Shakespeare királynője a Városmajorban

Publikálás dátuma
2016.05.08. 15:27
Fotó: Népszava
Bereményi Géza Shakespeare királynője című művét mutatják be Udvaros Dorottyával és Rátóti Zoltánnal a főszerepben június 24-én a Városmajori Szabadtéri Színpadon; a darabot a Budapesti Nyári Fesztivál keretében négy alkalommal játsszák a fővárosban.

A Szabad Tér Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház közös produkciója kettős jubileumhoz kapcsolódik: Shakespeare halálának 400. évfordulóján az emlékév kiemelkedő bemutatója, amellyel az idén 70 éves írót is köszöntik. A darab a Városmajori Szabadtéri Színpadon június 25-én, augusztus 27-én és 28-án is látható, az előadás ősztől pedig a kaposvári színház repertoárját gazdagítja.

A Shakespeare királynőjét először a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház mutatta be 2001-ben Bagó Bertalan rendezésében.

Bereményi Géza az MTI-nek elmondta, hogy a drámát a zalaegerszegi színház számára írta, ahol akkoriban művészeti vezetőként dolgozott. Mint mondta, a mostani munkára Bán Teodóra fesztiváligazgató és Rátóti Zoltán, a kaposvári színház vezetője kérte fel, a művet a Shakespeare-év alkalmából szerették volna bemutatni. Régi vágya volt, hogy a Shakespeare királynőjét újra elővegye, változtatott a szereplők számán, a jeleneteken, sok mindent átírt.

Elmondta: a dráma I. Erzsébet uralkodásának utolsó éveit öleli fel, az 1600-as évek elején játszódik. Shakespeare és I. Erzsébet a dráma egyenrangú két szerepe. A Szerelmes Shakespeare című filmre utalva a szerző azt mondta, darabjának a Politikus Shakespeare címet lehetne adni, bemutatja azokat a politikai intrikákat, amelyekbe óhatatlanul belekerül színháza, a Globe.

Bereményi Gézát gyerekkora óta érdekli a téma, a reneszánszkori élet. A darabban a színházat és a korabeli politikai terepet, a királyi udvart ismerheti meg a néző. "Azt mondták akkoriban, hogy az udvar színház, a színház pedig királyi udvar" - jegyezte meg.

Arról beszélt, hogy a színház önkéntelenül is politizál, mivel sokan nézik. A korabeli Globe-előadásokat alkalmanként háromezer néző előtt játszották, óhatatlanul politikai figyelmet kaptak.

A műben a királyváltás politikai izgalmai és a Globe Színház abban a korszakban bemutatott darabjai szerepelnek: a II. Richárd, a III. Richád, a Szentivánéji álom, a darabok színre vitelének körülményeiről szól a színpadi produkció. Shakespeare nagyon sok királydrámát írt, és kénytelen volt jól ismerni a korabeli politikai körülményeket Londonban - tette hozzá.

Bereményi Géza sokat olvasott a témáról és használta a történelmi forrásokat, amelyekhez a maga módján hűséges a darab. A dráma hiteles, csupa korabeli esemény, intrika jelenik meg benne. Színre lép Essex, a királynő kegyence, Cecil, az államtitkár, Francis Bacon, a tudós és koronaügyész, valamint a Shakespeare nagy alakjait játszó Richard Burbage színész és Benjamin Jonson, az író.

A Galambos Péter rendezésében látható előadás zeneszerzője Melis László. Az I. Erzsébetet játszó Udvaros Dorottya és a Shakespeare-t alakító Rátóti Zoltán és Kelemen József mellett a darabban Kovács Zsolt, Schlanger András, Hüse Csaba, Gyuricza István, Fándly Csaba, Váncsa Gábor és Szvetnyik Kata szerepel.

Szerző

Karate Eb: Tadissi bronzérmes

A harmadik helyen végzett Tadissi Martial a Montpellier-ben rendezett karate Európa-bajnokságon. 

A magyar szövetség tájékoztatása szerint az UTE sportolója a 67 kilogrammos súlycsoportban állhatott fel a dobogóra. Három győzelemmel és egy vereséggel jutott el a bronzmérkőzésig, ahol meggyőző teljesítménnyel 6-1-re nyert a szerb Joksic ellen. A tavaly a bakui Európa Játékokra is kijutott magyar karatés megismételte két évvel ezelőtti sikerét, amikor ugyancsak Eb-bronzot nyert.

