a jogállami normáknak, nem pártpolitikai érdekeket, hanem valóban a magyar emberek biztonságát szolgálja - tette hozzá.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja kiemelte, hogy az elmúlt hetekben jelentős átalakuláson ment át a javaslat. Úgy fogalmazott: "öröm volt megélni", hogy ellenzéki javaslatokat is befogadtak. Mindezek nyomán pozitívan áll a javaslathoz - mondta, de megjegyezte, hogy az LMP-frakció még nem hozta meg a végső döntést.