Miért nem kiáltunk megálljt?

Megmozdultak a tanítók. Becsülöm a bátorságukat, bámulattal tölt el a szenvedélyességük és szomorú vagyok a megmozdulásukat szapuló politikusok miatt. Most végre itt volna az alkalom, hogy átértékelje a szakma és a politika a pedagógushivatás presztízsét, átalakítsa a tanárképzést. Átgondolja: a gyerekek mi mindent és miért nem tanulnak meg az iskolában önmagukról, a világról, amiben majd meg kell találniuk a helyüket.

"Amit az iskolában nem tanulhatsz meg..." – ezzel a szlogennel invitálja nyári katonai táborba az egyik kereskedelmi csatorna a fiatal nézőit. Elgondolkodtató, hogy noha nagyon sok ember vonzódik felnőttként is a katonásdihoz, miért nincs az iskolarendszerben terepe az ilyen típusú foglalkozásoknak?Volt Magyar Honvédelmi Szövetség, Ifjúgárda, ahol a harcművészet is megismerhették, akiket ez érdekelt, mára maradt a cserkészet, az idősebbeknek a polgárőrség, az internetes virtuális harc.

Azt gondolom, nem ez az egyetlen érdeklődési kör, ami az iskolarendszer mostohagyereke. Tudom, hogy nem lehet minden, az emberi léthez elengedhetetlen ismeret elsajátíttatását az oktatási intézményekbe delegálni, hiszen így is gyakori vád, miszerint tanítók és diákok egyaránt túlterheltek az intézményekben. Ám, hogy a példámnál maradjak, mennyivel érdekesebben lehetne tanítani a történelmet, ha a „felnőttek játékába”, a hadászat, a hadműveletek rejtelmeibe is bepillanthatna a diákság.

A század vívmánya a szolgáltató iskola, amelyben a tudás áruként viselkedik, amit egyrészt az állam juttat polgárainak térítés nélkül, másrészt meg lehet vásárolni óradíjért, tandíjért, keveseknek ösztöndíj, vagy társadalmi támogatás útján válnak hozzáférhetővé. A múlt században e javak közvetítői a tanítók voltak, akik Gárdonyi Géza híres hasonlatával „lámpás”-ként, a „nemzet napszámosai”-ként formálták a jövő nemzedékét: írni, olvasni, számolni tanították, bevezették a természet és a társadalom világába. Egy-egy település kulturális-művészeti eseményeinek, hagyományainak éltetőiként reflektorfényben élték az életüket.

Mára a helyzet alapvetően megváltozott.

Az iskolák már nem kizárólagos forrásai az ismereteknek, a tanítók pedig nem kizárólagos hordozói az átörökítendő tudásnak. A negyedik tudományos-technikai forradalom, az információtechnika globalizálódása révén a gyerekek már szinte a bölcsőben kézbe kapják a legmodernebb technikai eszközöket, még iskoláskoruk előtt kinyílik előttük a világ. Mire a gyermekintézményekbe érkeznek már működésbe tudják hozni az okos telefonokat, a számítógépeket és négy-ötéves korukban könnyedén tájékozódnak a világhálón. Ismerik a számokat, betűket, olvasni, számolni tudnak. Ezért a tanítóknak sem élő lexikonként kell működniük, hanem olyan animátorként, akik képesek az ismereteket a helyükre pakolni, rendszerezni, pótolni, kapukat nyitni egy-egy tudományterület mélységeihez, múltbeli örökségéhez.

