Nem a differenciált béremelésre

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) nem támogatja, hogy a pedagógus béremelés utolsó, 2017. szeptemberi része differenciált legyen, a mértékéről az iskolaigazgatók és a tankerületi vezetők közösen döntsenek - közölte a kar elnöksége. Az NPK azt is javasolja, hogy a szakgimnáziumok bevezetését egy évvel halasszák el.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön, a köznevelési kerekasztal ülése előtt beszélt arról, hogy a kerekasztal javaslatára megfontolandó a jövő évi béremelés differenciálása.

A NPK elnöksége jelezte: a köznevelési kerekasztalon a pedagógusokat képviselő Nemzeti Pedagógus Kar ezt az elképzelést sem az érintett munkacsoportok megbeszélésein, sem a plenáris ülésen nem javasolta, sőt kifejezetten ellenezte és a jövőben sem támogatja.

Kitértek arra is, hogy a kerekasztal pedagógusfoglalkoztatással foglalkozó munkacsoportja ilyen javaslatot a plenáris ülésnek nem tett.

Álláspontjuk szerint ez egy korábban törvényben rögzített béremelés, amelyet mindenkinek a jogszabályban garantáltak szerinti mértékben meg kell kapnia, az erre fordítandó forrás semmiféle differenciálásnak nem lehet alapja. Ezzel együtt kérik, a szaktárca teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a kiemelkedő munkát végző pedagógusok minőségi és mennyiségi munkáját jutalmazni lehessen, a pótlékok esetén legyen lehetőség érdemi differenciálásra.

A kar állást foglalt a szakgimnáziumok óraterveiről is, amelyeknél szintén problémákat lát: a közismereti óraszámok csökkentése és a szakmai óraszámok emelkedése komoly veszélyekkel járhat az egyes intézmények számára, illetve a rendszer egészére. Megszűnhet a tantervi szabályozás hármas egysége, mivel a nemzeti alaptanterv és a kerettantervek utáni helyi szabályozásra nem lesz időkeret, a természettudományos tantárgyak csökkenése, helyenként megszűnése szembe megy a természettudományos műveltség növelésének korábban megfogalmazott szándékával - írták.

Problémának látják azt is, hogy a közismereti oldalon pedagógus álláshelyek szűnhetnek meg, míg a szakmai oldalon pedagógushiány léphet fel, ami fokozza bizonyos szakmáknál a már eddig is meglévő problémát.

A diákok korai választási kényszere és az átjárhatóság minden eddiginél nehezebben megvalósítható módja komoly feszültségeket okozhat. Az NPK-elnökség szóvá tette azt is, hogy a mai napig el nem készült kerettantervek bizonytalanságot okoznak a következő tanév munkájának megszervezésében, a természettudományos tantárgyak háttérbe szorítása miatt pedig a tehetségesebb tanulók a szakgimnáziumok helyett a gimnáziumokat fogják választani a továbbtanulás érdekében.

A speciális szakiskolák leválasztása a többcélú gyógypedagógiai intézményekről a terület szakmai szervezeteinek javaslatával nem egyezik és ez nagyfokú bizonytalanságot okozhat a sajátos nevelési igényű tanulók szülei körében is - írták.

Mindezek alapján azt javasolják, hogy a gondosabb előkészítés és a nyugodtabb tervezhetőség érdekében a szakgimnáziumok bevezetését egy évvel halasszák el, vagy a 2012-es szakképzési tantervek bevezetéséhez hasonlóan most is legyen lehetőség arra, hogy az intézmények önkéntesen vezethessék be a 2016-17-es tanévben a változásokat. Ez egyben lehetőséget ad a tapasztalatszerzésre, valamint időt hagy arra, hogy letisztuljanak az elképzelések - írta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége.

Szerző

Meghalt Rigó János akadémikus

Életének 90. évében, április 30-án elhunyt Rigó János, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, nyugalmazott dietetika szak- és tanszékvezető főiskolai tanár, a Országos Dietetikai Intézet egykori igazgatója. A búcsúztató gyászmisét május 11-én, 16.30-kor tartják a Farkasréti Mindenszentek Plébániatemplomban, temetésére szűk körben kerül sor - közölte az MTI-vel pénteken az akadémikus unokája, Maklári Zsolt.

Rigó János 1926. június 18-án született Jászberényben, a budapesti orvostudományi egyetemen 1957-ben végzett. 1964-től az egyetem dietetikai tudományos munkacsoportjának vezetőjeként dolgozott, megteremtve a hazai főiskolai szintű dietetikus képzést. A szakember 1975-től nyugalmazásáig az Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának tanáraként dolgozott, ugyanott a Dietetika Tanszék vezetője volt 1993-ig.

Az 1971-ben alapított Országos Dietetikai Intézetben igazgató-helyettesként, majd igazgatóként dolgozott 1976 és 2005 között, emellett a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöki tisztségét is betöltötte. 1991-től volt a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Rigó János 2001-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2006-ban pedig Jászberény díszpolgára lett; pályafutása során kitüntették a Tangl Ferenc-emlékéremmel, a Sós József-emlékéremmel, a Toldy Ferenc-emlékéremmel és a Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel is.

Szerző

Budaörs „össztűz alatt”

Csütörtökön ismét bombariadó volt a budaörsi Auhcan áruházban. A rendőrség egy óbudai indítású hívást azonosított a fenyegetésről, ezért a BRFK és a Készenléti Rendőrség jelentős erőkkel kereste a helyszínen az elkövetőt. 

A police.hu-n megjelent közlemény szerint a nem sokkal 17.30 után érkezett bejelentés után a rendőrök a szentendrei HÉV vonalán, a III. kerületi Aquincum és Filatorigát között, valamint a környező utcákban tartottak ellenőrzést. Több HÉV-szerelvényt és buszt állítottak meg, vizsgáltak át – a sajtóértesülések szerint. A hvg.hu munkatársa a helyszínről azt jelentette, hogy az aquincumi HÉV-megállónál szalaggal körbekerítettek egy telefonfülkét. Az egyik buszról leszállították az embereket, és mindenki csomagját átvizsgálták, a gyerekekét is.

Budaörsön május 2-án volt az utolsó hasonló eset, szintén ilyen időpontban. Előtte április 21-én volt bombariadó, azon a héten harmadszorra- Így egy hónap leforgása alatt 6 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek. Április 2-án, szombaton az IKEA-t, az Auchant, a Decathlont és az összes többi üzletet is ki kellett üríteni fenyegetés miatt.

Helyi forrásaink szerint a rendőrök mindig három dolgot kérdeznek az ott lévő üzletek alkalmazottaitól. Kaptak-e bármilyen gyanús csomagot, érkezett-e fenyegetés, illetve tudnak e olyan - esetleg nemrég kirúgott - személyről aki elégedetlen? Több rendszeresen kiürített boltban már komolyan fontolgatják – és ezt nem tréfának, hanem időnyerésnek szánják –, hogy a kirakatba kiragasztanak egy papírt a rendőrök számára „Nem, nem, nem” – felirattal.

Budaörsön egyébként két év alatt harminc hétvégi házat gyújtottak fel, a legutóbbit idén februárban. A megyei főkapitány és az önkormányzat is 500-500 ezer forint nyomravezetői díjat tűzött ki a tettes elfogása érdekében.

Úgy tudjuk, hogy a rendőrség összefüggést sejt a gyújtogatások és a hamis bombariadók között.

Szerző