Erősödik a szélsőjobb Szerbiában is

Az április 24-i előrehozott szerbiai választás nagy vesztese az Aleksandar Vucic vezette kormányzó jobbközép Szerb Haladó Párt lett, legnagyobb győztesei pedig a szélsőjobboldali formációk. Ezt az állapotot erősítette meg a május 4-én 15 választókörzetben megismételt voksolás is.

Vucicék ugyan megnyerték a parlamenti választást, de bár a kormányfő azért írt ki előrehozott voksolást, hogy megerősítést nyerjen az európai integrációval járó népszerűtlen intézkedések véghezviteléhez, nemhogy kétharmadot ért volna el, hanem éppenséggel 27 mandátumot veszített a belgrádi törvényhozásban. Mindezt azért, mert nem 4-5 párt lépte át a bejutási küszöböt, mint korábban, hanem hét, ami a töredékszavazatok visszaosztásánál már nem kedvezett a nagyoknak. A 24-i voksolás első számú győztese pedig a hágai nemzetközi bíróság által nemrég a háborús bűnök vádja alól felmentett szélsőjobboldali nacionalista ex- csetnikvajda, Vojislav Seselj lett. A szélsőséges politikus által vezetett Szerb Radikális Párt két cikluson át nem tudott bejutni a parlamentbe, ezúttal 7,9 százalékkal és 22 mandátummal a harmadik erő lett.

A választás megismétlése a kijelölt 15 körzetben annyiban hozott változást, az előző helyzethez képest, hogy a második szélsőjobb pártot is biztos parlamenti erővé tette. A Dveri- DSS koalíció az újraszámlálás után egyetlen vokssal a küszöb alatt maradt, de szerdán 1998 szavazatot gyűjtött be, biztosan átlépve a küszöböt.

A belgrádi helyzet alakulása sem az EU-integráció, sem a balkáni béke és stabilitás szempontjából nem kedvező. A környező országokat politikai instabilitás és állandó zavargások jellemzik, a populista alakulatok teret nyernek. Vucic kormányzata, és személyesen a miniszterelnök rendkívül nagy erőfeszítéseket, gesztusokat tett a nemrég még háborúk dúlta térség szunnyadó etnikai-nemzeti feszültségeinek mérséklésére. Szélsőjobboldali, immár parlamenti erőkké vált ellenfelei viszont elsősorban ezeket a lépéseit kifogásolják.

Szerző

Miniszterelnök-csere lesz Ankarában

Hivatalosság vált tegnap, amit a török ellenzéki sajtó már néhány napja megszellőztetett – kegyvesztett lett Ahmed Davutoglu török miniszterelnök, kormányfőcsere várható Törökországban.

Az Ankarában kormányzó konzervatív-iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tegnap összehívta kongresszusát május 22-re, a két éve pártelnök és egyben miniszterelnök Ahmet Davutoglu pedig nem indul újra a pártelnökségért. Ez azonban automatikusan miniszterelnök váltást is jelent, hiszen az AKP statútuma szerint a két tisztség elválaszthatatlan egymástól, közölte az AFP hírügynökség.

Vélhetően nem önszántából áll félre a török miniszterelnök, hanem azért, mert a Recep Tayyip Erdogan államfőhöz fűződő viszonya olyannyira megromlott, ami már lehetetlenné teszi az együttműködést. Múlt héten a kormánypárt vezető testülete olyan módosítást fogadott el, amely igen komolyan csökkenti a pártelnök jogkörét. Ez volt az első nyilvános és kétségtelen jelzés az államfő és a kormányfő viszonyának romlására. Erdogan és Davutoglu szerdán este tárgyalt, ezt követően határozott a visszalépésről a pártelnök-miniszterelnök.

Formálisan tehát Davutoglu lépett vissza önként, ám a miniszterelnök pontosan tudja, mi vár azokra, akik szembehelyezkednek Erdogannal és az ő akaratával. Jelenlegi legnagyobb ellenfele, az immár az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok is egykoron az államfő közeli szövetségese volt, manapság meg tömegesen tartóztatnak le Törökországban embereket, akiket Güll támogatóinak hisznek és zárnak be médiaorgánumokat, civil szervezeteket, amelyeket Gül-pártiaknak vél a hatalom.

Az Euronews úgy tudja, a két politikus közötti egyre élesebb és egyre nyilvánvalóbb feszültséget a belső biztonsági kihívások, a délkeleti országrészben már-már kurd felkelésnek mondható helyzet, illetve a szíriai határ mentén zajló háborús állapot és a migránsválság fokozza. A török sajtó pedig arról számolt be, hogy Erdogan az Európai Unióval, Davutoglu révén megkötött menekültügyi megállapodás több pontjával sem elégedett. Ezt igazolja az is, hogy Ankara többször meglebegtette a megállapodás felmondását, amennyiben júniustól nem lesz meg az uniós török vízummentesség. Ez utóbbi viszont kérdéses, mindaddig, míg Ankara nem teljesíti a feltételeket, amit nyilván a nem eléggé kemény miniszterelnökének tud be az elnök.

A Törökországot 2002 óta kormányzó AKP-t Erdogan alapította és vezette is 2014 nyaráig. Az akkori elnökválasztási győzelme után kellett lemondani a pártelnökségről, akkor még ő maga ajánlotta utódjául a párt és a kormány élére Davutoglut.