Ha valaha fontos volt, hogy a tanár és az iskola ne egyszerűen szolgáltatója legyen a tudásnak, akkor most egyenesen kívánatos, hogy jó értelemben vett „nevelő robottá” váljon, akinek a munkájában legfontosabb a humánum, a készség a másik ember személyiségének feltárására. Megismerje, kibontsa azt, a boldogulását segítse. Nem pusztán az információ átadás és az értékelés ma már a pedagógus mesterség próbaköve, hanem az interaktív együttes munka. A katedra nélküli, közös, gyakorlati tevékenység. Az iskola így tud erőforrássá válni a születési hátrányok ledolgozása, az esélyek kiegyenlítése, a tehetség felismerése szolgálatában. Azért, hogy ne pusztán szolgáltasson, hanem szolgáljon a legkorszerűbb eszközök, a legszebb tantermek, a tág terek birtokában. Több kell azonban ahhoz, hogy az iskolák belső világa, a benne szereplők helyzete változzon, hogy a gyerekek értékes és boldog diákkort élhessenek meg. Az lenne a szakma és a politika dolga, hogy újra hangolja a pedagógushivatás presztízsét, átalakítsa a tanárképzést. Átgondolja: a gyerekek mi mindent és miért nem tanulnak meg a közoktatási intézményekben, minek a kárán kerülnek ki úgy az iskolapadból, hogy sem a testüknek, sem a lelküknek, sem a képességeiknek, sem az állam, sem pedig a pénztárcájuk „működésének” nem lesznek tudatában.

Óriási dolognak, áttörésnek tartom, hogy megmozdultak a tanítók. Becsülöm a bátorságukat, bámulattal tölt el a szenvedélyességük és szomorú vagyok a megmozdulásukat szapuló politikusok miatt. Tisztelet a kivételnek, el kell ismernünk, közöttük is voltak, akik civilként tudtak viselkedni és együtt cselekedni a demonstrálókkal.

Nem lehet a ma és a közeljövő iskolájáról gondolkodni pusztán a tananyag, a tanári terhek csökkentése, az óraszámok és a kötelező iskoláztatás számai mentén. Talán innen lehet elindulni, hiszen vissza kell fordítani a közoktatást a tisztes XIX. századi reformkori útról. Már messze jár a világ innen.Amióta büszke európai polgárként más országok iskoláinak a padjaiban ülő gyerekeink, unokáink nevelkedését közvetlenül is tapasztalhatjuk, nem győzök csodálkozni. Miért nem utaznak szakértőink, miért nem tanulunk mások hibáiból, eredményeiből? Sajog a szívem a tehetséges, ám halmozottan hátrányos helyzetből induló gyermekeink elvesztése miatt. Előre látom a cigányszögből, a szegénységből induló lelkes kismanók felnőtt életét.

Miért nem kiáltunk megálljt?

Orbán elmegy a Néppárt ülésére

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:00
Manfred Weber (jobbra) engedékeny lenne, Joseph Daul viszont ragaszkodik ahhoz, hogy voksolás is legyen szerdán a magyar kormány
Fotó: EPP
Manfred Weber hajlott volna arra, hogy elhagyják a Fideszről szóló szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz a hárompontos ultimátum teljesítésére. A CDU és az EPP elnöke viszont elvetette ezt az ötletet.
Orbán Viktor részt vesz az Európai Néppárt szerdai politikai gyűlésén, amelyen a küldöttek szavazni fognak a Fidesz tagságáról. Az EPP szabályzata szerint a kizárási vagy felfüggesztési javaslatot tárgyaló tanácskozáson az érintett tagpárt képviselője mindig felszólalhat, hogy megvédje az álláspontját. Manfred Weber frakcióvezető és bizottsági elnökjelölt hajlott volna rá, hogy elhagyják a szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz rá, hogy teljesíti az EPP három pontból álló ultimátumát, Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke azonban elvetette ezt az eshetőséget.

