Kritikusan dícsérte a magyar eredményeket az OECD

Dicséretre számított a kormány, azonban az IMF és Brüsszel korábban ismertetett értékeléseihez hasonlóan az OECD pénteken bemutatott országjelentése is bőven tartalmazott kritikát a magyar gazdaságpolitikát illetően. Többek között visszatetsző a közműszektor államosítása és a fenntartható növekedéshez strukturális reformokat is elengedhetetlenek tart a párizsi székhelyű szervezet.

Ángel Gurría az OECD főtitkára MTI Fotó: Kovács Attila

Még mindig sérülékenynek tartja a magyar gazdaságot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Angel Gurria, a szervezet főtitkára pénteki magyarországi tartózkodása során találkozott a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel,a külgazdasági és külügyminiszterrel, hogy végül Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közös ünnepségen bemutassa az OECD Magyarországról készült 11. országjelentését.

Az ünneplés pedig annak szólt, hogy ma 20 éves a tagságunk a nemzetközi szervezeteben. A főtitkár a protokolláris eseményeken a pozitív dolgokról beszélt, a 2012 óta a növekedés terén tapasztalható erőteljes fordulatról, és a többi nemzetközi szervezettől eltérően idén 2,5, jövőre már 3 százalékos növekedéssel számolhatunk előrejelzésük szerint. Ez meghaladja más szervezetek (IMF, Európai Bizottság) várakozásait.

Varga Mihály az országjelentés bemutatásán a gazdasági növekedést, az államadósság csökkenését, a külső sérülékenység csökkenését és a munkahelyteremtésre vonatkozó intézkedéseket emelte ki a jelentésből, az eredményeket szerinte az OECD is visszaigazolta. Varga szerint a dokumentum objektíven tükrözi a magyar gazdaság teljesítményét.

Az OECD közgazdászai azonban az írott jelentésben kemény kritikát is megfogalmaztak a kormány és az Magyar Nemzeti Bank néhány intézkedésével kapcsolatban. A Portfolio összefoglalója szerint az OECD kifogásolja, hogy a jegybank megvásárolta a Budapesti Értéktőzsdét, szerintük az állami tulajdon csak átmenetileg tartható fenn, mert az MNB egyben a tőkepiac felügyeleti szerve is.

A nemzetközi szervezet megállapítja, hogy az államadósság csökkenésével és a folyó fizetési mérleg többletével javult a makrogazdasági egyensúly. Visszaszorult a pénzügyi sérülékenység, de a nem teljesítő hitelek magas aránya még mindig rontja a bankok hitelezési képességét és hajlandóságát. A működőtőke-beáramlás és az uniós források felhasználása ugyan jótékony hatással voltak a beruházásokra, a szervezet közgazdászai megemlítik, hogy a belföldi üzleti beruházások, különösen a kis- és közepes cégek felhalmozásai továbbra sem indultak be, aminek fő oka a szabályok gyakori változása és a komoly belépési korlátok a közműszektorba, amelynek erőteljes államosítását erősen kritizálta az OECD.

Az államadósság még mindig magas a gazdaság nyitottsága és sérülékenysége szempontjából, a közkiadások pedig - különösen Magyarország jövedelmi szintjéhez képest - túlzottak -hangzott a következő kritikai megjegyzés. Ezt fokozatosan csökkenteni kellene ahhoz, hogy a strukturális hiány mérséklődjön. Az egy főre eső jövedelem alapján pedig még mindig szegény országnak számítunk - állapítja meg a szervezet és nem helyesli, hogy az adórendszer továbbra is jelentős mértékben a foglalkoztatás adóztatására épül, ezért a munkát terhelő adó és a munkahelyek létrehozási költségének csökkentését javasolja.

A Varga Mihály által is kiemelt foglalkoztatásról azt írják, hogy bár az utóbbi évtizedek legalacsonyabb munkanélküliségi rátája alakult ki, ez nagyrészt a közmunkaprogramoknak köszönhető. Ezt az Európai Bizottság is kifogásolta az úgynevezett tavaszi jelentésében, mint ahogyan az oktatási kérdésekben egyetért a két szervezet. Az OECD megállapította, hogy az oktatási rendszer lassan reagál a munkaerőpiacon rendkívül gyorsan változó készségkövetelményekre. Így sok végzős diákot a megfelelő készségek nélkül, gyenge alkalmazási képességgel bocsátanak a munkaerőpiacra. A nők, különösen a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci részvétele alacsony az országjelentés szerint.