Szinte új pályán indulnak Micheliszék

Ugyan hetedik alkalommal látogat el a túraautó-világbajnokság (WTCC) mezőnye Marokkóba, senki sem mondhatja el magáról, hogy ismeri az aszfaltcsíkot. Tavalyhoz képest ugyanis jelentősen megváltozott a pálya vonalvezetése, mely rövidebb és lassabb lett. Egyesek szerint az autók éppen csak elérik majd a 210 kilométer/órás sebességet, ráadásul az aszfaltcsík csupán 53 százalékán lehet teljes gázzal repeszteni.

Ahogy április 24-én, a hungaroringi futamokon mindenki a gyári hondás Michelisz Norbertre, és Zengő Motorsport tehetségére, Ficza Ferencre volt kíváncsi, úgy a versenynaptár egyetlen afrikai helyszínén a Sébastien Loeb Racing pilótájaként hazájában versenyző Mehdi Bennani lesz a sztár. A mogyoródi nyitóviadalt megnyerő marokkói a harmadik helyen áll az összetettben, melyet a citroënes José María López vezet 106 ponttal.

A Magyar Nagydíj első futamának hőse Ficza volt, miután megszerezte a Zengő-istálló első idei pontjait, így jó élményekkel várja a hétvégét. "Soha nem versenyeztem itt, a pálya ugye teljesen más lett, így a szimulátoron sem tudtam gyakorolni" – magyarázta a 19 éves pilóta.

A Hondák és a Ladák plusz súlyát ugyan csökkentették, de az eredmények alapján így is be kell még tenni a japán gyártmányokba plusz 40 kilogrammot, az oroszokba pedig plusz 30 kg-ot. A Citroënek továbbra is 80 kg terhet cipelnek magukkal.

A mai időmérő edzés 16.00 órakor kezdődik, míg a vasárnapi nyitóverseny 13.15 órakor (Tv: M4 Sport, Eurosport 1), a főverseny pedig 18.15 (Tv: Eurosport 1) órakor rajtol.

Szerző

Ferenc pápa: hidakat, ne falakat építsünk!

Publikálás dátuma
2016.05.07. 07:33
A „remény pápája” Angela Merkellel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A Vatikánban vette át tegnap Ferenc pápa az Achen városa által alapított rangos európai uniós elismerést, a Károly-díjat. A döntés még tavaly év végén megszületett, az indoklás szerint az emberséges, egységes és erős Európa melletti kiállásáért esett a választás a katolikus egyházfőre. 

Az elismerés odaítéléséről döntő bizottság indoklásában kiemelte, hogy az utóbbi hét évben bekövetkezett válságok, nehézségek és csapások "háttérbe szorították az integrációs folyamat vívmányait", ami "drámai bizalomvesztésre" vezetett, Ferenc pápa viszont a "remény és bátorítás" üzenetét helyezi szembe ezzel a folyamattal.

A díjat a hagyományosan Aachenben adják át Krisztus mennybemenetelének napján (a húsvét vasárnap utáni 40. napon, Áldozócsütörtökön), ezúttal azonban a Vatikánban került erre sor.

Az európai uniós vezető politikusok, köztük Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke, valamint Martin Schulz az Európai Parlament elnöke már csütörtökön megérkeztek Rómába, ahol a Capitoliumi Múzeumban emlékeztek meg az 1957-es Római Szerződés jövőre esedékes hetvenedik évfordulójáról. A vendéglátó Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel az unió jövőjéről, jelenlegi problémáiról tanácskoztak abban teremben, ahol az EU alapjait letevő római szerződést aláírták az alapító atyák.

A tegnapi díjátadón Ferenc pápa beszédében a napjainkban tapasztalható uniós széthúzást és egyes tagállamoknak a menekültválság kapcsán tanúsított magatartását bírálta. „Mi történt veled, humanizmus Európája, az emberi jogok, demokrácia és szabadság bajnoka? Mi történt veled, Európa, költők, filozófusok, művészek, zenészek és tudósok otthona? Mi történt veled, Európa, nemzetek és népek anyja, nagyszerű nők és férfiak szülője, akik életüket ajánlották, sőt feláldozták testvéreik méltóságáért?”, tette fel a kérdést. A katolikus egyházfő úgy fogalmazott, hogy manapság - sokkal inkább, mint valaha bármikor - az európaiaknak, az Európai Unió alapító atyáihoz hasonlóan, hidakat kellene építeniük és le kellene bontaniuk a falakat. Kiemelte, az európai egység egyre halványul, és azok, akik kerítések emelését tervezik, elárulják a modern Európa alapítóinak álmait.

