Matolcsy igen elégedett önmagával

Publikálás dátuma
2016.05.07. 07:03
„Az a fontos, hogy a miniszterelnök bízik bennem” FOTÓ: TÓTH GERGŐ
"Nemhogy nem tervezem, de nem is értem a kérdést" - így reagált a lemondását firtató kérdésre a Magyar Nemzetnek adott interjújában Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke biztos abban, hogy folytatja a közös munkát a kormánnyal. Matolcsy pontosan nyolcszor mondta el az interjúban, hogy politikai blöff az ellene és a jegybank elleni támadás. Közben a Fővárosi Főügyészség elutasította az Együtt feljelentéseit, amelyeket az MNB alapítványai ellen tettek.

Matolcsy György az MNB-botrány kipattanása óta először adott hosszabb interjút. A Magyar Nemzet kérdezte a lemondásról, a korrupciógyanús kifizetésekről, rokoni szálairól. A jegybank elnöke nyolcszor jelentette ki, hogy az MNB-t ért támadásokat "politikai blöffnek" tartja, ezért a lemondására feltett kérdésre is csak úgy reagált: "nemhogy nem tervezem, de nem is értem a kérdést. Egy jól működő, törvényes jegybank elnökének, amely új, sikeres monetáris politikát valósít meg, s ennek keretei között a forintosítás nyomán mintegy ezermilliárd forintot ad át a magyar társadalomnak, miért is kellene lemondania? Mert politikai blöff folyik?" Arra a kérdésre, nem érzi-e úgy, hogy Orbán Viktor szavaival az ég és a föld összeszakadt volna, azt mondta: "nagyon fontos a miniszterelnök bizalma. Nagyra becsülöm az együtt eddig végzett munkát, s egészen biztos vagyok benne, hogy folytatjuk a közös munkát. Nem az én véleményem fontos, hanem amit ő nyilatkozott, azaz, hogy bízik bennem".

A műkincsvásárlásokra fordított és az alapítványoknak juttatott 267 milliárd forint nyereségnek lett volna máshol is helye, mint például, az egészségügy, vagy a költségvetés. Matolcsy szerint ezt mindenki így látja, mindenkinek van jogos javaslata arra, hogy mire költsék a pénzt. Természetesen az is blöff, hogy a rokonsága is jelentősen profitált az alapítványi pénzekből. Unokatestvére, Szemerey Tamás például több szálon is kötődik a kifizetett milliárdokhoz: a BanKonzult Kft.-n, az NHB Bankon, vagy a vs.hu kiadói körén keresztül. Igaz, utóbbit cáfolta, de azért mégiscsak hozzá vezetnek a szálak. Vajon ezért akarták titkosítani az alapítványok költekezését? Matolcsy válaszolt. „Ismét egy politikai blöff. Valaki szakmai vitát próbál titkolózásként feltüntetni. Mi úgy láttuk – s ezzel az elsőfokú bíróság is egyetértett –, hogy ha az államtól közpénz indul el, s az civil pénzzé válik, akkor az marad a civil vagyon körében.”

Ami a rokonságot illeti: mindenki a saját családjáért tud felelősséget vállalni. „Amikor arról nyilatkoztam, hogy a családomnak nincs offshore-érdekeltsége, akkor a szűk családomra, vagyis a feleségemre, a két fiamra és magamra gondoltam. Nekem Magyarországon körülbelül száz unokatestvérem van, világszerte pedig 3-400 rokonom”- büszkélkedett az elnök.

Azt is megtudhattuk, hogy Matolcsy egyetért azzal, hogy ötmilliós havi fizetést vihet haza. "A magyar jegybank teljesítménye van olyan jó, mint egy sor más unós nemzeti banké."

