Offshore-botrány magyar szereplőkkel

Publikálás dátuma
2016.05.05. 07:20
Ezerszám kerülnek nyilvánosságra az elhíresült ügyvédi iroda ügyfeleinek adatai FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE
Hétfőig csak csöpögtetik, aztán szándékaik szerint tömegével hozzák nyilvánosságra a offshore-cégekről szóló információkat a Panama-papírokat feldolgozó újságírók. Kezdetnek több dúsgazdag magyarról derült ki, hogy tengerentúli vállalkozásokban érintettek, egy kis svájci faluban pedig szintén tehetős magyarokból álló kolónia "telepedett" le.

A Panama-iratokon dolgozó 80 ország 400 újságíróját összefogó Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) hétfőn kereshető adatbázist nyit meg, amelyhez ígéretük szerint bárki hozzáférhet. Emellett a Süddeutsche Zeitung német lap - amelyik megkapta a kiszivárogtatott dokumentumokat - a jövő héten újabb szenzációs ügyekkel áll elő - ígérik. Az első anyagokat a konzorcium valamennyi tagja egyszerre, április 3-án, közép-európai idő szerint 20 órakor jelentette meg. A kutatásban résztvevő újságírók rendkívül elővigyázatosak, amit az is mutat, hogy az első megjelenés előtt egy évig teljes titokban dolgoztak.

A magyar szálakat kutató Direkt36 oknyomozó portál a Forbes magazinban újabb offshore eseteket dolgozott fel, ezúttal a Panama-iratokban szereplő gazdag magyarok cégeire helyezve a hangsúlyt. Így került képbe a leggazdagabb magyar, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, aki egy yacht - vagy ahogyan a bankvezér nevezi, vitorlás katamarán - üzemeltetésére alapított offshore-céget rendkívüli gyorsasággal, s a kézen-közön ilyen cégek alapítására szakosodott panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda is belefolyt az ügybe. Csányi magyarázata szerint a hajót egy máltai cégen keresztül birtokolja, és az ezen dolgozó személyzet munkáltatói jogait egy, Csányi felesége nevén lévő offshore cég látja el.

Volt offshore-kötődése Szemerey Tamás üzletembernek is, aki nem mellesleg Matolcsy György egyik unokatestvére és az MNB-alapítványok körül kirobbant botrányban is érintett. Szemerey 2009 májusa és 2010 júniusa között volt tulajdonosa és igazgatója egy Sunjoy Development nevű, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégnek, amelyet Európán kívüli technológiai fejlesztésekhez használt volna, de állítása szerint már kiszállt a társaságból. Szemerey a Direkt36-tal közölte, hogy Matolcsy Györgynek nem szólt az offshore-cégéről, mert “unokatestvéreimnek nem szoktam beszámolni az üzleti tevékenységemről”. Emiatt Újhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő lemondásra szólította fel a jegybankelnököt, miután korábban nevében az MNB úgy nyilatkozott, hogy sem családtagjainak sem rokonainak nincs és nem is volt offshore cége. (Elképesztő összetételű hitelportfólióval rendelkezik Szemerey Tamás bankja, a Növekedési Hitel Bank, a hitelezettek döntő része ugyanis rokoni, haveri cég - derítette ki cégbírósági adatok alapján a 444.hu.)

Nem meglepő, hogy Spéder Zoltánnak, az FHB Bank elnökének a neve is előkerült a Panama-iratokból, igaz nem mint tulajdonos, hanem mint két offshore-cég széles jogkörökkel rendelkező meghatalmazottja. Az egyik cég a Whitestone International nevű Seychelles-szigeteki társaság volt, amely éveken át tulajdonolta a jelenleg Spéder érdekeltségébe tartozó CEMP nevű médiavállalatot, az Index.hu kiadóját.

Spéder állítja, hogy nem ő volt a Whitestone tulajdonosa., mint ahogyan a Novum Asset Management nevű cégé sem.

A Forbes említést tesz még Gattyán György pornóüzletből lett milliárdosról, aki a panamai ügyvédi irodán keresztül amerikai cégeket alapított, hogy az ottani letelepedését előkészítse.

