Aki nem dolgozik, tényleg nem is eszik

Publikálás dátuma
2016.05.04. 21:30
Fotó: Thinkstock
Szociális védelmi kiadásokra ma az uniós átlag felénél is kevesebbet költ a kormány, az összeg 1,5 százalékkal alacsonyabb a 2010-es adatnál, a segélyekhez kevesebben jutnak hozzá, mint akkor, a nem dolgozó magyarok 11 százalékáról pedig semmilyen információja nincs az államnak, nem tudni, miből élnek, ők azok, akik már kiestek mindenféle statisztikából. Nem igazak tehát a gondoskodó Fidesz-államról szóló kormányzati kijelentések, bár a KSH a tavalyi országjelentésben és a parlament Népjóléti Bizottságának szerdai ülésén is ezt próbálta igazolni.

Sorra látnak napvilágot a szegénység mértékét mutató hazai és nemzetközi felmérések, nem véletlen, hogy a parlament Népjóléti Bizottsága tegnapi ülésének is központi témája volt a magyar háztartások életszínvonala. Miközben a tavalyi esztendő adatait elemezték a képviselők, a kormánypárti honatyáknak is el kellett azon gondolkodni, mennyi realitása van Balog Zoltán szociális ágazatra is kiterjedő lelkesedésének. A humán miniszter ugyanis a jövő évi költségvetés benyújtásakor telenyilatkozta a sajtót, hogy az emberi erőforrások fejlesztése a nagy nyertese a 2017-es költségvetésnek, holott valójában a jóléti kiadások aránya a mostani 56,9-ről 54,8 százalékra csökken. Mivel az oktatásra és az egészségügyre valóban többet szán a kormány, a többi területtől, elsősorban a szociális ágazattól kellett, hogy elvegyenek forrásokat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jövő évi költségvetése ugyanis 4,7 százalékkal alacsonyabb, mint az idei. Az mfor.hu számításai szerint társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5224 milliárd forintot terveznek, ezzel részesedésük az összkiadásból 31,8-ról 28,7 százalékra esik vissza.

Szegénypolitika

Nem véletlen, hogy az MSZP hétfőn petícióval fordult Áder János köztársasági elnökhöz, hogy az ország legfőbb közjogi méltósága próbálja elérni, a kormány változtasson a szegénypolitikáján. Teleki László, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, a 2017-es költségvetésben nincs nyoma, hogy csökkenteni akarnák a szegénység mértékét, miközben 4 millió szegény ember él Magyarországon. Az MSZP-s politikus a petícióban külön felhívta a figyelmet a romák helyzetére, szerinte ugyanis soha nem volt ilyen mértékű körükben az elszegényedettség és a kirekesztettség.

A szerdai parlamenti bizottsági ülés közben pedig Bangóné Borbély Ildikó újságírók előtt arról beszélt, a statisztikai hivatal kiadványa tudatosan torzított információkat tartalmaz, a nyilvánosságra hozott adatok követhetetlenek, és megkérdőjelezhető a KSH hitelessége, hiszen egy oldalon belül is egymásnak ellentmondó adatok jelentek meg. A szocialista politikus arra is emlékeztetett, bármi hangozzék el a kormányzat részéről, mindenkinek tudni kell, hogy Magyarország 7 régiója az unió 20 legszegényebb területe között található, ezért felszólította a kabinetet, hogy ténylegesen tegyen lépéseket a szegénység csökkentésére.

A szegényeknek az ellenzéki politikusok által idézett 4 milliós lélekszáma az idei létminimum számítás eredménye, de ha a kérdést az Európai Unió számítása szerint nézzük, akkor ennél körülbelül 1,3 millióval kevesebb a szegénység kockázatának kitett emberek száma hazánkban. Sokan ezzel a különbséggel magyarázták, hogy a KSH tavaly nyár elején bejelentette, nem készít többé létminimum számítást. Indoklásként azt hozták fel, hogy az nem is a szegénységet méri, hanem egy ennél magasabb összeget, a tisztességes megélhetéshez szükséges pénz nagyságát mutatja. A módszertani változatokra utalva Kincses Áron, a KSH főosztályvezetője néhány napja úgy nyilatkozott a vg.hu portálnak, hogy ha a 2014-es évet nézzük, akkor a közös EU-s módszertan alapján Magyarországon 28,2 százalék a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya, míg a létminimum alatt élők 40 százalék körül vannak.

