Repülőterek Magyarország sarkaiban - Légikikötő-történelem

Publikálás dátuma
2016.05.09. 07:13
Debreceni repülőtér - Népszava fotó
Magyarországon öt nemzetközi repülőtérre érkezhetnek vagy indulhatnak utasok. Természetesen a Liszt Ferenc reptér nemzetközi forgalma meghatározó, de sokak számára sokkal kényelmesebb lehet, ha vidéki reptereket választ. A turizmusban komoly szakág az egynapos kirándulásszervezés, amit sok helyen reggeli-esti repülőjárat párral teljesítenek. A jelek szerint repülőtér és utasigény már van bőségesen.

A hazai polgári repülés története elválaszthatatlan a repülőterek történetétől. Ahogyan egyre többen utaztak, úgy születtek és haltak el repülőterek nálunk is. A fejletlen úthálózat és motorizáció miatt a repülés belföldön is alternatívát jelentett. Már az 1922. november 19-én, megalakult Magyar Légiforgalmi Rt. Fokker F-III. típusú gépei 140 km/h maximális sebességgel, 550 km-es hatótávolságon belül öt utast szállíthattak. A járatok Budapestet Béccsel és Belgráddal kötötték össze. 1937-ben a Részvénytársaság 7 db JU-52 típusú hárommotoros, 3 x 660 LE-s, 17 utas befogadására képes repülőgépet vásárolt és rendszeres járatokat működtetett.

Mátyásföldről Batáviába

A német tőkeérdekeltségű Aeroexpress Részvénytársaság vállalkozás 1922. december 22-én alakult. Az akkor igen korszerűnek számító Junkers F-13-as gépei - ezekből hatot üzemeltettek - Budapest–Siófok, majd Budapest–Bécs közötti forgalmat láttak el, de emellett sétarepülésekre is használták őket. A gép 170 km/h maximális sebességgel, 1200 km-es hatótávolságon belül 2-4 fő utazását biztosította. Az Aeroexpress Rt. hidroplánjai a Gellért Szálló előtt, a Dunára szálltak le, ezzel újabb – immár vízi – repülőtere lett fővárosunknak. Ez volt az egyetlen hazai kísérlet, amikor a menetrendszerű légi forgalomban hidroplánokat alkalmaztak.

Az 1930-as évek elején már sürgető igény mutatkozott arra, hogy korszerű, új repülőteret építsenek az elavult Mátyásföldi Repülőtér helyett. A KLM első, Amsterdamból az indonéziai Batáviába tartó járatával, Mátyásföld bekapcsolódott az interkontinentális légi forgalomba. 1935-ben London–Budapest és Róma–Budapest járatot létesített az angol, illetve az olasz légiforgalmi társaság. Az egyetlen közforgalmú repülőtér forgalma 1930 és 1937 között 4870 utasról 17923-ra, a poggyász szállítás 10257 kg-ról 304 621-re növekedett. A Mátyásföldi Repülőtér így már nem volt képes ellátni a megnövekedett forgalmat. Több helyszín merült fel az új repülőtér megépítésére, közöttük a Csepel-sziget is, de 1937. június 20-án végül Budaörsön nyitották meg a főváros új nemzetközi légikikötőjét. Földrajzi fekvését a szakemberek egy része már akkor is kedvezőtlennek ítélte meg.

Ferihegy és Debrecen

Éppen emiatt a második világháború előtt már felmerült egy újabb, korszerűbb repülőtér megépítésének gondolata. 1940-ben fogtak hozzá Ferihegy pusztán a munkálatokhoz. Így indult a Ferihegyi Repülőtér története. Két év múlva már a katonai repülés birtokba is vette, majd a légitámadások kereszttüzébe kerülve az 1944. évi bombázások áldozatává vált. Az 1946. október 15-én újrainduló hazai légi forgalom bázisa így ismét a Budaörsi Repülőtér lett. 1948-ban ismét hozzákezdtek az új légikikötő kiépítéséhez, s két év múlva át is adták. 1950. május 9-én szállt fel az első gép a Ferihegyi Repülőtérről, és ez korszakos jelentőségű volt a magyar polgári légi forgalom történetében. A MASZOVLET gépeit még az átadás hónapjában átköltöztették Ferihegyre. Budaörs ettől fogva vált először a honvéd légierő, majd a polgári kisgépes repülés egyik legfontosabb bázisává.

A ma meglévő és fejlesztés alatt álló polgári repülőterek általában szovjet vagy valamikori magyar katonai repülőterek alapjain jöttek létre.

