Grzegorz Schetyna volt külügyminiszter, a volt kormánypárt, a liberális konzervatív Polgári Platform vezetője szerint 1989 óta nem volt példa ilyen mértékű megmozdulásra az országban. A menet az elnöki palota elé vonult, a tömeg elénekelte a himnuszt, s a jelenlévők hitet tettek a demokrácia és az alkotmány védelme mellett.
„Azért vagyunk itt, mert hiszünk a lengyel jogban, szabadságban és az Európai Unióval való közös fellépésben” – jelentette ki Bronislaw Komorowski volt lengyel elnök a tüntetésen. Schetyna kifejtette, „ki akarjuk mondani azt: nem engedünk utat annak a rémálomnak, amit az önkényes kormányzat terjeszteni akar. Egy hosszú menet kezdetén vagyunk”.
A Nowoczesna részéről Kamila Gasiuk-Pihowicz figyelmeztetett arra, hogy a PiS-kormányzat le akar térni az európai útról. „Vagy az Európa Expresszre, vagy a transszibériai vonatra szállunk fel” – jelentette ki. A kabinet központjánál összegyűlt tüntetők unióbarát politikát követeltek, sokan EU-s zászlót lengettek.
Jaroslaw Kaczynskit, a PiS elnökét, nem rendítette meg a tüntetők magas száma. Szerinte ez „nem egy nagy probléma”. Úgy vélte, a megmozdulások csak azt fejezik ki, hogy némelyek elégedetlenek a választások eredményével. „Semmi sem veszélyezteti a lengyel demokráciát, s ezt uniós beszélgetőpartnereink is megerősítik – közölte Kaczynski. – El kell fogadni, hogy egy demokráciában mások is hatalomra juthatnak” – tette hozzá.
A Jog és Igazságosság tavaly őszi hatalomra kerülése óta egy sor, az Európai Unió által is sokat bírált törvényt fogadott el. Egyik első lépéseként megnyirbálta az alkotmánybíróság munkáját. A döntések elfogadásához kétharmados többségre van szükség az eddigi egyszerű helyett. A fontos határozatokhoz pedig a 15-ből 13 alkotmánybírónak kell megjelennie. Előzőleg kilenc is elég volt erre. A kormányzat a saját embereivel töltötte fel a médiahatóságot. A soros holland elnökség eljárást indított az intézkedések miatt, azt vizsgálva, sérült-e a jogállamiság. Első ízben volt példa erre az Európai Unió fennállása során.
Bár egyre több a tüntetés a kormány ellen, a párt továbbra is vezeti a közvéleménykutatásokat, a legfrissebb felmérések szerint 33 százalékon áll, ami négy százalékkal kevesebb, mint a tavaly októberi választási eredménye.