Így tehát nem az állami statisztikusok, hanem a Policy Agenda elemzői készítették el a Magyar Szakszervezetek Szövetségének felkérésére a 2015-ös létminimum számítást. A szerény megélhetést biztosító jövedelem ez alapján havonta és személyenként 88 016 forint, 660 forinttal több, mint 2014-ben. Egy tipikus, két felnőttből és két gyerekből álló családnak 255 ezer forintra volt szüksége az egy évvel korábbi 253 ezer után a nélkülözés elkerüléséhez. Az adatok szerint a magyar lakosság 41,5 százaléka ennél alacsonyabb jövedelemből élt. A lényeg: a szegények állami statisztikája kedvezőbb képest fest a kormány szociálpolitikájáról, mint a független műhely adatai, de a KSH Magyarország kiadványa legutóbbi évértékelésében is benne hagytak erősen kritikus mondatokat a hazai szociális ellátásokkal, ezen belül is a 2010 óta folyamatosan csökkenő pénzbeli juttatásokkal kapcsolatban.

Egyre kevesebben

A Magyarország 2015, vagyis a KSH legfrissebb elemzése sorra veszi, hogy milyen forrásokból származik jövedelme az embereknek. Jó, hogy a foglalkoztatottak száma a 15-74 éves korosztályban nőtt és 4 millió 210 ezer fő körül mozgott egész évben, úgy, hogy a növekedéshez „csak” 37 ezerrel járult hozzá a közfoglalkoztatottak számának bővülése. A nem aktív magyarok száma csökkent, csak sajnos nem azért, mert tömegek találtak munkát, hanem jórészt a nyugdíjkorhatár emelése, másrészt a rokkantosítási eljárások szigorítása következtében.

A rendszer embertelenségét mutató adatok is bekerültek az összeállításnak ebbe a részébe, hiszen kiderül, hogy rendszeres és kimutatható jövedelme az inaktívak közül mindössze az emberek 55 százalékának van, nyugdíj, gyermekgondozási vagy munkanélküli ellátás, esetleg ápolási díj vagy árvaellátás formájában, sokakat eltartanak a családtagok, de 11 százalékukról semmilyen információja nincs az államnak. Nem tudni, miből élnek, ők azok, akik már kiestek mindenféle statisztikából. Érdemes felidézni, hogy az álláskeresők fele (49,8 százaléka) semmilyen pénzbeli támogatást nem kap és végképp a munka világának peremére sodródik.

A nem formális, nem legális és nem alkalmazotti jogviszonyban megélhetést kereső százezrek kilátásai reménytelenek. Rengeteg emberről van szó, az Eurostat 2013-as adatai szerint egymillió ember él Magyarországon nagyon alacsony munkaintenzitású családban, ahol a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság az úr, mert legalább egyiküknek nincs rendszeres munkajövedelme. A társadalomnak ez a legalsó rétege reménytelen mélyszegénységben él – állapították meg pár hónapja a Munka Világa Műhely szociológus és közgazdász tagjai.

Nyugdíjakra többet költünk

A KSH a sorok közé bújtatva ugyan, de azt mondja, romlott a helyzete mindenkinek, aki valamilyen társadalmi jövedelemből és nem a munkája után járó fizetésből él. Az állami adatok szerint az alkalmazásban állók családi adókedvezmény nélkül számított nettó átlagbére havonta 162 ezer forint volt 2015-ben. Ez a 4 millió ember minimálisan jobban él. Nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra tavaly a GDP 10,4 százalékát költötte az állam. Kevesebben jutottak hozzá ezekhez a pénzekhez, de akinek jutott belőlük, azok minimálisan többet kaptak, mint egy évvel korábban. 2014-ben a teljes népesség 14,9 százaléka, azaz 1,4 millió ember volt relatív jövedelmi szegény – állítja KSH, miközben a szociális védelmi kiadásokra az állam a GDP 20,6 százalékát fordította, 1,5 százalékkal kevesebbet, mint 2010-ben, a kormányváltáskor. Ez az arány éppen a fele az uniós átlagnak. Nem igazak tehát a gondoskodó Fidesz-kormányról szóló kijelentések.

