„A kisdiák mereng mappán és tarka képen, / S a Mindenség neki, mint lelke éhe, tág.” – így kezdődik Baudelaire híres verse, Az utazás. A gyerek, amikor iskolába kerül, a tantárgyak jelentős része az elsőbe sorolható: az írás, olvasás, a számtan, majd a természettudományok mind az absztrakció valamely fokozatát igénylik. Ilyen a földrajz is. A földrajz a tájékozódás, az utazás, a világ megismerésének sokkal konkrétabb eszköze, mint bármely más stúdium. Aki nem ismeri a lakóhelye tágabb környezetét, igen beszűkült világban él, aki nem tudja, hol vannak hazája folyói, hegyei, fontosabb városai, az nem érzékeli magát a hazát. Magasabb fokon persze a történelem, az irodalom és más művészetek is segítik ezt, de földrajz nélkül ezek sem foghatók fel. Hogyan érthetnénk A Tisza című Petőfi-verset, ha nincs képünk a folyóról? A földrajz kiiktatása bármilyen szakiskola anyagából ezért szerintem felér egy hazaárulással. A matek, a fizika, a kémia is fontos, de a Föld rajza a megismerés egyik alapja. A gazdaság, a politika, a történelem mind abban a térben játszódik, amelyet legjobban a térkép tár elénk. Aki nem tudja a térképet kezelni, éppolyan analfabéta, mint aki nem ismeri a betűket. Az orbáni oktatáspolitika már sok katasztrofális ostobaságot erőszakolt az iskolákra. A földrajz negligálása a korábbiakhoz hasonló károkkal járna. Ne hagyjuk!