A Világgazdaság a hazainál kedvezőbb adózási feltételeket kínáló Svájcban nézett szét, és egy kis településen, Appenzellben számos magyar üzletember lakcímére lelt. Csányi Attila, a Csányi birodalom agrárportfóliójának vezetője azzal magyarázta idegen lakcímét, hogy tanulmányai alatt volt szüksége rá. Ifjú Ádámosi Györgynek, a tőzsdén is jegyzett Appeninn Nyrt. elnökének, Erős Jánosnak, a Magyar Fejlesztési Bank volt vezérigazgatójának és Zsuga Jánosnak, az FGSZ Földgázszállító elnökének viszont cégei is kötődnek az appenzelli címeikhez.

Szerző

Bűnösnek találták a „savas” orvost

Publikálás dátuma
2016.05.05. 07:11
A szakértő szerint az elkövetőnek komoly egészségügyi ismeretei lehettek FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Elítélte a bíróság B. Krisztián volt kórházigazgatót, aki az ellene felhozott vád szerint 2013-ban saját lakásában megverte, majd lúggal öntötte le volt szeretője ágyékát. Mindezt azért, mert a nő másfél év után szakított vele. Az ügyben korábban már folyt nyomozás, sőt, a férfi bíróság előtt is állt. Mivel ezalatt az ügyészség álláspontja szerint döntő érvényű bizonyítékot nem találtak B. ellen, így négy hónap előzetes letartóztatás után szabadon engedték. Renner Erika, a férfi áldozatának ügyvédje ezt nem hagyta annyiban, panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez. Ennek hatására a nyomozást újból elrendelték.

Első fokon négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, továbbá öt évig nem gyakorolhatja szakmáját B. Krisztián a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatója, aki - az ellene felhozott vád szerint - három éve súlyosan bántalmazta, majd lúggal leöntötte volt szeretője ágyékát. Az ügyben korábban a férfit bíróság elé állították, ítélet akkor nem született. A Fővárosi Főügyészség döntése ellen Renner Erika ügyvédje tavaly augusztusban panasszal élt, kifogásait a Legfőbb Ügyészség befogadta, majd elrendelte a nyomozás újbóli elindítását.

Ahogyan az a Népszabadság korábbi cikkéből kiderül, az életveszélyes égési sérülésekkel járó támadás elkövetője és későbbi áldozata általános iskolai évfolyamtársak voltak, de húsz évig nem találkoztak. Az interneten találtak újra egymásra, beszélgetni kezdtek. A 2012-re már öt gyermeket nevelő férfi közölte a nővel, hogy éppen válni készül, mire találkozgatni kezdtek. Renner Erika ez idő alatt 17 és 15 éves gyermekeit egyedül nevelte. Az egyszerű találkozók ezután hamar szerelemmé alakultak, kapcsolatuk másfél éven át tartott. A románcnak a nő vetett véget, mivel megelégelte, hogy a férfi sokszor nem mond igazat neki. Az elválást B. próbálta semmissé tenni, rendszerint azzal áltatta magát, hogy kapcsolatuk Rennerrel jó, csak a hibákon kellene javítani. A nő ezt nem így látta, egyszer határozottan közölte is a férfival: románcuknak mindörökre vége. A kórházigazgató ezután minden napos zaklatásnak tette ki őt, e-maileket küldött neki, melyben vádaskodott.

A huzavona összesen négy hónapig tartott, majd a vád szerint a férfi 2013. március 12-én, reggel háromnegyed 8-kor váratlanul megjelent Renner Erika lakásának ajtajában. Az akkor 43 éves nő éppen kutyasétáltatáshoz készülődött, már nyitotta is a bejárati ajtót, amikor egy kerékpáros maszkot és bukósisakot viselő férfiba ütközött. Az idegen a találkozáskor kérdés nélkül megragadta a nő nyakát és visszarángatta a lakásba. A földre lökte, majd egy zsineggel összekötözte őt. Kábítóinjekcióval combon szúrta, majd levetkőztette, és a fürdőkádba tette a nőt. Ezután lúgot öntött a áldozata nemi szervére. Az ekkor már ájult Rennert végül egy pokrócba csavarta, s hogy támadását rablásnak álcázza, kirabolta őt. B. Krisztián összesen 250 ezer forint értékű elektronikai cikket (Renner két mobilját, és egyik gyermeke laptopját) vett magához ekkor, áldozatát pedig egyszerűen hátrahagyta. A megkínzott nőre később volt férje és új élettársa talált rá.