A szociális kiadások szerkezete a második Orbán-kormány idején jelentősen átalakult, ami százezrek életét nehezítette meg. Ezt ugyan a KSH éves jelentése nem mondja ki nyíltan, de azt igen, hogy a nyugdíjakra fordított pénz aránya 40-ről 46 százalékra emelkedett, a csökkenő összkiadás mellett ennek következtében egy sor egyéb ellátási formára kevesebb pénzt szántak. Egyre idősebb a magyar társadalom, 2015 év elején a magyar lakosság 17,9 százaléka volt 65 évnél idősebb, ez az arány a rendszerváltáskor még csak 13,3 százalék volt – emlékeztet a statisztikai hivatal, hozzátéve, hogy becslések szerint 2030-ra 38, 2050-re pedig már 56 százalék lesz ez az arány. Ha tehát az állam a társadalom más hátrányos helyzetű csoportjainak ellátásáról is gondoskodni akar, úgy mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. A mostani gyakorlat ezzel szemben az, hogy épp a legrosszabb helyzetben lévők kapnak kevesebbet, hiszen a rászorultsági alapon járó juttatások csökkentek az utóbbi években, ma jóval az uniós átlag fele alatt vannak. A segélyekre egyre kevesebbet költ az állam, 2013-ban például drasztikusan, 11 százalékkal megvágták ezeket a kiadásokat, amivel tízezrek életét tette még nehezebbé az Orbán-kormány.

Egyre többen gondolják úgy, hogy a szegénység elöli menekülés egyetlen útja, ha külföldön vállalnak munkát. A KSH kiadványa uniós adatokat idézve 370 ezerre teszi a kitelepült magyarok számát, egy év alatt 48 ezer fővel bővült a létszám. A magyar reformok olyan jól működnek, hogy előlük a fiatal és képzett munkaerő Németországba, az Egyesült Királyságba vagy Ausztriába megy, hogy meg tudjon élni.

Családi kérdőjelek

A háztartások jövedelmi helyzetét alapvetően befolyásolja, hogy hányan élnek benne és köztük vannak-e gyerekek. A Magyarország 2015 kiadvány az Eurostat adatait idézve utal arra, hogy a jövedelmi szegénységet amellett, hogy van vagy nincs munkája az illetőnek, alapvetően a gyermekvállalás befolyásolja. 2014-ben a magyar háztartások 30 százalékában volt legalább egy gyerek, itt a szülők nettó jövedelme az országos átlag alatt maradt. Szociológusok régóta hangsúlyozzák és most a KSH adatai is megerősítik, hogy a családpolitikai intézkedések zöme a gyermeket vállaló középosztályt éri el, ebben a körben főként a családi adókedvezmény hatására nőttek a jövedelmek, az egyébként is hátrányos helyzetben lévő, gyermeküket egyedül nevelő nők és férfiak nettó jövedelme viszont két év alatt majdnem 5 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy a fogyasztói árak gyakorlatilag nem változtak. Kicsit több volt a bevétele a 3 vagy több gyermeket nevelő családoknak, de jövedelmük így is alig éri el az országos átlag 60 százalékát. A gyermekvállalás tehát a családok többségében tavaly is egyet jelentett a szegénység vállalásával.

Az UNICEF szintén a közelmúltban hozta nyilvánosságra a fejlett országokban élő gyermekek közötti egyenlőtlenség adatait. Az összehasonlításban itt a 41 országot felsoroló lista közepén végzett Magyarország, jelentős részben azért, mert a magyar fiatalok az összes nehézségük ellenére elégedettek az életükkel. Pedig 2013-ban a gyermekes háztartások több, mint fele depriváltnak minősült. Ez azt jelenti, hogy ezek a háztartások legalább három kérdésben hiányt szenvednek: nem megfelelőek a lakáskörülményeik, nincs tartalékuk a váratlan kiadások fedezésére, télen nem tudják felfűteni a lakásukat, nem tudnak megfelelő minőségű étkezést biztosítani tagjaiknak, nem tudnak elmenni évente még egy egy hétre sem nyaralni, nincs színes televíziójuk, mosógépük, autójuk vagy telefonjuk.