Nyomozni sem hajlandóak

A Fővárosi Főügyészség elutasította az Együtt feljelentéseit, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ellen tettek – közölte pénteken az ellenzéki párt elnöke. Szigetvári Viktor elmondta, hogy hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt tettek feljelentést április 25-én, mert a párt szerint feltűnő értékaránytalanság történt, amikor a jegybank alapítványai több mint félmilliárd forint értékben vásároltak szponzorált médiatartalmakat a New Wave Kft.-nél. Szintén feljelentést tettek, mert Matolcsy György jegybankelnök Sakk és póker című könyvét a Kairosz kiadónál, több nyelven, nyelvenként több mint kilencmillió forintért adták ki.

A politikus a feljelentés elutasítását felháborítónak nevezte. Szerinte az ügyészség nem hogy nyomozni nem hajlandó, de kevesebb mint három napot szántak a tájékozódásra, ugyanis az elutasító határozat már április 28-án megszületett. "Az ügyészség azért csinálja ezt, mert Orbán Viktortól" Polt Péter legfőbb ügyész és Ibolya Tibor fővárosi főügyész "azt a felhatalmazást kapta, hogy kimossa az ilyen bűnökből Matolcsy Györgyöt, kimossa az ilyen bűnökből Polt Péter feleségét" és azokat a kuratóriumi döntéshozókat, akik több milliárdot pazaroltak el olyan célokra, amelyek nem tartoztak volna a jegybank vagy alapítványainak tevékenységi körébe – fogalmazott Szigetvári. A Fidesz-frakció szerint Szigetvári "idegen érdekeket szolgál", amikor az MNB-t és a forintot "támadja".

Totális titkosítás az állami cégeknél?

A napokban véleményezzük a jogszabályt, a jövő hét elején kifejtjük az álláspontunkat - tájékoztatta lapunkat Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét arról kérdeztük, amit Varga Mihály a 2017. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban rejtett el. A 444.hu által kiszúrt, 99-es paragrafus szerint nem ismerhető meg a „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. Lapunk is megírta, hogy a kabinet részéről, Németh Szilárd hasonlót már véghezvitt a Magyar Posta adataival kapcsolatban. A javaslat átment a parlamenten és ugyan a köztársasági elnök, Áder János kételyei miatt Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban nem talált kivetni valót az indítványban.

A most szerdán benyújtott törvényjavaslat azonban tovább megy az eddigieknél, ugyanis a nyilvánosság korlátozását kiterjesztené a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra. A szigorítást egyebek között azzal indokolják, hogy „a közérdekű adatok megismerése nem korlátozhatatlan alapjog”. A fentiek alapján tehát egy köztulajdonban álló vállalat megteheti, hogy üzleti érdekeit sértő bizonyos adatait egyszerűen titkosítja. Ráadásul a villamosenergiával, földgázzal, távhővel, illetve „hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységgel” foglalkozó cégek esetében a döntés-előkészítő szerződések is titkosíthatók lesznek 5–30 évig.

Szerző

Napsütés, felhők, szél, záporok

Publikálás dátuma
2016.05.06. 23:33
Fotó: Thinkstock
Szombaton a napos időszakok mellett gomolyfelhők képződnek, ezekből főként a Dunántúl nyugati, délnyugati felén és keleten, északkeleten alakulhat ki szórványosan zápor, zivatar.  Az északkeleti szelet keleten, északkeleten erős lökések kísérhetik, de zivatarok idején viharos széllökésekre is számítani kell. A hőmérséklet hajnalban 7-12 fok, napközben 18-23 fok között alakul - írja az Időkép. 

Vasárnap a napsütés mellett a szombatinál már több helyen kialakulhat zápor, zivatar. A szél zivatarok idején erős, viharos lehet. Hajnalban 6-11 fok várható, míg a maximumok 17 és 21 fok között alakulnak. 

Hétfőn is számítani kell záporok, zivatarok kialakulására, ugyanakkor hosszabb-rövidebb időszakokra mindenhol kisüt a nap. A szél ismét inkább csak zivatarok idején támadhat fel. Hajnalban 6-11, napközben 19-23 fokra van kilátás.