A lakás elhagyása után B. egy szemtanúba futott bele, amely szemmel láthatóan nem érdekelte őt. Boldogan és szökdécselve hagyta el az épületet, holott a tanú feltételezhetően az arcát is láthatta.

Az eset után a rendőrség nyomozásba kezdett, három férfi neve merült fel gyanúsítottként: a volt férjé, az élettársé (akit a nő lánya is ismert) és B. Krisztiáné. Utóbbira az áldozat lánya hívta fel a nyomozók figyelmét, aki kihallgatása közben említette meg őt. A kórházigazgatót nem sokkal később letartóztatták, de bűnösségét a nyomozás alatt mindvégig tagadta. Azt állította: a munkahelyén volt, amikor a brutális támadást elkövették. Reggel negyed hat és fél hat között kelt fel aznap albérletében, majd kocsival ment a kórházba. Háromnegyed hatkor érkezett meg irodájába, ahol bekapcsolta a számítógépét, megnézte az e-mailjeit és internetezett. Hét óráig szerződésekkel foglalkozott, majd az épületkomplexumban 9 óra 30-ig felmérési tevékenységet végzett. Ekkor több alkalmazottal is találkozott, néhányukkal pár szót is váltott. Ezt követően edzőtáskájáért igyekezett a parkolóban lévő autójához, és újra visszatért irodájába. Fél 11-kor értekezleten vett részt, fél 1-kor szülei lakására ment, majd egy gyorsétteremben ebédelt. Végül visszament a kórházba, és este hat körül ért haza.

B. Krisztián kitartott története mellett, a körülmények is az ő malmára hajtották a vizet. Összesen négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, ezután a Fővárosi Főügyészség 2014. július 7-én minden kétséget kizáró bizonyíték hiányában szabadon engedte. Az ügyészség a döntést azzal indokolta, hogy nem tudtak hivatalos DNS-bizonyítékot begyűjteni a férfi ellen, a sértett kezének összekötözésére használt zsinóron ugyanis csak azonosításra alkalmatlan DNS-maradványokat tartalmazott. (Holott a rendőrség a támadás helyszínét átvizsgálva a cipősszekrény előtt egy madzagdarabot is talált, amelyen B. Krisztián DNS-töredékét fedezték fel. Igaz, ezzel az ügy bizonyítási eljárása során az ügyészség nem foglalkozott, révén a nő DNS-e nem volt a madzagon.)

Felmentése után újra munkába állt
B. Krisztián ugyan hónapokat töltött rács mögött, szabadon engedése után mégis munkát vállalhatott szakmájában. A négy hónapos kényszerpihenő után először a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatnál helyezkedett el, majd a VI. kerületben egy több mint száz gyereket magába foglaló körzet beteggyógyítója lett.

Az ügy során vélhetően a rendőrség sem végezte legalaposabban a munkáját, hiszen a tettessel találkozó tanút csak az eset után 9 hónappal hívták be a rendőrségre. A rejtélyes szemtanú vallomásában arról számolt be, hogy a rendőrség épületének aulájába érkezvén egy férfi (B. Krisztián) méregette őt. Véleménye szerint meg is ismerte, majd amikor egymásra néztek, akkor ő is felismerte benne azt az ismeretlent, aki a bűncselekmény elkövetésének reggelén elhaladt mellette a lépcsőházban. A véletlen szembesítés ellenére később még egy üvegfal mögött is adtak lehetőséget a tanúnak, hogy felismerje az elkövetőt.

