Megszavazta a megszorításokat a görög parlament

Publikálás dátuma
2016.05.09. 11:52
Korábbi felvétel. Fotó: Getty Images
Hosszas parlamenti vita után a görög parlament megszavazta az, 5,4 milliárd euró megtakarítást magában foglaló mentőcsomagot. A kormánykoalíció mind a 153 képviselője támogatta az előterjesztést, ami azt jelzi, hogy egyetlen képviselőt sem vesztett Alekszisz Ciprasz kormánya a meglehetősen kényes szavazás során. Az intézkedések az adó-, és a nyugdíjrendszert érintik. Athén egyben hivatalosan is javasolta a hitelezőknek, automatikusan csökkentik a kiadásokat abban az esetben, ha nem teljesülnek a pénzügyi célszámok.

A parlamenti vitában Ciprasz megvédte az intézkedéseket, s azzal érvelt, hogy a nyugdíjrendszerre vonatkozó intézkedések nem érinti azok többségét, akik már kapnak öregségi járulékot. Egyben azzal vádolta az ellenzéket, hogy nem fogalmazott meg semmilyen komolynak nevezhető javaslatot. „Elszántak vagyunk arra, hogy Görögországot a saját lábára állítsuk, méghozzá bármi áron” – jelentette ki.

A miniszterelnök fix adókulcsot javasolt 12 évre a 20 millió euró feletti befektetésekre. Azt reméli, hogy az intézkedés révén több lesz a külföldi beruházás. Akadt Ciprasznak egy érdekes kijelentése is. Mint mondta, 2015-ben, tehát a Sziriza hatalomra kerülésekor, amikor a baloldali radikális párt még elutasította az együttműködést a hitelezőkkel, pártját és őt magát is „illúziók” irányították, amivel elismerte korábbi politikájának helytelenségét. „Nem hazudtunk, csak tele voltunk illúziókkal” – fejtette ki.

Ciprasz azt reméli, hogy a szavazás révén hosszabb távra is sikerült stabilizálnia kormánya és saját helyzetét, ez azonban erőteljesen kétséges. A kormányra ugyanis további népszerűtlen intézkedések elfogadása vár, s amint a vasárnapi tüntetések is mutatták, a kabinet egyre nagyobb népszerűtlenségnek örvend az országban. Az is igaz azonban, hogy a kormány kényszerpályán mozog. Ahhoz, hogy megkapja a tavaly megszavazott, 86 milliárd eurós hitelcsomag újabb részletét, el kellett fogadnia a komoly költségcsökkentéseket biztosító intézkedéseket. Ugyanakkor az ellenzék joggal vetheti a kormány szemére: kétszer olyan kemény megszorításokat fogadott el, mint egykor a jelenlegi ellenzéki párt, az Új Demokrácia által irányított kabinet. Akkor a Sziriza még ellenzékben harsogva követelte a kormány lemondását.

Az Új Demokrácia vezetője, Kiriakosz Micotakisz azt közölte, Ciprasz adminisztrációja „a legkevésbé hozzáértő és a legveszélyesebb azóta, hogy Görögországban visszaállították a demokráciát”. Mint fogalmazott, a kabinet „teljesen elszegényíti a középosztályt”. Az ellenzéki vezető szerint a mielőbbi előrehozott választás jelentené a reményt az ország számára. Ciprasznak címezve pedig azt mondta: „Ön nem baloldali, hanem opportunista, aki mindent elkövet azért, hogy a hatalomban maradjon”.

Szerző

Nem mond le az SPD elnöke

Sigmar Gabriel, a német szociáldemokraták elnöke, alkancellár cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint távozni készül az SPD éléről. „Még engem is meglepett: Németországban nem lehet az ember beteg politikusként anélkül, hogy ne terjesztenének valami butaságot” – jelentette ki az RTL televíziónak. 

Gabrielt decemberben választották újra a párt élére. Az akkori kongresszuson 74 százalékot kapott, ami igen alacsonynak számít. Hasonló esetekben ugyanis legalább kilencven százalékkal erősítik meg pártelnöki pozíciójában az adott politikai vezetőt. Az eredmény azt jelezte, hogy megrendült a bizalom Gabriellel szemben saját tömörülésén belül. Azóta még nagyobb lett az aggodalom az SPD-n belül, mivel a párt sok szavazót vesztett a március közepén megrendezett részleges tartományi választások során, s ami népszerűségének további eséséhez vezetett. Akadtak olyan közvéleménykutatások is, amelyek 20 százalék alatt mérték az SPD-t. Legutóbb az EMnid felmérése 22 százalékon mérte a pártot. Mindenesetre a szociáldemokraták nem tudnak kikerülni a válságból. A Focus hetilap közölte, „biztos forrás szerint” Gabriel le akar mondani.

Szerző

Harcias hangulat a jobboldali testvérpártoknál

Egyelőre nem várható a német kereszténydemokrata uniópártok között viszony javulása. Éppen ellenkezőleg. Erre lehet következtetni legalábbis Markus Söder bajor pénzgyminiszter szavaiból, aki szerint sosem volt ennyire rossz a CDU és a CSU kapcsolata, ráadásul meglátása szerint a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) megerősödéséért Angela Merkelt terheli a felelősség.

Söder kijelentései azért nyomnak sokat a latba, mert Horst Seehofer jelenlegi CSU elnök, bajor miniszterelnök helyére pályázik. Először a kormányfői, majd a pártelnöki funkciót kaparintaná meg, s esélyei távolról sem tűnnek rossznak. Söder radikálisabb álláspontot képvisel még Seehofernél is a menekültkérdésben. Jobbról támadja a CSU első emberét.

A bajor pénzügyi tárcavezető a ZDF televízió Berlin direkt című programjában annak a véleményének adott hangot, hogy a CDU és a CSU közötti viszony rosszabb, mint 1976-ban, amikor időlegesen szakításra is került sor az uniópártok között a CSU-t vezető Franz-Josef Strauss, és a CDU elnöke, Helmut Kohl között.

Söder szerint Merkel hibája az AfD előretörése, mert „jobboldali vákuum jött létre” a CDU-ban, azáltal, hogy a kancellár „baloldali politikát” folytat. Szerinte a „konzervatív, hazafias és nemzeti választóknak is meg kell találniuk a politikai hazájukat”.

A CDU frakcióvezetője, Volker Kauder ugyanakkor elutasította azokat a követeléseket, amelyek szerint a CDU-nak irányváltásra van szüksége. Szintén a ZDF-nek nyilatkozva kifejtette, csak feltételesen igaz Straussnak az az egykori mondata, amely szerint a CDU/CSU-tól jobbra nem létezik demokratikus párt. Elismerte, hogy az uniópártok között vannak véleménykülönbségek, kivált a menekültkérdésben.

Andreas Scheuer, a CSU főtitkára azt közölte a Bild am Sonntagnak, hogy ezen véleménykülönbségeket a két párt júniusi csúcstalálkozóján akarják tisztázni. Ha ez nem sikerül, akkor a CSU önálló kampányt folytat majd a 2017-es választás során.

Az infratest dimap ügynökség szerint a megkérdezettek 45 százaléka támogatná, hogy a CSU-ra ne csak Bajorországban, hanem Németország teljes területén szavazni lehessen. 40 százalék azonban ezt nem tartaná jó ötletnek. Az uniópártok szavazói körében 49 százalékos a támogatók, 43 az ellenzők aránya.

Szerző