Kedden napközben délnyugat felől erőteljesebben megnövekedhet a felhőzet és eső, zápor, zivatar egyaránt kialakulhat. Nyugaton megélénkül a déli-délkeleti szél. Enyhe lesz a hajnal, délután 16-23 fok várható. Szerdán már 20-26 fok lehet délután, de ismét záporok, zivatarok színesíthetik az időjárást.

Szerző

A halk szavú nagykövet, Colleen Bell

Publikálás dátuma
2016.05.06. 20:30
A nagykövet a parlamentbe tart FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nem bírált élesen, de kemény elvi alapot vázolt a magyar-amerikai kapcsolatok megtartása érdekében Colleen Bell az Országgyűlés külügyi bizottságában. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének csütörtöki meghallgatása kormánypárti szavazatok nyomán a nyilvánosság kizárásával zajlott, ám Bell beszédét közzétette a nagykövetség, amely a protokolláris udvariasság ellenére is fajsúlyos mondanivalóval szolgált. A magyar-amerikai kapcsolatokat természetesen eltérően értékeli a kormányoldal, illetve az ellenzék és a szakértők.

Nem tudni, valójában miért zárt ülésen számolt be a magyar-amerikai kapcsolatok helyzetéről Colleen Bell az Országgyűlés külügyi bizottságában. Csütörtökön ugyanis az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete látogatást tett a Házban, s a testület kormánypárti többsége, az elnök, Németh Zsolt kezdeményezésére zárttá tette az általában nyilvános meghallgatást, illetve az azt követő, protokolláris beszélgetést.

Míg lapunk diplomáciai és kormánypárti forrásokból is úgy értesült, maga Bell kérte, hogy az ülésen a nyilvánosság kizárásával számolhasson be "Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatairól", mások szerint pedig csakis a tudtával kezdeményezhetett ilyet a fideszes bizottsági elnök, a lapunknak nyilatkozó Demeter Márta szerint erre a nagykövetnek semmi oka nem lett volna. A külügyi bizottság szocialista tagja indokolatlannak látta a kezdeményezést, épp ezért nem is szavazta meg az ülés zárttá tételét. Noha lapunknak kiemelte: a döntést követően ő már nem adhat részletes felvilágosítást arról, mi hangzott el Bell beszámolójában, diplomatikusan csak úgy fogalmazott, a hallottak alapján álláspontja helyes volt. Ráadásul - mint arra Demeter is emlékeztetett - a nagykövet rendszeresen megjelenik a nyilvánosság előtt, s több alkalommal előfordult már, hogy nyílt kritikát is megfogalmazott a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. Ugyanakkor Bell minden esetben, ahogyan vélhetően a bizottsági ülésen is, kiemelte és kiemeli a magyar-amerikai kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, s a szövetség azon aspektusait is, amelyek sikeresek hazánk és az Egyesült Államok együttműködésében.

"Elvárható szövetségesek között"

Érzékelhető a változás a magyar-amerikai kapcsolatokban, és ez alapvetően annak az érdekazonosságnak köszönhető, amely világos lett több kérdésben is - mondta Németh Zsolt csütörtökön újságíróknak. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a zárt ülés után nyilatkozott. A meghallgatás "titkosításának" okát ugyan nem fejtette ki, ám a témák között, a migrációról szólva kiemelte: "noha sok kritika érte a retorikai megnyilvánulásokat" ebben a kérdésben, a két ország megközelítése alapvetően azonos. Az, ahogyan az Egyesült Államok védi a déli határait, "nagyjából az, ahogyan Magyarország védi a déli határait", és szeretnék, hogy az EU is védje a déli határait - fogalmazott. Németh szerint a migrációval összefügg az a közös meggyőződés, hogy a háttérben az Iszlám Állam áll, és a terrorszervezet elleni határozott, kemény fellépést illetően kulcsfontosságú, hogy csapatokkal vesznek részt a műveletekben. Hangsúlyozta: a két ország együttműködésének középpontjában az a szövetségi viszony van, amely a NATO keretei között Magyarország és az Egyesült Államok között fennáll. A biztonságpolitikai megközelítésben nagy a nézetazonosság, és különösen most, a NATO-csúcstalálkozó előtt van ennek nagy jelentősége.