Az ügyben az igazságügyi toxikológus szakértők egytől egyig megállapították: Renner Erika vérében és vizeletében ketamin, clonazepam, midazolam és meprobamat volt. Zacher Gábor toxikológus a bíróságon ezzel kapcsolatban kifejtette: ezen szereknek a használatához szükséges információkat az internetről egy laikus is beszerezheti, igaz, ennek valószínűsége csekély. Véleménye szerint az elkövetőnek alapos egészségügyi ismeretekkel kellett rendelkeznie.

Végül a felmentés abból a szempontból is érdekesnek mutatkozott, hogy - mint az később kiderült - B., a poligráfos vizsgálaton egyértelműen megbukott. A kórházigazgató olyan releváns kérdésekre adott megtévesztő válaszokat, mint hogy „Erikát ön rabolta ki?” (válasz: nem), vagy „Tudja-e ön, hogy Erikát ki rabolta ki?” (válasz: nem).

Mindez azonban kevésnek bizonyult, B.-t elengedték. A per csupán 2016 januárjában a tanúk meghallgatásával kezdődött újra a Fővárosi Törvényszéken, amikor is a volt kórházigazgatót életveszélyt okozó testi sértéssel vádolták meg. A második tárgyalás márciusban tanúk és szakértők egész sorának felvonultatásával zajlott, míg ezen a héten előbb a perbeszédekre, majd az ítélet kihirdetése következett. A vádlott B. Krisztián az utolsó szó jogán tagadta bűnösségét, egyebek mellett azt mondva: azért áll a bíróság előtt, mert a rendőrségnek nem volt jobb ötlete.

Fidesz-szál a korábbi eljárásban
A főügyészségi döntés után elterjedt, hogy B. a szabadon engedését nagybátyjának, Mikola Istvánnak az első Orbán-kormány egészségügyi miniszterének köszönheti. Erre a Demokratikus Koalíció (DK) egyik tagja, Varju László hívta fel a figyelmet. A politikus bejelentette: az ügy tisztázása érdekében írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez.
Azt akarta megtudni, hogy adott-e utasítást Mikola vagy más magas rangú fideszes politikus az ügyészségnek arra vonatkozóan, hogy le kell állítani a fideszes rokon elleni nyomozást. Emellett arra is választ akart kapni, hogy az ügyészség miért hallgatta el a hazugságvizsgálat eredményét a nyomozást megszüntető határozatában.



Bűnösnek találták a „savas” orvost

Publikálás dátuma
2016.05.05. 07:11
A szakértő szerint az elkövetőnek komoly egészségügyi ismeretei lehettek FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Elítélte a bíróság B. Krisztián volt kórházigazgatót, aki az ellene felhozott vád szerint 2013-ban saját lakásában megverte, majd lúggal öntötte le volt szeretője ágyékát. Mindezt azért, mert a nő másfél év után szakított vele. Az ügyben korábban már folyt nyomozás, sőt, a férfi bíróság előtt is állt. Mivel ezalatt az ügyészség álláspontja szerint döntő érvényű bizonyítékot nem találtak B. ellen, így négy hónap előzetes letartóztatás után szabadon engedték. Renner Erika, a férfi áldozatának ügyvédje ezt nem hagyta annyiban, panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez. Ennek hatására a nyomozást újból elrendelték.

Első fokon négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, továbbá öt évig nem gyakorolhatja szakmáját B. Krisztián a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatója, aki - az ellene felhozott vád szerint - három éve súlyosan bántalmazta, majd lúggal leöntötte volt szeretője ágyékát. Az ügyben korábban a férfit bíróság elé állították, ítélet akkor nem született. A Fővárosi Főügyészség döntése ellen Renner Erika ügyvédje tavaly augusztusban panasszal élt, kifogásait a Legfőbb Ügyészség befogadta, majd elrendelte a nyomozás újbóli elindítását.

