Quaestor - Bűnpártolás és törvénymódosítás

Publikálás dátuma
2016.05.06. 07:22
Quaestor-károsultak tiltakoztak a Parlament előtt 2015.09.03-án. Fotó: Molnár Ádám
A kormány is felfigyelt arra, hogy sok Quaestor-károsultnak nem megfelelően vonták le a hozamokat, emiatt pedig esetlegesen kisebb kárrendezési összeget ítéltek meg. Ezért a kabinet egyelőre vizsgálja, kell-e jogszabályt módosítani, illetve jogszabály-módosítással megoldható-e az a felmerült probléma - olvasható Trócsányi László igazságügyi miniszter Szabó Tímea LMP-s képviselő kérdésére írott válaszában.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 32 ezer Quaestor-károsultból 10-12 ezren kaptak nullás elszámoló levelet, azaz nem jár nekik vissza pénzt a Kárrendezési Alaptól. A törvény szerint az alapnak minden olyan hozamot le kellett vonnia a károsultaktól a kárrendezési végösszegből, amelyet 2008. január 1-jét követően írtak jóvá a számlán. A gond amiatt van, hogy ugyanakkora kamatot vontak le attól az ügyféltől, aki kibocsátáskor vette meg a Hrurira kötvényeit, mint attól, aki a lejárat előtt néhány hónappal. Az utóbbi esetben a bruttó árfolyamon vett kötvény nem egyenlő a kifizetett hozammal, azaz esetben csak a kötvény új tulajdonosnál "eltöltött" idejére járó hozamot kellett volna levonni a kárrendezés összegéből.

A Quaestor-botránnyal összefüggésben az Együtt azt követeli, hogy legfőbb ügyész a nyomozás végéig mondjon le posztjáról. Az ellenzéki párt szerint Polt Péter személyesen is érintett és elfogult az ügyben. Juhász Péter az Együtt alelnöke tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a Quaestor-nyomozás iratjegyzékéből kiderül: "gyakorlatilag a takarítónőkig" mindenkit kihallgattak, aki a Quaestornál dolgozott, kivéve Mikuska Zoltánt, Tarsoly Csaba volt Quaestor-vezető személyi titkárát, aki - mondta Juhász Péter - a legfőbb ügyész "lányának az udvarlója, Polt Péter vőjelöltje". Az alelnök szerint mindez annak ellenére történt, hogy Mikuska Zoltán kulcsszereplő az ügyben, neki tisztában kellett lennie azzal, hogy Tarsoly Csaba mikor, kikkel és milyen ügyekben találkozik.

Szerző

Lövöldözés Frankfurtban - Súlyos sérültek is vannak

Lövöldözés történt csütörtökön a németországi Frankfurt belvárosában, több ember megsérült. A rendőrség szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a támadásnak iszlamista vagy szélsőjobboldali háttere lenne.

A Hessischer Rundfunk (HR) tartományi közszolgálati médiatársaság jelentése alapján a lövöldözés délután 17 óra körül történt egy belvárosi téren, ahol a munkaszüneti nap miatt sokan pihentek a kávézók, vendéglők teraszain a jó időben.

A HR hessenschau.de című hírportáljának beszámolója szerint szemtanúk azt mondták, hogy 10-12 lövés dördült el a tér egyik kávézójánál.

A frankfurti rendőrség egy szóvivője a portálnak elmondta: a nyomozás új megállapításai szerint az történhetett, hogy többen rátámadtak egy terepjáróra.

A támadók egy bár teraszán ültek, és amikor a terepjáró a helyszínre érkezett, tüzet nyitottak. Az autó legkevesebb két utasa megsebesült. Azt egyelőre nem tudni, hogy viszonozták-e a tüzet a fehér Mercedes terepjáróból, amely a rendszáma alapján kapcsolatba hozható a szervezett bűnözés területéről ismert Hells Angels motor bandával.

A támadók a lövöldözés után elmenekültek, valószínűleg egy fekete kombi gépkocsival.

A rendőrség először még azt közölte, hogy a lövéseket egy, a helyszínen elhaladó autóból adhatták le.