A debreceni repülőtér története például a múlt század elejére nyúlik vissza. Az első hivatalos járat egy postai küldeményeket szállító repülőgép volt 1930-ban. Ettől kezdve a belföldi légi forgalomban jelentősnek nevezhető, rendszeres járatok üzemeltek Debrecenből Budapestre és Magyarország nagyobb városaiba. Ezzel egyidőben sportcélokra is használták, majd katonai repülőtérré lett, az alföldi repülőgépes kiképzés fontos csomópontjaként. A második világháborúban a magyar bombázó repülőgépek bázisaként üzemelt. 1946 és 1968 között a Ferihegyi repülőtér kitérő repülőtereként fontos szerepet töltött be.

Győr-Pér és Pécs-Pogány

A korábban füves Győr–Pér repülőtér fejlesztési munkálatai 2000-ben kezdődtek el a Phare CBC programból nyert és az Audi által biztosított pénzügyi források felhasználásával.

A szilárd burkolatú futópályát, az új forgalmi előteret és az egyéb kapcsolódó létesítményeket 2003-ban helyezték üzenbe. A beruházások eredményeképpen a fejlesztést végző gazdasági társaság befektetett eszközértéke 1 milliárd forint fölé emelkedett. A továbbfejlesztett repülőtér 2003 júniusában fogadta az első nemzetközi járatot.

Különös jelentőségű a Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér, mely Keszthelytől mintegy 16 kilométerre délkeletre, Sármellék és Zalavár között található. A hazai turizmus alappillére egyrészt a Balaton, másrészt a gyógyturizmus. Ezek pedig Sármelléktől szinte karnyújtásnyira találhatók. 2005-től 2012-ig FlyBalaton néven volt ismert, azóta pedig a jelenlegi nevén működik. A repülőtér jelenlegi helyén már az 1940-es években is volt ideiglenes katonai repülőtér, de 2000 méteres szilárd burkolattal csak 1950-ben látták el. 2015 december 30-a óta ismét heti egyszer fordulnak gépek a Vnukovói nemzetközi repülőtér és Sármellék-Hévíz között. A charter forgalom ugyanakkor Sármellék teljes értékű nemzetközi repülőtérré válása, azaz 2006 folyamatosan fennmaradt, 2015-ben pedig bővülni is tudott.

Talán a Pécs-Pogány reptér története a leginkább sikeres. A Pécstől 9 kilométerre helyezkedő Pogány mellett található légibázis nem találta meg a helyét a forgalmi struktúrában, pedig a mediterrán térség felé kézenfekvő lehetőséget jelentene. A futópálya rövidsége miatt csupán kisebb gépek fogadása lehetséges A reptér tervezésekor elsősorban úgynevezett turbólégcsavaros repülőgépek technikai adatait vették figyelembe, miután ezeknek nincs szükségük ennél hosszabb pályára. Az Austrian Airlines Pécs-Bécs járatát is egy ilyen gép, egy Bombardier Q300-as szolgálta ki. 2012 óta nem szállt fel charter járat Pécs-Pogányról, az amúgy is gyér légi forgalom pedig azóta is folyamatosan csökken.

Szerző

Krizának 74 ügy sem volt elég

Az ismeretlen tettesek ellen tett, elsősorban a Miskolc Holding tevékenységét érintő feljelentések meglehetősen nagy sajtónyilvánosságot kaptak, a valóság és Kriza Ákos között viszont 74–0 a végeredmény – így reagáltak a szocialisták arra, hogy a közelmúltban a Nyíregyházi Törvényszék az utolsó feljelentés ügyében is jogerősen lezárta az eljárást - írta a Borsod megyei hírportál, a boon.hu. 

Kriza Ákos fideszes polgármester még 2011 márciusában Budapesten, a Legfőbb Ügyészség előtt mondta, hogy 74 büntetőjogi felelősséget is felvető ügyben tett feljelentést, és ezekben a korábbi városvezetés és az önkormányzati cégek volt irányítói is érintettek lehetnek. A polgármester akkor azt hangoztatta, az ügyekkel kapcsolatban hatmilliárdos kára keletkezett a városnak.

„A vádaskodók tehát nem mondtak igazat” – fogalmazott Káli Sándor, Miskolc volt szocialista polgármestere. Ezek után választ szeretne kapni rá, hogy milyen szakemberek végezték a vizsgálatokat, ha ekkorát tévedtek. Szerinte a cél egyébként nem volt más, mint a korábbi városvezetés besározása. „A polgármester által tett 74 feljelentés miatt többen – magam is – évekig bíróságon és kihallgatásokon töltöttük az időnket” – mondta Halmai Gyula, aki a Miskolc Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. Az ügyeket már 2013-ban bűncselekmény hiányában lezárták, de Kriza közpénzt nem kímélve pótmagánvádas eljárást kezdeményezett négy esetben is – tette hozzá. Az utolsó tárgyalás februárban volt a Nyíregyházi Törvényszéken, ahol jogerősen lezárták az ügyet. „A végzésben megállapították, törvényes vád hiányában a bírósági eljárást le sem lehetett volna folytatni” – közölte Halmai, aki szerint a feljelentések alaptalanok voltak, s a többéves nyomozás és értelmetlen pereskedés miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Soós Attila, a Fidesz miskolci frakcióvezetője közleményt adott ki, amelyben a vádak elejtésére nem reagált ugyan, viszont azt elmondta, hogy a szocialistáknak el kellene süllyedniük szégyenükben, mert Miskolctapolcán korábban a mellig érő gaz és az építési törmelék volt a fő látnivaló, emiatt akartak az ott lakók leválni a nagyvárosról. Akkor züllött le a főutca, s döntött országos csúcsokat a helyi munkanélküliség, és a „cigánybűnözés” kapcsán tett kijelentése miatt vált híressé a város rendőrkapitánya. Ráadásul még a DVTK is kiesett a bajnokságból.