Ahogyan az a Népszabadság korábbi cikkéből kiderül, az életveszélyes égési sérülésekkel járó támadás elkövetője és későbbi áldozata általános iskolai évfolyamtársak voltak, de húsz évig nem találkoztak. Az interneten találtak újra egymásra, beszélgetni kezdtek. A 2012-re már öt gyermeket nevelő férfi közölte a nővel, hogy éppen válni készül, mire találkozgatni kezdtek. Renner Erika ez idő alatt 17 és 15 éves gyermekeit egyedül nevelte. Az egyszerű találkozók ezután hamar szerelemmé alakultak, kapcsolatuk másfél éven át tartott. A románcnak a nő vetett véget, mivel megelégelte, hogy a férfi sokszor nem mond igazat neki. Az elválást B. próbálta semmissé tenni, rendszerint azzal áltatta magát, hogy kapcsolatuk Rennerrel jó, csak a hibákon kellene javítani. A nő ezt nem így látta, egyszer határozottan közölte is a férfival: románcuknak mindörökre vége. A kórházigazgató ezután minden napos zaklatásnak tette ki őt, e-maileket küldött neki, melyben vádaskodott.

A huzavona összesen négy hónapig tartott, majd a vád szerint a férfi 2013. március 12-én, reggel háromnegyed 8-kor váratlanul megjelent Renner Erika lakásának ajtajában. Az akkor 43 éves nő éppen kutyasétáltatáshoz készülődött, már nyitotta is a bejárati ajtót, amikor egy kerékpáros maszkot és bukósisakot viselő férfiba ütközött. Az idegen a találkozáskor kérdés nélkül megragadta a nő nyakát és visszarángatta a lakásba. A földre lökte, majd egy zsineggel összekötözte őt. Kábítóinjekcióval combon szúrta, majd levetkőztette, és a fürdőkádba tette a nőt. Ezután lúgot öntött a áldozata nemi szervére. Az ekkor már ájult Rennert végül egy pokrócba csavarta, s hogy támadását rablásnak álcázza, kirabolta őt. B. Krisztián összesen 250 ezer forint értékű elektronikai cikket (Renner két mobilját, és egyik gyermeke laptopját) vett magához ekkor, áldozatát pedig egyszerűen hátrahagyta. A megkínzott nőre később volt férje és új élettársa talált rá.

A lakás elhagyása után B. egy szemtanúba futott bele, amely szemmel láthatóan nem érdekelte őt. Boldogan és szökdécselve hagyta el az épületet, holott a tanú feltételezhetően az arcát is láthatta.

Az eset után a rendőrség nyomozásba kezdett, három férfi neve merült fel gyanúsítottként: a volt férjé, az élettársé (akit a nő lánya is ismert) és B. Krisztiáné. Utóbbira az áldozat lánya hívta fel a nyomozók figyelmét, aki kihallgatása közben említette meg őt. A kórházigazgatót nem sokkal később letartóztatták, de bűnösségét a nyomozás alatt mindvégig tagadta. Azt állította: a munkahelyén volt, amikor a brutális támadást elkövették. Reggel negyed hat és fél hat között kelt fel aznap albérletében, majd kocsival ment a kórházba. Háromnegyed hatkor érkezett meg irodájába, ahol bekapcsolta a számítógépét, megnézte az e-mailjeit és internetezett. Hét óráig szerződésekkel foglalkozott, majd az épületkomplexumban 9 óra 30-ig felmérési tevékenységet végzett. Ekkor több alkalmazottal is találkozott, néhányukkal pár szót is váltott. Ezt követően edzőtáskájáért igyekezett a parkolóban lévő autójához, és újra visszatért irodájába. Fél 11-kor értekezleten vett részt, fél 1-kor szülei lakására ment, majd egy gyorsétteremben ebédelt. Végül visszament a kórházba, és este hat körül ért haza.

