Drágul a cigaretta és az üzemanyag

Mégsem csökken mindegyik tej ára, az üzemanyagoké pedig emelkedhet is – derült ki a kedden benyújtott adótörvények részleteiből. Bár a tej áfája 18 százalékról 5-re csökken, a mérséklődés csupán a friss folyadéktejek áfáját érinti - derül ki a parlamenthez benyújtott adótörvény-módosításból.

Az adómérséklés így nem terjedne ki a hazai folyadéktej-forgalom zömét adó fogyasztói UHT tejekre, igaz, leginkább ezek felelősek az importért és az áfacsalásokért. Az új áfaszabályok szerint a friss és a tartós tej között olyan fogyasztói árkülönbség alakulhat ki, amely érdektelenné teheti a hazai gyártókat a tartós tej előállításában. Ez együtt járhat azzal, hogy a tejtermelők többlettejét a feldolgozók nem, vagy irreálisan alacsony áron veszik majd át, ami pedig a tejtermelés további szűkülését eredményezheti – hangsúlyozza a MOSZ. Az adótörvény-módosításban szereplő áfacsökkentés a tejek és tejtermékek mindössze 25-30 százalékát érinti, ezért nem lehet hatékony az áfacsalások ellen.

A kormány emellett az üzemanyagok árát is megemelheti, méghozzá úgy, hogy meghatároznák a kőolaj világpiaci árának küszöbértékét, s ha az ár ez alá csökkenne, a gázolaj adója literenként 10, a benziné és a benziné 5 forinttal nőne. Az emelés a költségvetésnek mintegy 20 milliárd forint többletbevételt jelentene. Az emelkedés abban az esetben valósulna meg, ha a Brent olaj 50 dollár alá esne. Ekkor a gázolaj jövedéki adója 120,35 forintra, a benziné pedig 125 forintra emelkedne literenként – írja a Portfolio. (Jelenleg a benzin és a gázolaj jövedéki adója fix 120, illetve 110,35 forint literenként). A változások célja az adóbevételek stabilizálása lehet. Az üzemanyagárak a világpiaci olajárakhoz hasonlóan volatilisek (változékonyak), és ha esik a benzinár, csökken az áfabevétel is. Vagyis a csökkenő olajárak mellett életbe lépő magasabb jövedéki adó a kieső áfabevételeket pótolná – tette hozzá a gazdasági portál.

A cigarettázás is jelentősen drágul jövőre, ugyanis 2018-ig három lépésben - már idén ősztől kezdődően - 29 százalékkal emelkedik majd a dohánytermékek jövedéki adója. Ez azt jelenti, hogy jövő decemberre 200-300 forinttal is nőhet egy doboz ára.

Az Európai Unió bírósága szerdai ítéletében szintén a dohányosokat érintő döntéseket hozott. Eszerint 2020-tól megszűnnek a mentolos cigaretták és érvényesek a dohánytermékek címkézésének és csomagolásának egységesítésével kapcsolatos unós irányelvek. Így minden cigarettacsomag felületének 65 százalékán fényképes egészségügyi figyelmeztetést kell elhelyezni. Megtiltják a sodrásra szánt dohányt a fiatalok számára vonzóbbá tevő ízesítéseket és a 20 szálnál kevesebbet tartalmazó csomagok forgalmazását is. A döntés értelmében emellett gyógyszerként kell szabályozni az olyan elektromos cigarettát, amelynek gyártója a dohányzásról való leszokást ígéri. Ellenkező esetben a termék a dohánytermékekre vonatkozó szabályozás alá esik.

Osztogatás helyett fosztogatás?

A költségvetési tervezet első elemzései azt mutatják, hogy választási költségvetés készül. A kormány az oktatásra, egészségügyre és a társadalombiztosítási, jóléti kiadásokra 592 milliárd forint többletet szán. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy valóban „osztogatásról” szól-e a jövő év. Az osztogatás az, amit a lakosság is érez - fogalmazzák meg a kutatók. Azaz a kormány a nagyobb ellátórendszerek számára többletforrásokat biztosít, javít a háztartások helyzetén, és több bér áramlik majd ki. A keret meglenne hozzá, hiszen a jövő évre 2,4 százalékos hiánycéllal számolnak, amely 0,4 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi évben volt. Ez, illetve a jövő évre prognosztizált 3,1 százalékos gazdasági növekedés számítások szerint mintegy egy 460 milliárd forintos mozgásteret jelent.

És valóban az oktatásra, az egészségügyre és a társadalombiztosítási-, jóléti szolgáltatásokra összesen 592 milliárd forinttal terveztek többet a költségvetésben. A kormány bár büszke rá, hogy növeli a társadalombiztosítási és jóléti kiadásokat, valójában a GDP-hez, vagy a teljes kiadásokhoz viszonyítva ennek a csökkenése következik be jövőre - számolták ki a Policy Agenda munkatársai.

A szociális juttatások, nyugdíjak terén sem lesz érdemi emelkedés. A kabinet a nyugellátások esetében a 0,9 százalékos emelés miatt még magyarázkodni is kényszerült. A bérek esetében sem várható nagyobb bérfelzárkózás. Az adótörvény-változások eddig ismert tervei alapján érdemi segítség a családok számára az áfa egyes termékeket érintő csökkentése lesz. Ez a kormány számai szerint 35-40 ezer forint/háztartás éves megtakarítást jelenthet. A számítások alapján – figyelembe véve, hogy az UHT tejet nem érinti az ÁFA csökkentése – ez inkább 20 ezer forint/háztartás/év körül alakul majd. hasonló a helyzet a lakástámogatási rendszerrel is, amely rendkívül magas kiadást jelent (211 milliárd forintot), ám a társadalom szűk csoportját érinti.

A jövő évi költségvetés bár első látásra osztogatásnak tűnik, mégsem hoz majd jelentős életszínvonal javulást - olvasható a PA tanulmányában.