Ami a 14 fős válogatott többi tagját illeti, a katás Nagy Botond és a 75 kilós Hárspataki Gábor ötödik lett.

Szerző

Egykori brit titkosszolgák a Brexit ellen

Az európai biztonság és stabilitás fenntartásához fűződő érdekek azt diktálják, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon - írta vasárnap megjelent közös cikkében a brit titkosszolgálatok két egykori legmagasabb rangú vezetője.

Írásukban hangsúlyozták, hogy a közép- és kelet-európai EU-tagországokat is elsősorban a biztonság és a szabadság ígérete késztette az uniós csatlakozásra.

Lord Jonathan Evans, a brit elhárítás (MI5) volt igazgatója és Sir John Sawers, a külső hírszerző szolgálat (MI6) előző vezetője a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban kifejti azt a véleményét, hogy ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az unióból, az rendkívüli mértékben destabilizálná az egyébként is gazdasági bajokkal, migrációs válsággal küszködő, és "a feléledő Oroszországgal" szembesülő Európai Uniót.

Evans és Sawers szerint valós az a kockázat, hogy ez a destabilizáció idővel az EU szétforgácsolódásához vezethetne, és ennek csak a demokrácia ellenségei örülnének.

A szerzők felidézik: mindketten emlékeznek azokra a beszélgetésekre, amelyeket az EU-tagságra készülő közép- és kelet-európai országok biztonsági szolgálatainak vezetőivel és politikusaival folytattak a csatlakozási folyamat idején. Az MI5 és az MI6 volt vezetője szerint ezeknek az országoknak nem az uniós tagság gazdasági előnyei jelentették a legnagyobb vonzerőt, hanem az, hogy az EU-csatlakozással hitet tehettek a szabályokra alapozott, demokratikus és szabad politikai rendszer mellett.

Ez a rendszer igencsak különbözött attól, amelyben a szovjet tömb részeként sínylődtek, és Kelet-Európából nézve az Európai Unió a stabilitást, a szabadságot és a biztonságot jelentette azokkal az erőkkel szemben, amelyek visszahúzták volna ezeket az országokat a múltba - fogalmaz vasárnapi cikkében a brit titkosszolgálatok két volt vezetője.

Evans és Sawers szerint a hírszerzési és biztonsági együttműködés napi rutinja mellett az EU-tagságnak elsősorban az európai szintű geopolitikai stabilitás szempontjából van jelentősége. Nyugat-Európa békében töltött elmúlt évtizedei után könnyű elbizakodottá válni, és azt feltételezni, hogy ezt a békét soha senki nem fogja megzavarni.

A történelem azt sugallja, hogy ez veszélyes illúzió. Minden hibája és triviális, bosszantó vonásai ellenére az EU segítette elő, hogy Európában a békés együttműködés, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság vált normává - írták a volt titkosszolgálati vezetők.

Nemrégiben a brit fegyveres erők egykori legmagasabb rangú parancsnokai is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, mert csak így tudja hatékonyan megvédeni magát a jelenlegi súlyos biztonsági kockázatoktól.

A The Daily Telegraph című konzervatív napilapban néhány hete megjelent közös levelet tizenhárom nyugalmazott főtiszt írta alá, köztük hat volt vezérkari főnök.    

A szerzők hangsúlyozták, hogy a NATO a brit nemzetbiztonság legfontosabb garantálója, de a másik, egyre fontosabb biztonsági pillér az Európai Unió. Európát egy sor súlyos biztonsági kihívás fenyegeti az instabil közel-keleti helyzettől az Iszlám Állam felemelkedésén át a feltámadóban lévő orosz nacionalizmusig és agresszióig. Nagy-Britanniának szembe kell szállnia ezekkel a kihívásokkal, akár tagja az EU-nak, akár nem, de az EU-tagság erősebbé teszi, mivel elősegíti a szoros együttműködést az európai szövetségesekkel - állt a brit hadsereg egykori katonai vezetőinek levelében.

Szerző