B. Krisztián kitartott története mellett, a körülmények is az ő malmára hajtották a vizet. Összesen négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, ezután a Fővárosi Főügyészség 2014. július 7-én minden kétséget kizáró bizonyíték hiányában szabadon engedte. Az ügyészség a döntést azzal indokolta, hogy nem tudtak hivatalos DNS-bizonyítékot begyűjteni a férfi ellen, a sértett kezének összekötözésére használt zsinóron ugyanis csak azonosításra alkalmatlan DNS-maradványokat tartalmazott. (Holott a rendőrség a támadás helyszínét átvizsgálva a cipősszekrény előtt egy madzagdarabot is talált, amelyen B. Krisztián DNS-töredékét fedezték fel. Igaz, ezzel az ügy bizonyítási eljárása során az ügyészség nem foglalkozott, révén a nő DNS-e nem volt a madzagon.)

Felmentése után újra munkába állt
B. Krisztián ugyan hónapokat töltött rács mögött, szabadon engedése után mégis munkát vállalhatott szakmájában. A négy hónapos kényszerpihenő után először a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatnál helyezkedett el, majd a VI. kerületben egy több mint száz gyereket magába foglaló körzet beteggyógyítója lett.

Az ügy során vélhetően a rendőrség sem végezte legalaposabban a munkáját, hiszen a tettessel találkozó tanút csak az eset után 9 hónappal hívták be a rendőrségre. A rejtélyes szemtanú vallomásában arról számolt be, hogy a rendőrség épületének aulájába érkezvén egy férfi (B. Krisztián) méregette őt. Véleménye szerint meg is ismerte, majd amikor egymásra néztek, akkor ő is felismerte benne azt az ismeretlent, aki a bűncselekmény elkövetésének reggelén elhaladt mellette a lépcsőházban. A véletlen szembesítés ellenére később még egy üvegfal mögött is adtak lehetőséget a tanúnak, hogy felismerje az elkövetőt.

Az ügyben az igazságügyi toxikológus szakértők egytől egyig megállapították: Renner Erika vérében és vizeletében ketamin, clonazepam, midazolam és meprobamat volt. Zacher Gábor toxikológus a bíróságon ezzel kapcsolatban kifejtette: ezen szereknek a használatához szükséges információkat az internetről egy laikus is beszerezheti, igaz, ennek valószínűsége csekély. Véleménye szerint az elkövetőnek alapos egészségügyi ismeretekkel kellett rendelkeznie.

Végül a felmentés abból a szempontból is érdekesnek mutatkozott, hogy - mint az később kiderült - B., a poligráfos vizsgálaton egyértelműen megbukott. A kórházigazgató olyan releváns kérdésekre adott megtévesztő válaszokat, mint hogy „Erikát ön rabolta ki?” (válasz: nem), vagy „Tudja-e ön, hogy Erikát ki rabolta ki?” (válasz: nem).

Mindez azonban kevésnek bizonyult, B.-t elengedték. A per csupán 2016 januárjában a tanúk meghallgatásával kezdődött újra a Fővárosi Törvényszéken, amikor is a volt kórházigazgatót életveszélyt okozó testi sértéssel vádolták meg. A második tárgyalás márciusban tanúk és szakértők egész sorának felvonultatásával zajlott, míg ezen a héten előbb a perbeszédekre, majd az ítélet kihirdetése következett. A vádlott B. Krisztián az utolsó szó jogán tagadta bűnösségét, egyebek mellett azt mondva: azért áll a bíróság előtt, mert a rendőrségnek nem volt jobb ötlete.

Fidesz-szál a korábbi eljárásban
A főügyészségi döntés után elterjedt, hogy B. a szabadon engedését nagybátyjának, Mikola Istvánnak az első Orbán-kormány egészségügyi miniszterének köszönheti. Erre a Demokratikus Koalíció (DK) egyik tagja, Varju László hívta fel a figyelmet. A politikus bejelentette: az ügy tisztázása érdekében írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez.
Azt akarta megtudni, hogy adott-e utasítást Mikola vagy más magas rangú fideszes politikus az ügyészségnek arra vonatkozóan, hogy le kell állítani a fideszes rokon elleni nyomozást. Emellett arra is választ akart kapni, hogy az ügyészség miért hallgatta el a hazugságvizsgálat eredményét a nyomozást megszüntető határozatában.