Több tagpárt is jelezte, hogy nem tartja elégnek a magyar kormányfő bocsánatkérését, ezért ragaszkodik a szavazás megtartásához. Névtelenséget kérő informátoraink azt valószínűsítik, hogy a Fidesz felfüggesztését, illetve kizárását kezdeményező pártok számára “nagyon bonyolult helyzet” állna elő, ha a szavazás eredményeként a magyarok a néppárt tagjai maradnának. Többen ennek ellenére sem távoznának a pártcsaládból. Sok ingadozó tagszervezet a német kereszténydemokraták döntésére vár, mielőtt elhatározza, támogatja-e a magyarok szankcionálását. - Stratégia? Milyen stratégia? - kérdezett vissza nevetve a kormány külkapcsolataival foglalkozó kormánypárti képviselő lapunk felvetésére, miszerint léteznek-e forgatókönyvek arra az esetre, ha szerdán az Európai Néppárt politikai gyűlése kizárja a Fideszt. Hétfőn több politikus is arról beszélt lapunknak a Parlamentben, hogy a párt jövőjét illető egyik legfontosabb témáról még csak szó sem volt a Fidesz belső fórumain, így például a parlamenti frakció ülésein sem. Mások ugyanakkor azt mondták, hogy tárcaközi egyeztetések folynak az ügyben. A már idézett informátorunk egyébként valószínűbbnek tartja a kizárást, mint a bent maradást.  Információink szerint már a CDU-ban is egyre több a kritikus hang az Orbán-kormány EU-ellenes magatartása miatt, egy Fidesz-képviselő pedig egyenesen arról beszélt lapunknak: mára olyan lett a hangulat a Néppártban, hogy sokan egyszerűen nem szeretnek egy légtérben tartózkodni a Fidesz EP-képviselőivel, noha személyesen többeket kedvelnek közülük. Van, aki mégis abban reménykedik, hogy Manfred Weber arra tesz indítványt szerdán: mivel az ultimátumából két pont már teljesült, és a CEU ügye is elmozdulni látszik a holtpontról, szavazzanak a hárompontos követelésekre adott fideszes válaszról, és hagyják meg a Fidesz tagságát. A Fidesz kizárása vagy tagságának felfüggesztése pedig csak akkor kerülne napirendre, ha leszavazzák Manfred Weber javaslatát.

Nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat

Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről. A májusi EP-választásokon Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit. - G.E.

Cseh Katalin a liberálisok vezető jelöltjei között

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője is szerepel az Európai Liberálisok és Demokraták Pártja (ALDE) vezető jelöltjeinek listáján — tudta meg a Népszava. Az ALDE március 21-ikén indítja el európai parlamenti kampányát és ennek keretében teszi közzé annak a hét személynek nevét, akiket alkalmasnak tart rá, hogy a választások után betöltsék az EU valamely vezető tisztségét. A liberálisok úgy döntöttek, hogy szakítanak a hagyománnyal, és nem egyetlen vezető jelöltet, úgynevezett Spitzenkandidatot neveznek meg, hanem egy csapattal vágnak neki az EP választási kampánynak. Úgy tudjuk, hogy a listán szerepel a belga Guy Verhofstadt frakcióvezető és a dán Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja, akit Jean-Claude Juncker elnök legesélyesebb liberális kihívójának tartanak. Közben az Azonnali.hu arról írt, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította, hogy nyilvántartásba vegye a Momentumot az európai parlamenti választáson. A párt EP-listavezetője, Cseh Katalin azt nyilatkozta, hogy adminisztrációs okok miatt történt ez, a Momentum sajtóosztálya szerint viszont Fekete-Győr András pártelnök képviseleti jogosultságával volt a gond. A párt a Kúriánál fellebbezett. - H. K.

Frissítve: 2019.03.19 06:00

2,3 milliárd forintot költ idén "űrtevékenység" fejlesztésére a kormány

Publikálás dátuma
2019.03.18 21:16
Egyre inkább jóslatnak tűnik az MKKP-féle vicc a felcsúti űrközpontról.
Fotó: Facebook / Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Hogy a rengeteg közpénz pontosan hol és hogyan fogja szolgálni a tudományt, vagy legalább a magyar gazdasági fejlődést, még nem világos.
2 321 600 000 forintot kap idén a magyar űrkutatás és űrtevékenység fejlesztése, szúrta ki a hétfői Magyar Közlönyben a 444.hu. Az indoklás szerint az űrkutatás a magyar gazdasági fejlődés szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ágazat.
Bő két hete beszélt a magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Ferencz Orsolya arról, hogy szükséges az ágazat bőkezűbb támogatása - lobbizása sikeresnek tűnik. Múlthéten az derült ki: a Ferenczet is kinevező Szijjártó Péter javaslatára Magyarország megpályázza a 2020-as űrhajós világkongresszus rendezését. A rendezvény előzetes költségvetése mintegy 315 millió forint.