Erősödik a szélsőjobb Szerbiában is

Az április 24-i előrehozott szerbiai választás nagy vesztese az Aleksandar Vucic vezette kormányzó jobbközép Szerb Haladó Párt lett, legnagyobb győztesei pedig a szélsőjobboldali formációk. Ezt az állapotot erősítette meg a május 4-én 15 választókörzetben megismételt voksolás is.

Vucicék ugyan megnyerték a parlamenti választást, de bár a kormányfő azért írt ki előrehozott voksolást, hogy megerősítést nyerjen az európai integrációval járó népszerűtlen intézkedések véghezviteléhez, nemhogy kétharmadot ért volna el, hanem éppenséggel 27 mandátumot veszített a belgrádi törvényhozásban. Mindezt azért, mert nem 4-5 párt lépte át a bejutási küszöböt, mint korábban, hanem hét, ami a töredékszavazatok visszaosztásánál már nem kedvezett a nagyoknak. A 24-i voksolás első számú győztese pedig a hágai nemzetközi bíróság által nemrég a háborús bűnök vádja alól felmentett szélsőjobboldali nacionalista ex- csetnikvajda, Vojislav Seselj lett. A szélsőséges politikus által vezetett Szerb Radikális Párt két cikluson át nem tudott bejutni a parlamentbe, ezúttal 7,9 százalékkal és 22 mandátummal a harmadik erő lett.

A választás megismétlése a kijelölt 15 körzetben annyiban hozott változást, az előző helyzethez képest, hogy a második szélsőjobb pártot is biztos parlamenti erővé tette. A Dveri- DSS koalíció az újraszámlálás után egyetlen vokssal a küszöb alatt maradt, de szerdán 1998 szavazatot gyűjtött be, biztosan átlépve a küszöböt.

A belgrádi helyzet alakulása sem az EU-integráció, sem a balkáni béke és stabilitás szempontjából nem kedvező. A környező országokat politikai instabilitás és állandó zavargások jellemzik, a populista alakulatok teret nyernek. Vucic kormányzata, és személyesen a miniszterelnök rendkívül nagy erőfeszítéseket, gesztusokat tett a nemrég még háborúk dúlta térség szunnyadó etnikai-nemzeti feszültségeinek mérséklésére. Szélsőjobboldali, immár parlamenti erőkké vált ellenfelei viszont elsősorban ezeket a lépéseit kifogásolják.