Donald Tusk a kitüntetettet köszöntve úgy fogalmazott: „Ön a remény pápája mindannyiunk számára”.

A díjról
A Nagy Károly (Charlemagne) frank császárról elnevezett nemzetközi díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben.
Tavaly Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kapta az elismerést. A korábbi kitüntetettek között van Václav Havel néhai cseh államfő és Bill Clinton volt amerikai elnök. Magyar díjazottak is vannak. Horn Gyula külügyminiszterként 1990-ben vehette át az elismerést, Konrád György író 2001-ben.
Ferenc pápa a harmadik római katolikus egyházi személy, aki megkapja a díjat; 1989-ben a taizéi közösség alapítóját, Roger testvért tüntették ki, 2004-ben pedig rendkívüli Károly-díjat kapott II. János Pál pápa.



Szerző

Ferenc pápa: hidakat, ne falakat építsünk!

Publikálás dátuma
2016.05.07. 07:33
A „remény pápája” Angela Merkellel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A Vatikánban vette át tegnap Ferenc pápa az Achen városa által alapított rangos európai uniós elismerést, a Károly-díjat. A döntés még tavaly év végén megszületett, az indoklás szerint az emberséges, egységes és erős Európa melletti kiállásáért esett a választás a katolikus egyházfőre. 

Az elismerés odaítéléséről döntő bizottság indoklásában kiemelte, hogy az utóbbi hét évben bekövetkezett válságok, nehézségek és csapások "háttérbe szorították az integrációs folyamat vívmányait", ami "drámai bizalomvesztésre" vezetett, Ferenc pápa viszont a "remény és bátorítás" üzenetét helyezi szembe ezzel a folyamattal.

A díjat a hagyományosan Aachenben adják át Krisztus mennybemenetelének napján (a húsvét vasárnap utáni 40. napon, Áldozócsütörtökön), ezúttal azonban a Vatikánban került erre sor.

Az európai uniós vezető politikusok, köztük Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke, valamint Martin Schulz az Európai Parlament elnöke már csütörtökön megérkeztek Rómába, ahol a Capitoliumi Múzeumban emlékeztek meg az 1957-es Római Szerződés jövőre esedékes hetvenedik évfordulójáról. A vendéglátó Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel az unió jövőjéről, jelenlegi problémáiról tanácskoztak abban teremben, ahol az EU alapjait letevő római szerződést aláírták az alapító atyák.

A tegnapi díjátadón Ferenc pápa beszédében a napjainkban tapasztalható uniós széthúzást és egyes tagállamoknak a menekültválság kapcsán tanúsított magatartását bírálta. „Mi történt veled, humanizmus Európája, az emberi jogok, demokrácia és szabadság bajnoka? Mi történt veled, Európa, költők, filozófusok, művészek, zenészek és tudósok otthona? Mi történt veled, Európa, nemzetek és népek anyja, nagyszerű nők és férfiak szülője, akik életüket ajánlották, sőt feláldozták testvéreik méltóságáért?”, tette fel a kérdést. A katolikus egyházfő úgy fogalmazott, hogy manapság - sokkal inkább, mint valaha bármikor - az európaiaknak, az Európai Unió alapító atyáihoz hasonlóan, hidakat kellene építeniük és le kellene bontaniuk a falakat. Kiemelte, az európai egység egyre halványul, és azok, akik kerítések emelését tervezik, elárulják a modern Európa alapítóinak álmait.

Donald Tusk a kitüntetettet köszöntve úgy fogalmazott: „Ön a remény pápája mindannyiunk számára”.

A díjról
A Nagy Károly (Charlemagne) frank császárról elnevezett nemzetközi díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben.
Tavaly Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kapta az elismerést. A korábbi kitüntetettek között van Václav Havel néhai cseh államfő és Bill Clinton volt amerikai elnök. Magyar díjazottak is vannak. Horn Gyula külügyminiszterként 1990-ben vehette át az elismerést, Konrád György író 2001-ben.
Ferenc pápa a harmadik római katolikus egyházi személy, aki megkapja a díjat; 1989-ben a taizéi közösség alapítóját, Roger testvért tüntették ki, 2004-ben pedig rendkívüli Károly-díjat kapott II. János Pál pápa.



Szerző