Háromszobás apartman a levegőben

Mennyit kérhetnek el a luxusért az első osztályt kínáló gépeken? Van, akinek nem számít a pénz, és kényelemért mindent megad.

A Daily Mail szerint a legdrágábbak között a rekordot az Etihad New York-Mumbai járata tartja, amely útközben Abu-Dzabiban is megáll. Ezen egy irányba 38 ezer dollárt, azaz 10,3 millió forintot kell fizetni a Residence nevű lakosztályáért (amelyben két személy is tartózkodhat). A privát kabin egy nappaliból, egy hálószobából és egy saját fürdőszobából áll, valamint saját inas és séf is jár hozzá. A Residence lakosztályt éppen két éve vezette be az Etihad, és az első háromszobás kabin volt, amelyet egy légitársaság az első osztályán kínált. Az árban benne van a reptérre való transzfer egy luxusautóban, a privát becsekkolás és egy magánváró a repülőtéren. Az utasnak egy személyes titkár ad segítséget mindenben, például asztalt foglal egy étteremben, vagy jegyet vásárol egy koncertre vagy sporteseményre. A járaton egy Angliában képzett óvónő is rendelkezésre áll az első osztályon utazók csemetéinek szórakoztatására.

Szerző

Komoly ellentétek a hitelezők között

Egyre nagyobbak az ellentétek a hitelezők között Görögország megítélésével kapcsolatban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyre keményebb hangot üt meg az európai hitelezőkkel szemben, Chistine Lagarde, az IMF vezérigazgatója egy levélben azt követelte az euróövezet képviselőit, haladéktalanul kezdjék meg a tárgyalásokat az adósságkönnyítésekről Görögország számára. A levél létezését az IMF egy illetékese is elismerte a Financial Timesban. 

Lagarde az euróövezet 19 tagországának szóló leiratában azt közölte, amennyiben az uniós partnerek nem hajlandóak megkezdeni a tárgyalásokat a könnyítésekről, úgy az IMF kivonulhat a görög mentőcsomagból. Ez elsősorban Németország számára lenne rossz hír, hiszen így Berlin vállát nyomná a görög adósságteher egy jelentős része.

Az euróövezeti államok tavaly nyáron állapodtak meg egy harmadik mentőcsomagban Görögország számára. Ennek összértéke 86 milliárd euró. Az IMF már a megállapodáskor világossá tette, hogy csak akkor hajlandó részt venni a programban, ha kezelhető lesz az adósságteher. Ennek megítélésével kapcsolatban azonban komoly ellentétek merültek fel. A levél szerint értelmetlen megbeszéléseket folytatni arról, hogy Athén további 3 milliárd euró értékben hajtson végre megszorításokat. Az IMF teljesen irreálisnak tartja, hogy akár közép-, akár hosszabb távon 3,5 százalékos GDP-arányos elsődleges, adósság nélkül számított többletet érjenek el. Az IMF szerint ezt 1,5 százalékra kellene módosítani. Lagarde szerint a magasabb cél nemcsak nem reális, hanem akár kontraproduktívvá is válhat. A 3,5 százalékos célhoz elsődlegesen Németország ragaszkodik.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, Görögország "jó úton halad", s az euróövezet pénzügyminisztereinek mai ülésükön arra kell megoldást találniuk, hogyan lehetne hosszabb távon fenntarthatóvá tenni az adósságot.

A görög parlament lapzártánk után szavazott az újabb mentőcsomagról. Az országban péntek óta országos tiltakozó akciókat tartanak a tervezett megszorításokkal szemben.

Szerző

Komoly ellentétek a hitelezők között

Egyre nagyobbak az ellentétek a hitelezők között Görögország megítélésével kapcsolatban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyre keményebb hangot üt meg az európai hitelezőkkel szemben, Chistine Lagarde, az IMF vezérigazgatója egy levélben azt követelte az euróövezet képviselőit, haladéktalanul kezdjék meg a tárgyalásokat az adósságkönnyítésekről Görögország számára. A levél létezését az IMF egy illetékese is elismerte a Financial Timesban. 

Lagarde az euróövezet 19 tagországának szóló leiratában azt közölte, amennyiben az uniós partnerek nem hajlandóak megkezdeni a tárgyalásokat a könnyítésekről, úgy az IMF kivonulhat a görög mentőcsomagból. Ez elsősorban Németország számára lenne rossz hír, hiszen így Berlin vállát nyomná a görög adósságteher egy jelentős része.

Az euróövezeti államok tavaly nyáron állapodtak meg egy harmadik mentőcsomagban Görögország számára. Ennek összértéke 86 milliárd euró. Az IMF már a megállapodáskor világossá tette, hogy csak akkor hajlandó részt venni a programban, ha kezelhető lesz az adósságteher. Ennek megítélésével kapcsolatban azonban komoly ellentétek merültek fel. A levél szerint értelmetlen megbeszéléseket folytatni arról, hogy Athén további 3 milliárd euró értékben hajtson végre megszorításokat. Az IMF teljesen irreálisnak tartja, hogy akár közép-, akár hosszabb távon 3,5 százalékos GDP-arányos elsődleges, adósság nélkül számított többletet érjenek el. Az IMF szerint ezt 1,5 százalékra kellene módosítani. Lagarde szerint a magasabb cél nemcsak nem reális, hanem akár kontraproduktívvá is válhat. A 3,5 százalékos célhoz elsődlegesen Németország ragaszkodik.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, Görögország "jó úton halad", s az euróövezet pénzügyminisztereinek mai ülésükön arra kell megoldást találniuk, hogyan lehetne hosszabb távon fenntarthatóvá tenni az adósságot.

A görög parlament lapzártánk után szavazott az újabb mentőcsomagról. Az országban péntek óta országos tiltakozó akciókat tartanak a tervezett megszorításokkal szemben.

Szerző