Németh arról is beszélt, az Egyesült Államok jelenleg az Európán kívüli országok sorában a legjelentősebb gazdasági partnere Magyarországnak. Közismert vitakérdés a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP), magyar ellenzéki pártok ellenzik az egyezményt, de a magyar kormány nyitott, bár feltételekkel, és ezek közül a legfontosabb, hogy megőrizzék Magyarország GMO-mentességét, ami alkotmányos kötelesség is - magyarázta. Végül úgy fogalmazott: "mióta Colleen Bell tavaly januárban megérkezett posztjára, lényeges, kedvező változás következett be a magyar-amerikai viszonyban. Fontos lenne, hogy ezt tükrözzék a felső szintű politikai kapcsolatok is, ez a következő időszak feladata". Úgy látja: fontos, hogy a nagykövet az esetleges vitás kérdéseket igyekszik diplomáciai úton kezelni, ami "elvárható szövetségesek között" - fogalmazott.

"Meg kell óvni, ami még maradt"

Demeter Márta szerint azonban a helyzet korántsem ilyen rózsás. A szocialista képviselő egyértelműen úgy látja, hogy az amerikai fél kritikája nem változott, s ezt Bell sem rejti véka alá. Noha csütörtökön lényegében általános, formális beszélgetés zajlott a nemzetközi helyzetről, s azon belül a magyar-amerikai kapcsolatokat is érintő, elsősorban katonai szövetségről, a nagyköveti beszéd üzenetértékkel bírt a kapcsolatok minőségére, sőt, azok elvi alapjaira vonatkozóan. Demeter azt is felidézte, Bell sokszor, sok helyen, diplomáciai és sajtó-nyilvános úton is fogalmazott már meg konkrét, nyílt kritikát a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban, és nyilvánvaló, hogy amennyiben ennek szükségét érzi, ismét szóvá teszi a korrupció növekvő mértékét, a hatalmi döntéshozatal átláthatatlanságát, a civil szektort érintő állami eljárásmódot, vagy éppen a sajtószabadságot és az újságírókat érintő kormányzati intézkedéseket. Ugyanakkor az Országgyűlés külügyi bizottságában nyilván nem ez volt a célja, hanem hogy egyértelművé tegye, milyen jelentőséggel bír a stabil, partneri viszony az Egyesült Államok és Magyarország között. Demeter kiemelte: "nem változott a kritika, ami az elmúlt hat év kormányzását illeti azóta, hogy Bell Budapestre érkezett, ám a nagykövet kiváló diplomáciai érzékkel közvetíti" azt, ami az ellenzéki pártok korábban is hangsúlyoztak: Magyarország egyértelmű érdeke a szövetség fenntartása és megóvása. "Meg kell óvni, ami még megmaradt, nem szabad jobban próbára tenni a magyar-amerikai viszonyt" - foglalta össze.

Hasonlóképp látja Balázs Péter is, aki maga sem látta diplomáciai okát annak, hogy zárt körben hallgassanak meg egy nagykövetet, főként nem az Egyesült Államokét. A volt külügyminiszter szerint a diplomáciában a misszióvezetők nemzeti parlamentekkel való párbeszéde általában nyilvános, kifejezetten protokolláris aktus, a bizalmasabb kérdéseket és ügyeket általában a kormány, elsősorban a külügy illetékeseivel tárgyalják meg. De Balázs szerint a titkolózás okát nem érdemes találgatni, hiszen a bizottsági ülés zárttá tételébe nyilvánvalóan mindkét fél beleegyezett. Ugyanakkor a szakember felhívta a figyelmet arra, maga Németh Zsolt sem felhőtlen nyilatkozatot tett a kapcsolatok minőségéről, a magyarázkodás pedig nem tudja feledtetni a megelőző éveket, amelyek során a gazdasági és katonai együttműködésen túl, a diplomácia szintjén leépült ez a viszony. "Nem virágzik, sőt, a mainál sokkal bimbózóbb is volt már ez a szövetség" - fogalmazott Balázs.