Minden negyedik gyerek szegény

A már említett, február végén megjelent uniós országjelentés társadalmi befogadást és szegénységet értékelő elemzése is lesújtó képet fest társadalmi állapotainkról, amikor kimondja, hogy Magyarországon a szegénység továbbra is magas, és a szociális mutatók kevésbé javultak, mint az általános gazdasági és munkaerő-piaci helyzet. Talán a legmegdöbbentőbb megállapítás, hogy 2014-ben a gyerekek 41,5 százalékát fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, és négyből legalább egy gyerek volt kitéve a szegénység veszélyének. A 18 év alatti gyermekek körében a rendkívüli nélkülözés aránya 32,4 százalékkal a második legmagasabb volt az EU-ban.

A természetben nyújtott juttatások kiterjesztése, mint például a hátrányos helyzetű gyermekeknek iskolai szünetek idején nyújtott ingyenes étkezés valamit javít a leghátrányosabb körülmények között élő gyerekek helyzetén – hangzik az értékelés. Az abszolút szegénység (a nemzeti szegénységi határ alatt élők aránya) a romák körében 67 százalékos, sokkal magasabb, mint a nem romák körében. Kritikusan fogalmaznak az uniós elemzők a szociális segélyezés reformjáról is, hangsúlyozva, hogy nem lehet nyomon követni, vajon az önkormányzatok milyen arányban segítik a fűtési támogatásra, vagy rezsi hozzájárulásra szorulókat.

A 2017-es költségvetés kapcsán sokat hallani az oktatás és az egészségügy pluszforrásairól, de egyetlen szó sem hangzott el a szociális ágazat helyzetének javításáról. Átnézve a számokat két dolog biztos: jövőre egy fillért sem terveztek a krónikus kórházi ágyak átvételével kapcsolatos feladatokra és a Miniszterelnökséghez sorolt életpályamodellek finanszírozásánál sincsenek megemlítve a szociális területen dolgozók. A szociális államtitkár pedig, aki a télen még több pénzt ígért a területnek, sokatmondó hallgatásba burkolózik.

Gyurcsány: "Eddig a lopás szégyen volt, ezek meg büszkék rá"

Publikálás dátuma
2016.05.04. 21:23
Fotó: Molnár Ádám
A magyarok közös nagy drámája, hogy bár a rendszerváltás elhozta a szabadságot és a függetlenséget, az elmúlt huszonöt évben ez a siker nem járt együtt a jólét érzésével - mondta a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerdán Békéscsabán, lakossági fórumon.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: amit a kormányzó pártok a földdel csinálnak, "az egészen elképesztő", és az "ország ezt mégis csendben tűri". A családi gazdaságok szavai szerint mindössze három-öt embernek adnak munkát. Mezőgazdasági nagyvállalatok nélkül nem lesz fejlesztés, export, adóbevétel - tette hozzá.

Kifejtette: a magyar falu az 1990-es évekig életképes volt, a fiatalok visszatértek oda, sokszor jobban éltek a városokban lakóknál, ám a téeszek megszűnésével ez a folyamat megszakadt. Modern mezőgazdasági nagyüzem, erre épülő élelmiszer- és feldolgozóipar nélkül nem lesz erős a magyar falu - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Szerinte a kormánypártok saját barátaik és rokonaik kezére játszották át a földárveréseken a magyar földet. "Eddig a lopás szégyen volt, ezek meg büszkék rá" - jelentette ki.

A pártelnök közölte: a Fideszt mértéktelenség jellemzi, miközben százmilliókat költenek el például kisvasutakra, a nyugdíjasoknak jövőre csak az inflációval megegyező mértékű, 0,9 százalékos nyugdíjemelést adnak. Megjegyezte: Orbán Viktor mindent elhisz Matolcsy György jegybankelnöknek, mégsem hiszi el a jegybank 2,4 százalékos, jövő évre vonatkozó inflációs prognózisát.