A nemzetközi média szerint Davutoglu félreállítása tovább erősíti Erdogan pozícióit és megnyithatja az utat nagy álma, az elnöki köztársaság felé.

Szakadhat az AKP
Ahmed Davutoglu utódja még nem ismert, de mindenképpen olyan személy lesz, akiben megbízik Recep Tayyip Erdogan, hiszen az AKP tényleges irányítója maga az államfő. Esetében pedig a bizalom azt jelenti, hogy a kiszemelt pártelnök lojális, irányítható és mindenben aláveti magát Erdogan akaratának. Davutoglu lemondása bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy soha nem mond egy rossz szót sem az államfőre, akinek a barátságát mindennél többre értékeli.
Állította, hogy mind a kormányt, mind a pártot viharos időszakban tartotta egyben. Az eltelt 20 hónap Törökország sikeres időszaka volt, amelyben kormányfőként mindig helyesen cselekedett, mondta. Arra kérte a kollégáit, kerüljék el az AKP hasadását. "Nem haragszom a munkatársaimra, a szakadás elkerülése érdekében hoztam ezt a döntést" – fogalmazott Davutoglu, egyértelművé téve, hogy komoly feszültségek vannak Erdogan táborában.



Szerző

Miniszterelnök-csere lesz Ankarában

Hivatalosság vált tegnap, amit a török ellenzéki sajtó már néhány napja megszellőztetett – kegyvesztett lett Ahmed Davutoglu török miniszterelnök, kormányfőcsere várható Törökországban.

Az Ankarában kormányzó konzervatív-iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tegnap összehívta kongresszusát május 22-re, a két éve pártelnök és egyben miniszterelnök Ahmet Davutoglu pedig nem indul újra a pártelnökségért. Ez azonban automatikusan miniszterelnök váltást is jelent, hiszen az AKP statútuma szerint a két tisztség elválaszthatatlan egymástól, közölte az AFP hírügynökség.

Vélhetően nem önszántából áll félre a török miniszterelnök, hanem azért, mert a Recep Tayyip Erdogan államfőhöz fűződő viszonya olyannyira megromlott, ami már lehetetlenné teszi az együttműködést. Múlt héten a kormánypárt vezető testülete olyan módosítást fogadott el, amely igen komolyan csökkenti a pártelnök jogkörét. Ez volt az első nyilvános és kétségtelen jelzés az államfő és a kormányfő viszonyának romlására. Erdogan és Davutoglu szerdán este tárgyalt, ezt követően határozott a visszalépésről a pártelnök-miniszterelnök.

Formálisan tehát Davutoglu lépett vissza önként, ám a miniszterelnök pontosan tudja, mi vár azokra, akik szembehelyezkednek Erdogannal és az ő akaratával. Jelenlegi legnagyobb ellenfele, az immár az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok is egykoron az államfő közeli szövetségese volt, manapság meg tömegesen tartóztatnak le Törökországban embereket, akiket Güll támogatóinak hisznek és zárnak be médiaorgánumokat, civil szervezeteket, amelyeket Gül-pártiaknak vél a hatalom.

Az Euronews úgy tudja, a két politikus közötti egyre élesebb és egyre nyilvánvalóbb feszültséget a belső biztonsági kihívások, a délkeleti országrészben már-már kurd felkelésnek mondható helyzet, illetve a szíriai határ mentén zajló háborús állapot és a migránsválság fokozza. A török sajtó pedig arról számolt be, hogy Erdogan az Európai Unióval, Davutoglu révén megkötött menekültügyi megállapodás több pontjával sem elégedett. Ezt igazolja az is, hogy Ankara többször meglebegtette a megállapodás felmondását, amennyiben júniustól nem lesz meg az uniós török vízummentesség. Ez utóbbi viszont kérdéses, mindaddig, míg Ankara nem teljesíti a feltételeket, amit nyilván a nem eléggé kemény miniszterelnökének tud be az elnök.

A Törökországot 2002 óta kormányzó AKP-t Erdogan alapította és vezette is 2014 nyaráig. Az akkori elnökválasztási győzelme után kellett lemondani a pártelnökségről, akkor még ő maga ajánlotta utódjául a párt és a kormány élére Davutoglut.

A nemzetközi média szerint Davutoglu félreállítása tovább erősíti Erdogan pozícióit és megnyithatja az utat nagy álma, az elnöki köztársaság felé.

Szakadhat az AKP
Ahmed Davutoglu utódja még nem ismert, de mindenképpen olyan személy lesz, akiben megbízik Recep Tayyip Erdogan, hiszen az AKP tényleges irányítója maga az államfő. Esetében pedig a bizalom azt jelenti, hogy a kiszemelt pártelnök lojális, irányítható és mindenben aláveti magát Erdogan akaratának. Davutoglu lemondása bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy soha nem mond egy rossz szót sem az államfőre, akinek a barátságát mindennél többre értékeli.
Állította, hogy mind a kormányt, mind a pártot viharos időszakban tartotta egyben. Az eltelt 20 hónap Törökország sikeres időszaka volt, amelyben kormányfőként mindig helyesen cselekedett, mondta. Arra kérte a kollégáit, kerüljék el az AKP hasadását. "Nem haragszom a munkatársaimra, a szakadás elkerülése érdekében hoztam ezt a döntést" – fogalmazott Davutoglu, egyértelművé téve, hogy komoly feszültségek vannak Erdogan táborában.



Szerző