Már rég nem a régi

A magyar-amerikai kapcsolatok az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta folyamatosan romlottak, s Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet távozása idejére már jócskán halmozódtak a feszültségek. Bár 2011-ben a Tom Lantos Intézet megnyitására az akkor hivatalban lévő amerikai külügyminiszter is ellátogatott Budapestre, Hillary Clinton már akkor kénytelen volt a washingtoni kormányzat fenntartásait sorolni beszédében, majd négyszemközt is Orbán Viktornak. Ugyanannak az évnek a végén Clinton levélben is kifejezte aggodalmát a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése, az előkészítetlen törvénykezés, a bírói függetlenség hiánya, a vallás- és sajtószabadság sérelme miatt. Mivel az Orbán-kormány nem mutatott hajlandóságot a változtatásra, a State Department utasítására a nagykövetnek szóbeli jegyzéket kellett átadnia a magyar kormányfőnek. Az üzenet tartalmát a magyar diplomácia némiképp elferdítve kommunikálta, így a nagykövet épp lapunknak erősítette meg: "Ez demarche volt!" (azaz diplomáciai tiltakozás).

Kounalakis távozásakor aztán Budapestre érkezett a nagykövethelyettes, André Goodfriend, aki ideiglenes ügyvivőként vezette a képviseletet másfél éven át. Nem rajta múlt azonban, hogy a baráti, szövetségesi beszélgetéseket felváltotta a nyílt színi konfrontáció. 2014 októberében ugyanis nyilvánosságra került, hogy a 7750-es elnöki proklamáció értelmében korrupcióban való érintettség miatt magyar állampolgárokat, köztük kormányzati tisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból. Kiderült az is, még 2014-ben egy diplomáciai "non-paper" átadásával Washington már jelezte, hány esetben próbált a nagykövetség a korrupciós ügyekben interveniálni - hiába -, mielőtt a kitiltáshoz folyamodott. Az iratot a magyar kormányfő "fecninek" nevezte, s nem volt hajlandó érdemben kivizsgálni az adóhatóság elnökét és több vezetőjét érintő, korrupciós vádakat, ellenben Goodfriendet egy interjúban tett kijelentése miatt rágalmazással vádolta meg, s bepereltette Vida Ildikóval. Budapest Goodfriend diplomáciai mentességének feloldását kérte, ám a State Department - természetes módon - nem adta ezt meg.

Mindezek után az új nagykövet, Colleen Bell érkezésére Szijjártó Péter külügyminiszter láthatóan enyhíteni próbálta a konfrontációs hangnemet. Bell is barátságos maradt, noha időközben az is kiderült, az Egyesült Államok 2014. október 21-én nem "fecnit", hanem egy 29 pontba szedett, amerikai ajánlásokat tartalmazó iratot, azaz valódi non-papert adott át a kormánynak. A nagykövet októberben a Corvinus Egyetemen ráadásul élesen bírálta a magyar kormányt, és egyértelművé tette: a korábbi aggodalmak fennmaradtak. Később az Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezvényén ismét kritikusan közölte: ha enyhülne a korrupció, nőne az átláthatóság, még tovább javulhatnának az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok. Bell azóta a sajtószabadság és a vallási diszkrimináció ellen is fölszólalt már, de - mint épp csütörtökön - rendszeresen szóvá teszi a menekültek emberi méltóságát érintő kérdéseket is. Megszólalásai egyértelműen üzenetértékkel bírnak a magyar kormány számára.

