Matolcsy György;MNB alapítványok;Pallas Athéné alapítványok;
2016-05-07 07:03:00
Matolcsy György az MNB-botrány kipattanása óta először adott hosszabb interjút. A Magyar Nemzet kérdezte a lemondásról, a korrupciógyanús kifizetésekről, rokoni szálairól. A jegybank elnöke nyolcszor jelentette ki, hogy az MNB-t ért támadásokat "politikai blöffnek" tartja, ezért a lemondására feltett kérdésre is csak úgy reagált: "nemhogy nem tervezem, de nem is értem a kérdést. Egy jól működő, törvényes jegybank elnökének, amely új, sikeres monetáris politikát valósít meg, s ennek keretei között a forintosítás nyomán mintegy ezermilliárd forintot ad át a magyar társadalomnak, miért is kellene lemondania? Mert politikai blöff folyik?" Arra a kérdésre, nem érzi-e úgy, hogy Orbán Viktor szavaival az ég és a föld összeszakadt volna, azt mondta: "nagyon fontos a miniszterelnök bizalma. Nagyra becsülöm az együtt eddig végzett munkát, s egészen biztos vagyok benne, hogy folytatjuk a közös munkát. Nem az én véleményem fontos, hanem amit ő nyilatkozott, azaz, hogy bízik bennem".
A műkincsvásárlásokra fordított és az alapítványoknak juttatott 267 milliárd forint nyereségnek lett volna máshol is helye, mint például, az egészségügy, vagy a költségvetés. Matolcsy szerint ezt mindenki így látja, mindenkinek van jogos javaslata arra, hogy mire költsék a pénzt. Természetesen az is blöff, hogy a rokonsága is jelentősen profitált az alapítványi pénzekből. Unokatestvére, Szemerey Tamás például több szálon is kötődik a kifizetett milliárdokhoz: a BanKonzult Kft.-n, az NHB Bankon, vagy a vs.hu kiadói körén keresztül. Igaz, utóbbit cáfolta, de azért mégiscsak hozzá vezetnek a szálak. Vajon ezért akarták titkosítani az alapítványok költekezését? Matolcsy válaszolt. „Ismét egy politikai blöff. Valaki szakmai vitát próbál titkolózásként feltüntetni. Mi úgy láttuk – s ezzel az elsőfokú bíróság is egyetértett –, hogy ha az államtól közpénz indul el, s az civil pénzzé válik, akkor az marad a civil vagyon körében.”
Ami a rokonságot illeti: mindenki a saját családjáért tud felelősséget vállalni. „Amikor arról nyilatkoztam, hogy a családomnak nincs offshore-érdekeltsége, akkor a szűk családomra, vagyis a feleségemre, a két fiamra és magamra gondoltam. Nekem Magyarországon körülbelül száz unokatestvérem van, világszerte pedig 3-400 rokonom”- büszkélkedett az elnök.
Azt is megtudhattuk, hogy Matolcsy egyetért azzal, hogy ötmilliós havi fizetést vihet haza. "A magyar jegybank teljesítménye van olyan jó, mint egy sor más unós nemzeti banké."
A Fővárosi Főügyészség elutasította az Együtt feljelentéseit, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ellen tettek – közölte pénteken az ellenzéki párt elnöke. Szigetvári Viktor elmondta, hogy hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt tettek feljelentést április 25-én, mert a párt szerint feltűnő értékaránytalanság történt, amikor a jegybank alapítványai több mint félmilliárd forint értékben vásároltak szponzorált médiatartalmakat a New Wave Kft.-nél. Szintén feljelentést tettek, mert Matolcsy György jegybankelnök Sakk és póker című könyvét a Kairosz kiadónál, több nyelven, nyelvenként több mint kilencmillió forintért adták ki.
A politikus a feljelentés elutasítását felháborítónak nevezte. Szerinte az ügyészség nem hogy nyomozni nem hajlandó, de kevesebb mint három napot szántak a tájékozódásra, ugyanis az elutasító határozat már április 28-án megszületett. "Az ügyészség azért csinálja ezt, mert Orbán Viktortól" Polt Péter legfőbb ügyész és Ibolya Tibor fővárosi főügyész "azt a felhatalmazást kapta, hogy kimossa az ilyen bűnökből Matolcsy Györgyöt, kimossa az ilyen bűnökből Polt Péter feleségét" és azokat a kuratóriumi döntéshozókat, akik több milliárdot pazaroltak el olyan célokra, amelyek nem tartoztak volna a jegybank vagy alapítványainak tevékenységi körébe – fogalmazott Szigetvári. A Fidesz-frakció szerint Szigetvári "idegen érdekeket szolgál", amikor az MNB-t és a forintot "támadja".
A napokban véleményezzük a jogszabályt, a jövő hét elején kifejtjük az álláspontunkat - tájékoztatta lapunkat Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét arról kérdeztük, amit Varga Mihály a 2017. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban rejtett el. A 444.hu által kiszúrt, 99-es paragrafus szerint nem ismerhető meg a „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. Lapunk is megírta, hogy a kabinet részéről, Németh Szilárd hasonlót már véghezvitt a Magyar Posta adataival kapcsolatban. A javaslat átment a parlamenten és ugyan a köztársasági elnök, Áder János kételyei miatt Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban nem talált kivetni valót az indítványban.
A most szerdán benyújtott törvényjavaslat azonban tovább megy az eddigieknél, ugyanis a nyilvánosság korlátozását kiterjesztené a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra. A szigorítást egyebek között azzal indokolják, hogy „a közérdekű adatok megismerése nem korlátozhatatlan alapjog”. A fentiek alapján tehát egy köztulajdonban álló vállalat megteheti, hogy üzleti érdekeit sértő bizonyos adatait egyszerűen titkosítja. Ráadásul a villamosenergiával, földgázzal, távhővel, illetve „hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységgel” foglalkozó cégek esetében a döntés-előkészítő szerződések is titkosíthatók lesznek 5–30 évig.