Szerző
Témák
Kriza Ákos

Eltérne a házszabálytól a Fidesz

A Fidesz hétfőn kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a házszabálytól való eltéréssel döntsön a kötelező betelepítési kvóta ügyében kiírandó népszavazásról, miután a Kúria kimondta, hogy lehet az ügyben referendumot tartani - közölte a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szombaton sajtótájékoztatón Debrecenben.

Kósa Lajos elmondta: ha az Országgyűlés ezt nem szavazza meg, akkor kezdeményezik, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a kérdést. A frakcióvezető trükközésnek nevezte az MSZP szombati bejelentését, miszerint benyújtják a parlamentnek a két népszavazási kezdeményezésüket, mert - mint mondta -, ha valóban összegyűlt a 100-100 ezer aláírás, a jogszabályok szerint azt a Nemzeti Választási Irodához kell beadni hitelesítésre, s csak utána kerülhet az Országgyűlés elé. "Nem ez az első és vélhetően nem is az utolsó törvénytelen lépés a szocialistáktól a népszavazási trükközés ügyében" - mondta Kósa. Szerinte a szocialisták jogellenesen gyűjtenek aláírásokat a vasárnapi boltbezárás ellen, ugyanis az Országgyűlés már visszavonta korábbi döntését, vagyis megszűnt a célhoz kötöttség kritériuma, ami feltétele a referendumnak. A Fidesz frakcióvezetője úgy vélte: ha a szocialisták jogszerűen járnak el, a két kérdésük ősszel kerülhet a parlament elé, egyébként a felvetéseik egyike sem indokolja a kapkodást.

Az viszont nyilvánvaló, hogy a kötelező betelepítési kvóta vagy ahogy az európai vezetők újabban nevezik: a kényszerbetelepítés ügyében sürgető a döntés - jelentette ki a politikus, utalva arra, hogy az Európai Unió szorgalmazza ezt a folyamatot, a bevándorlás pedig nem állt le. Ezért sürgető a magyar választókhoz fordulni, azt a jogot ugyanis senki nem veheti el tőlünk, hogy eldöntsük kikkel akarunk együtt élni - fűzte hozzá. Kósa szerint az Európa Bizottság elszántságát jelzi, hogy 250 ezer eurót, 75-80 millió forintot akar kérni a be nem fogadott "migránsokért" személyenként.

Eltűnt a körmendi rendőrségi cáfolat
Eltűnt péntek éjszaka a rendőrség honlapjáról Tiborcz Jánosnak, a Vas megyei rendőrfőnöknek az a nyilatkozata, amely megcáfolta, amit Lázár János mondott a csütörtöki Kormányinfón - írta az Index. Lázár tényként beszélt arról, hogy a körmendi szakközépiskola tornacsarnokában kézilabdázó lányokat "molesztálták, illetve zaklatták az ott elhelyezett bevándorlók, ezt ez ügyeletes tiszt figyelmeztetésére sem hagyták abba". Sőt, a miniszter azt is mondta, hogy a migránsok betörték az ablakot, ezért a lányoknak abba kellett hagyniuk az edzést. Orbán Viktor kormányfő pedig utasította Pintér Sándor belügyminisztert, tegye meg a szükságes intézkedéseket.
Nyugalom van Békéscsabán, a Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban előző éjszaka történt rendbontás nem zaklatta fel a városban élőket - mondta Szarvas Péter polgármester az MTI-nek vasárnap kora délután. Békéscsabán a menekülttábor zárt, az ott lévő menedékkérők nem hagyhatják el az objektumot - nyilatkozta Szarvas Péter. A táborban 150-200 menedékkérő tartózkodik, ritkák az incidensek. Szombatra virradó éjjel öt iráni állampolgár hangoskodott, megrongálta a szoba berendezését megrongálta, kitörte az ablakot, majd a rendbontók az intézkedő biztonsági őrségre támadtak, székeket dobáltak feléjük. Senki sem sérült meg, a rend húsz perc után helyreállt.

Szerző