Kell a sorok között olvasni?
  • "Szerencsések vagyunk, hogy barátként találkozhatunk, és hogy barátként dolgozhatunk együtt. Mind Magyarország, mind az Egyesült Államok vallja, hogy szövetségünk a biztonságunk sarokköve; valljuk, együtt biztosíthatjuk, hogy Európa egységes, szabad és békés lehessen."
  • "Szövetségként a NATO tagjai rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel megteremthető a pozitív változás: a közös célok és erőforrások hatóereje, a tapasztalatainkra épülő bölcsességünk és az értékeink. Ahogyan Anne Bradstreet amerikai költő mondta: <A hatalom tudás nélkül olyan, mint az életlen balta. Összezúz, ahelyett, hogy egyengetne.>"
  • "Elismeréssel adózunk Magyarország vezetői, rendészeti és honvédelmi szakemberei és mindazon átlagemberek humanitárius szelleme előtt, akik nagylelkűséggel és együttérzéssel reagálnak erre a válságra. Folyamatosan hangsúlyozzuk: a migrációs kihívásokra adott minden megoldás középpontjában az emberéletek mentése és óvása, a migránsok emberi jogainak tiszteletben tartása és a rendezett, humánus migrációs politika hirdetése kell, hogy álljon. Ezek közé tartozik az EU és Törökország által elfogadott menekültügyi megállapodás támogatása valamennyi tagállam kormányzata által."
  • "Ez tehát a politikai bátorság természete: azon sokaságok megsegítése, akik segítségre szorulnak. Egységben és közös céllal. Erre utalt Keith Ellison, az Egyesült Államok Kongresszusának első muszlim-amerikai képviselője, amikor azt mondta: <A demokráciánk nem adottság. Küzdeni kell érte. Az embernek el kell köteleznie magát, hogy dolgozik érte - hosszú távon.>"
  • "Ahogyan arra több honfitársuk is emlékeztetett engem: az orosz agresszió természete nem ismeretlen önök előtt. A magyarok mindig határozottságot tanúsítottak válaszul. A legjobb fegyverünk tehát éppen a határozottság és a szolidaritás. Ezek bizonyítják egységünket és közös célunkat. Európa és az Egyesült Államok egységes marad, fenntartjuk a szankciókat mindaddig, amíg szükséges, és támogatjuk Ukrajnát a minszki megállapodás teljes körű érvényre juttatásáig."
  • "Az Egyesült Államok pedig számít önökre. (...) Nemzetközi gazdasági, politikai és szociális normáink és intézményeink rendszere évtizedek óta biztosítja a békét és segíti a gazdasági növekedést. Legyen szó nemzetközi jogról, környezetvédelemről, kereskedelmi szabályokról, korrupcióellenes törvényekről, a gyermekmunka szabályairól, emberi jogi védelemről, a non-proliferációs rezsimről (a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni harc - a szerk.), közegészségügyi rendszerekről, nemzetközi pénzügyi intézményekről, az ENSZ békefenntartásáról vagy egy erős civil társadalomról - ezek a normák és intézmények életet adnak és stabilitást biztosítanak a globális rendben. Továbbra is ezek jelentik a legjobb - és néha kizárólagos - eszközt a konfliktusok megelőzéséhez, a fejlődés elősegítéséhez - és ahhoz, hogy az országok diplomatikusan és békésen tudják megoldani nézeteltéréseiket. Szövetségesként a mi feladatunk a fiatal évszázadhoz igazítani világrendünket, miközben arra is figyelnünk kell, hogy ez az állványzat - a szabályok, normák, elvek, melyekre támaszkodunk a biztonságunk és sikerünk érdekében - stabilan a helyén álljon."
  • "Szövetségünket ma irigyelheti a világ, hiszen arra törekszünk, hogy egyetértsünk, és nem arra, hogy vitatkozzunk egymással; és készek vagyunk kiállni elveink mellett éberséggel és cselekvéssel. Elkötelezettségünk a NATO iránt olyan követelmény, amelyet a jövő támaszt velünk szemben, és ez reményre is okot ad. Tudjuk, mit kell tennünk, és ami ennél is fontosabb: rendelkezünk is hozzá az erővel. Éberségünk és barátságunk jelentik a jövő zálogát."
(Forrás: Colleen Bell amerikai nagykövet beszéde a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága előtt/ a,erikai nagykövetség)


Szerző