Quaestor - Bűnpártolás és törvénymódosítás

A kormány is felfigyelt arra, hogy sok Quaestor-károsultnak nem megfelelően vonták le a hozamokat, emiatt pedig esetlegesen kisebb kárrendezési összeget ítéltek meg. Ezért a kabinet egyelőre vizsgálja, kell-e jogszabályt módosítani, illetve jogszabály-módosítással megoldható-e az a felmerült probléma - olvasható Trócsányi László igazságügyi miniszter Szabó Tímea LMP-s képviselő kérdésére írott válaszában.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 32 ezer Quaestor-károsultból 10-12 ezren kaptak nullás elszámoló levelet, azaz nem jár nekik vissza pénzt a Kárrendezési Alaptól. A törvény szerint az alapnak minden olyan hozamot le kellett vonnia a károsultaktól a kárrendezési végösszegből, amelyet 2008. január 1-jét követően írtak jóvá a számlán. A gond amiatt van, hogy ugyanakkora kamatot vontak le attól az ügyféltől, aki kibocsátáskor vette meg a Hrurira kötvényeit, mint attól, aki a lejárat előtt néhány hónappal. Az utóbbi esetben a bruttó árfolyamon vett kötvény nem egyenlő a kifizetett hozammal, azaz esetben csak a kötvény új tulajdonosnál "eltöltött" idejére járó hozamot kellett volna levonni a kárrendezés összegéből.

A Quaestor-botránnyal összefüggésben az Együtt azt követeli, hogy legfőbb ügyész a nyomozás végéig mondjon le posztjáról. Az ellenzéki párt szerint Polt Péter személyesen is érintett és elfogult az ügyben. Juhász Péter az Együtt alelnöke tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a Quaestor-nyomozás iratjegyzékéből kiderül: "gyakorlatilag a takarítónőkig" mindenkit kihallgattak, aki a Quaestornál dolgozott, kivéve Mikuska Zoltánt, Tarsoly Csaba volt Quaestor-vezető személyi titkárát, aki - mondta Juhász Péter - a legfőbb ügyész "lányának az udvarlója, Polt Péter vőjelöltje". Az alelnök szerint mindez annak ellenére történt, hogy Mikuska Zoltán kulcsszereplő az ügyben, neki tisztában kellett lennie azzal, hogy Tarsoly Csaba mikor, kikkel és milyen ügyekben találkozik.