Gyurcsány Ferenc emlékeztetett, a DK februárban kidolgozta a Sokak Magyarországa elnevezésű programot, ebben a közoktatásra vonatkozó javaslatok "lényegében megegyeznek a pedagógusok mostani követeléseivel".

Az egészségüggyel az a baj, hogy - szemben az oktatással - nem nyúltak hozzá, részben a 2008-as, háromigenes népszavazás miatt - mondta. Naponta három orvos és két nővér hagyja el Magyarországot, 2025-re a háziorvosi praxisok fele betöltetlen lesz. Kilencvenmilliárdot ígértek most a sportra, ebből az összegből az orvosok és nővérek fizetését csaknem hatvan százalékkal lehetne megemelni - tette hozzá.

A kormány menekültkvótáról szóló népszavazási tervéről a DK elnöke azt mondta: csupán arra jó, hogy ébren tartsa az emberekben a félelmet, inkább arról kellene konzultálni, hány menekültet tud az ország befogadni. "Azt én sem mondanám, hogy százezerszám fogadjunk be menekülteket. Nem is bírnánk velük" - fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor, hogy néhány család befogadásától nem kerülne veszélybe a magyar kultúra.

A menekültkvótáról szóló népszavazással kapcsolatban Gyurcsány Ferenc elmondta: a Fidesz emelte fel a népszavazás érvényességi küszöbét 4 millió voksra, amit szerinte nem lehet ezzel a témával elérni, ezért azt valószínűsítette, hogy nem fogják megtartani a népszavazást.

A DK elnöke beszéde végén szólt arról, hogy "nem drámai a különbség" a Fidesz és a baloldali ellenzéki pártok együttes támogatottsága között. Felidézte, hogy az időközi választásokat a kormánypártok elvesztették, és hogy az internetadó, a vasárnapi boltzár és a Klik ügyében is visszavonulót fújt a kormány. Szerinte a feltételezettnél nagyobb a "leváltó hangulat", és a baloldalra utalva megjegyezte: "súlyos meglepetés érheti a kormánypártot, ha mi együttműködve járunk el".

Szerző

Emberi maradványokra bukkantak Újpesten

Több mint tíz, vélhetően a második világháborúban elhunyt ember maradványai kerültek elő az Újpesti piac építkezési munkálatai során április végén - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Korábban Újpest honlapján is beszámoltak arról, hogy az Újpesti Piac és Vásárcsarnok Kft. bejelentést tett az újpesti rendőrségen, hogy emberi maradványokat találtak az építkezés során. A kivitelező tájékoztatása szerint a távhővezeték nyomvonalán feltehetően emberi csontot, ruhamaradványt és egy katonai kulacsot is találtak.

Akkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az MTI megkeresésére azt közölte: április 22-én este érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy a IV. kerületi István úton egy építkezésen vélhetőleg emberi csontokat találtak. A csontok eredetének tisztázása érdekében a rendőrség helyszíni halottszemlét tartott, és megállapították, hogy a csontok háborús eredetűek, így a helyszínt átadták a Honvédelmi Minisztérium (HM) Kegyeleti Csoportjának - tették hozzá.

A HM az MTI megkeresésére azt válaszolta: összesen 15 emberi maradvány került elő. A "sírmellékletek" (gombok, kitüntetések) egyértelműen szovjet katonai ruházatra utalnak - tették hozzá. A helyszínen robbanóeszközt nem, de néhány szovjet PPS töltényhüvelyt találtak.

Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere blogjában - kiemelve, hogy ő maga "sem szakértő, sem történész" - részletes beszámolót közölt az esetről. Azt írta: a feltárás során előkerült leletek, bizonyítékok nemcsak azt támasztják alá, hogy szovjet katonákról van szó, de az is egyre biztosabbnak tűnik, hogy világháborús, tehát 1945-ös eredetű sírról lehet szó. "A zubbonygomb után ugyanis felszínre került egy állományjelző, több kitüntetés, cigarettatárca, egy érme (talán pénz) és néhány koporsómaradvány is" - tette hozzá a kerület vezetője.

Szerző
Frissítve: 2016.05.05. 11:35