Komoly ellentétek a hitelezők között

Egyre nagyobbak az ellentétek a hitelezők között Görögország megítélésével kapcsolatban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyre keményebb hangot üt meg az európai hitelezőkkel szemben, Chistine Lagarde, az IMF vezérigazgatója egy levélben azt követelte az euróövezet képviselőit, haladéktalanul kezdjék meg a tárgyalásokat az adósságkönnyítésekről Görögország számára. A levél létezését az IMF egy illetékese is elismerte a Financial Timesban. 

Lagarde az euróövezet 19 tagországának szóló leiratában azt közölte, amennyiben az uniós partnerek nem hajlandóak megkezdeni a tárgyalásokat a könnyítésekről, úgy az IMF kivonulhat a görög mentőcsomagból. Ez elsősorban Németország számára lenne rossz hír, hiszen így Berlin vállát nyomná a görög adósságteher egy jelentős része.

Az euróövezeti államok tavaly nyáron állapodtak meg egy harmadik mentőcsomagban Görögország számára. Ennek összértéke 86 milliárd euró. Az IMF már a megállapodáskor világossá tette, hogy csak akkor hajlandó részt venni a programban, ha kezelhető lesz az adósságteher. Ennek megítélésével kapcsolatban azonban komoly ellentétek merültek fel. A levél szerint értelmetlen megbeszéléseket folytatni arról, hogy Athén további 3 milliárd euró értékben hajtson végre megszorításokat. Az IMF teljesen irreálisnak tartja, hogy akár közép-, akár hosszabb távon 3,5 százalékos GDP-arányos elsődleges, adósság nélkül számított többletet érjenek el. Az IMF szerint ezt 1,5 százalékra kellene módosítani. Lagarde szerint a magasabb cél nemcsak nem reális, hanem akár kontraproduktívvá is válhat. A 3,5 százalékos célhoz elsődlegesen Németország ragaszkodik.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, Görögország "jó úton halad", s az euróövezet pénzügyminisztereinek mai ülésükön arra kell megoldást találniuk, hogyan lehetne hosszabb távon fenntarthatóvá tenni az adósságot.

A görög parlament lapzártánk után szavazott az újabb mentőcsomagról. Az országban péntek óta országos tiltakozó akciókat tartanak a tervezett megszorításokkal szemben.

Szerző

Szakíthat a CSU Merkel pártjával

Önálló választási kampányt folytathatnak a német keresztényszocialisták abban az esetben, ha Angela Merkel nem kíván változtatni a jobboldali radikális Alternatívával szembeni irányvonalán, illetve menekültpolitikáján – értesült a Spiegel. abban az esetben, ha Angela Merkel nem kíván változtatni a jobboldali radikális Alternatívával szembeni irányvonalán, illetve menekültpolitikáján – értesült a Spiegel.

Horst Seehofer, a CSU elnöke állítólag azt mondta a bajor politikai erő egy tanácskozásán, amelyen a 2017-es választási stratégiáról volt szó, hogy amennyiben a kereszténydemokraták nem vállalják a konfrontatív politikát az AfD-vel szemben, úgy ő külön utakon kíván járni. A bajor miniszterelnök közölte, ez esetben nyilvánvalóvá kell tennie, hogy ő nem a kancellár politikájának a híve, s a választók rá és nem Merkelre voksolnak. Ez azt is jelentené egyúttal, hogy országosan sem támogatná a CSU a CDU politikáját, s garanciát kíván vállalni a párt arra, hogy Merkel nem tudja folytatni irányvonalát.

Merkel azonban a március közepén megrendezett részleges tartományi választásokat követően is világossá tette egy Seehofernek írott levélben, hogy marad az eddigi menekültpolitika. Alexander Dobrindt közlekedési miniszter egy a Spiegelnek adott interjúban azt mondta, egyelőre nyitott kérdés, hogy a voksolás előtt lesz-e közös programja a CDU-nak és a CSU-nak. „Nem gondoltam volna, hogy az uniópártok annyira különböző álláspontot tudnak képviselni, mint ahogy ezt a menekültkérdés kapcsán is láthattuk” – nyilatkozta.

Szerző

Szakíthat a CSU Merkel pártjával

Önálló választási kampányt folytathatnak a német keresztényszocialisták abban az esetben, ha Angela Merkel nem kíván változtatni a jobboldali radikális Alternatívával szembeni irányvonalán, illetve menekültpolitikáján – értesült a Spiegel. abban az esetben, ha Angela Merkel nem kíván változtatni a jobboldali radikális Alternatívával szembeni irányvonalán, illetve menekültpolitikáján – értesült a Spiegel.

Horst Seehofer, a CSU elnöke állítólag azt mondta a bajor politikai erő egy tanácskozásán, amelyen a 2017-es választási stratégiáról volt szó, hogy amennyiben a kereszténydemokraták nem vállalják a konfrontatív politikát az AfD-vel szemben, úgy ő külön utakon kíván járni. A bajor miniszterelnök közölte, ez esetben nyilvánvalóvá kell tennie, hogy ő nem a kancellár politikájának a híve, s a választók rá és nem Merkelre voksolnak. Ez azt is jelentené egyúttal, hogy országosan sem támogatná a CSU a CDU politikáját, s garanciát kíván vállalni a párt arra, hogy Merkel nem tudja folytatni irányvonalát.

Merkel azonban a március közepén megrendezett részleges tartományi választásokat követően is világossá tette egy Seehofernek írott levélben, hogy marad az eddigi menekültpolitika. Alexander Dobrindt közlekedési miniszter egy a Spiegelnek adott interjúban azt mondta, egyelőre nyitott kérdés, hogy a voksolás előtt lesz-e közös programja a CDU-nak és a CSU-nak. „Nem gondoltam volna, hogy az uniópártok annyira különböző álláspontot tudnak képviselni, mint ahogy ezt a menekültkérdés kapcsán is láthattuk” – nyilatkozta.

Szerző