Szerző
Frissítve: 2016.05.06. 02:09

PSZ: a kormány becsapná a pedagógusokat

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a pedagógusok becsapásának tartaná, ha differenciáltan kapnák meg az életpálya alapján járó béremelés 2017 szeptemberében esedékes részletét.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a köznevelési kerekasztal ülése előtt beszélt arról, hogy a kerekasztal azt javasolja: a béremelés utolsó, 2017. szeptemberi része differenciált legyen, amelyről az iskolaigazgatók és a tankerületi vezetők közösen döntenek majd.

A miniszter bejelentette: 57 tankerületi központ jöhet létre. A tankerületi központok önálló jogi személyek lesznek, egy tankerület egy közepes méretű egyetem, főiskola költségvetésével gazdálkodhat majd. Kitért arra is, a kormány meg van győződve arról, hogy a vegyes - állami és önkormányzati - működtetésű rendszer nem jó, erről még tárgyalnak a jövőben.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke a bejelentésekre reagálva azt mondta: elképesztő ötletnek tartja a béremelés differenciálását, ez azt jelentené, hogy menet közben megváltoztatnák az erre vonatkozó jogszabályt. Mint mondta, a pedagógusoknak ígértek egy béremelést, és egyszerre nem tudták bevezetni.

A pedagógustársadalom tudomásul vette, hogy az lépcsőzetesen történik majd, ugyanakkor az, hogy az utolsó tételt nem fizetik ki mindenkinek, noha azt jogszabály írja elő, hanem megváltoztatják és differenciálnák, annak a beismerése, hogy igazságtalan a bérrendszer - fejtette ki.
Szólt arról is, hogy a sztrájkbizottság egyik követelése a minőségi bérpótlék visszaállítása volt. Ennek fedezetét ne a 2017-ben esedékes összeggel adják oda, hanem pluszforrásként - mondta Galló Istvánné.

A nem pedagógus dolgozóknak tervezett kétszer 35 ezer forintos béren kívüli juttatást sem tartják elfogadhatónak, ez csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által fenntartott intézményekben járna - közölte. Hozzátette: azt javasolták, hogy kormányrendelet rögzítse, minden oktató-nevelő munkát segítő dolgozó 100 ezer forintos béren felüli juttatást kapjon.

Galló Istvánné megjegyezte: a jövő évre tervezett 10 százalékos emelésnél is tudni kellene, hogy mihez igazítják. Ők azt kezdeményezték, hogy a garantált bérminimum legyen az alap, ami 10 százalékkal nőne, és erre jönne egy 3 százalékos differenciált bővülés.

A szakszervezeti vezető a Klik átalakításáról és az 57 tervezett tankerület létrehozásáról azt mondta: nem lehet tudni, mennyi lesz a fenntartási költség, mert nem úgy készült a jövő évi büdzsé, hogy minden iskola költségvetést készített és azt összeadták volna.

Ehelyett azt vették alapul, hogy tavaly volt egy bizonyos költség, amit ki kellett egészíteni, és az idén nagyjából ennyire lesz szükség. Az eddigi költségvetésekkel az volt a baj, és azért kellett minden évben kiegészíteni, mert nem volt megtervezve és az intézményeknek nem volt saját költségvetése - közölte.

Hozzátette: a sztrájkbizottsági tárgyalások során alapvető követelésük volt, hogy az intézményeknek legyen költségvetésük és az igazgató lássa, meddig tud nyújtózkodni az intézmény. "Azzal, hogy számokat dobálnak, semmire nem megyünk" - fogalmazott Galló Istvánné.

A PSZ elnöke szerint lakmuszpapírként bedobták, hogy a vegyes működtetés nem hatékony, ugyanakkor az önkormányzatok véleményét nem kérték ki. A Klik mint üzemeltető sem vizsgázott fényesre - tette hozzá, példaként ki nem fizetett gázszámlákat említve. Ha a működtetés lehetőségét is elveszik az önkormányzatoktól, akkor az utolsó jele is eltűnik annak, hogy az iskola a helyi közösségé - tette hozzá.

Szerző