A jó reklám, mint egy falat kenyér

Cipőt a cipő boltból! Gyerekkorom kedvenc reklámja volt, amihez egy vicc is tartozott. Bemegy a nyuszika a patikába és répartortát szeretne venni. Magyarázzák neki, hogy ez gyógyszertár, itt nincs répatorta. Vagy három napon át megismétli, mire a negyedik nap kiírják: A répatorta elfogyott! Bólint a nyuszika: hát mégis csak itt lehet répatortát kapni…

Most a Magyar Villamos Művek Zrt. vett ki a „zsebemből” egy hónap alatt százmillió forintot, hogy tudassa velem, jó ha nem próbálkozom a hentesnél villanyáramot rendelni, mert az MVM profilja az áram ellátás. És egyébként is tanuljam meg, hogyan néz ki a cég új arculati látványa. A kommunikációs igazgató meggyőzött, azért van szükség az MVM Paksi Atomerőművének is új arculatra (ez 380 milliónkba fájt), mert az „atomerőmű név” a lakosság kétharmadának nem mond semmit, miközben nemzetközileg is versenyképes nemzeti társaságról beszélünk. Ideje hát "jelentőségéhez és aktivitásaihoz mérten láthatóvá tenni" a vállalatot.

Látták már az új arculati képet? Egy fekete kockába beleírták, hogy paksi atomerőmű, a kocka bal alsó, zöld színű szélébe pedig azt, hogy MVM. A négyzet – így a tervező – a végtelen növekedés szimbóluma, a modern művészet, az absztrakció alapja. Ha ezek után valakinek ez nem villan azonnal az agyába, az nem is érdemli meg, hogy a kormány költsön az esztétikai ízlésének formálására.

Persze, lehet, hogy csak arról van szó, ki kell bélelni Habony titkos tanácsos bukszáját, Vajna TV2-jét, megtömni a Fidesz-közeli kiadók, bulvár lapok számláit.

Ha netán a Népszavában találkoznának a fenti reklámok bármelyikével, ünnepélyesen visszavonom, amit az előbb állítottam.