Megüti a bokáját Várhegyi?

Publikálás dátuma
2016.05.10. 07:02
A veszprémi kézilabdacsarnok elitje: középen balról az első Várhegyi (Fonyó Károly médiavállalkozó és Simicska Lajos) FOTÓ: MOLN
Várhegyi Attila neve is felmerült abban a hűtlen kezelésben, amelynek ügyében most feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyészség. A közmédia tanácsadójához köthető cég ugyanis 120 millió forintos megrendelést kapott az MTVA-tól még 2014. májusában. A pénzből vásárolt, "hirado.hu-s" domain neveket a Direkt36 szerint sokkalta olcsóbban is meg lehetett volna szerezni. Eközben kiderült, a közmédia végül 50 fős stábot küld az olimpiára.

Mit kíván a Magyar Nemzet?

Van abban valami keserűség, ha 26 évvel a rendszerváltozás után, a szabad világban annak kell örülni, hogy egy politikai napilap meghirdeti saját szabadságát. A tegnapi Magyar Nemzet ezt tette. Nem elégedett meg azzal, hogy első oldalán szalagcímben azt hirdette meg, "mindig ellenzékben", hanem szerkesztőségi vezércikkében közzétette: levált a Fideszről, független lett a közhatalomtól és a pártoktól. Mert "a szabad és független sajtó előtt nincs más választás. a pontos helye: mindig ellenzékben". Ezt a vezércikket bármelyik a sajtószabadságot, tehát önmagát komolyan vevő lap egyetlen szó változtatás nélkül vállalhatná, legyen bár konzervatív, liberális, vagy baloldali, leginkább mindezek keveréke - nem kutyuléka -, amin nem pártokat, hanem világnézeti elkötelezettséget, a nyilvánosság és a tények, a hiteles tájékoztatás és a szabad véleményközlés tiszteletét kell érteni. Azt, amit 26 évvel ezelőtt az akkor még a közönség döntő többsége által hitelesnek tartott sajtó is gondolt önmaga hivatásáról. Nem sikerült, nem is sikerülhet ennek az eszménynek a tökéletes megvalósítása, de legalább törekedni illik rá. Ezért idétlen kárörvendezés volna most azon gúnyolódni, mit írna a Nemzet, ha nincs G-nap, ha nincs Simicska-Orbán háború. Inkább azt kívánjuk: legszebb hagyományainak megfelelve őrizze, teremtse meg a Magyar Nemzet saját elkötelezett konzervatív polgári táborát, amely nélkül aligha sikerülhet ismét szabad sajtót és szabad világot teremteni ebben az országban. - F. R.

Spórolnak az olimpián
Nehézkesen jutott be saját sajtótájékoztatójára tegnap Deutsch Tamás, ugyanis a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában a "fokozott ellenőrzések miatt" csak fényképes igazolvány ellenében adnak vendégbelépőt, ám a Magyar Paralimpiai Bizottság alelnöke közölte, semmilyen okmány nincs nála. A személyzetet ez nem hatotta meg, hiszen korábban Szijjártó Péter külügyminiszternek is igazolnia kellett magát a bejáratnál. Ám Deutsch mit sem törődve a közmédia recepciósával egyszerűen átmászott a beléptetőkapun, ezt követően pedig Kobza Miklós MTVA-sajtófőnök, Orbán Viktor korábbi fotósa azt mondta, vállalja a felelősséget a politikusért. A paralimpiai közvetítés kapcsán tartott esemény után Vaszily Miklós lapunknak azt mondta: a közmédia 50 fős stábot küld ki a riói olimpiai játékokra. Az MTVA megbízott vezérigazgatója kifejtette: a 90 fős stáblistát érkezése előtt, 2014 végén adták le, ám ez csupán egy becsült szám volt, azóta átgondolták a közvetítési struktúrát. "A csökkentés leginkább a technikai háttérstábot érintette, hiszen nem béreltünk kint stúdiót, a beszélgetéseket itthon vesszük fel. Ezzel nagyon sok pénz megspórolunk" - vázolta a vezérigazgató. Az állami média két csatornán, az M4-en és az addigra elinduló M5-ön párhuzamosan fogja sugározni az olimpiai és a paralimpiai játékokat. A Népszabadság szerint egy 100 tagú stáb kiküldése a helyszíni stúdió kialakításával együtt hozzávetőleg 3 milliárd forintba került volna. A felére vágott stábbal és a hazai stúdióval 1,5-1,8 milliárd forintra mérsékelhetők a költségek. A játékok után az M5 átalakul ismeretterjesztő-oktatási-kulturális csatornává.



Oktatás - Botrányos átalakításra készülnek

Publikálás dátuma
2016.05.10. 07:01
Illusztráció: Thinkstock
Bár a kormány képviselői százmilliárdokról beszélnek, valójában csak mintegy 14 milliárddal jut több jövőre közoktatásra Ikotity István (LMP) szerint, ami a büdzsé kevesebb mint egy ezreléke. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter bejelentése szerint 2017-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetésében plusz 105,6 milliárd forint szerepel. Ám nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az idén az előirányzotthoz képest már 91,5 milliárd forinttal növelte a kormány a Klik keretét. A számokból tehát kitűnik, hogy jövőre csupán 14 milliárdos lesz az érdeminek mondható növekedés.

A szakképzésben pedig az óraszámokkal (is) bűvészkedik a kormány, a szakmai, gyakorlati képzés arányát növelnék ugyanis a közismereti tárgyak rovására, ami a tervek szerint azt jelenti, hogy több száz órányival is kevesebb biológiát, földrajzot, fizikát vagy kémiát oktatnának, a diákoknak ugyanis ezek közül szakmatípusonként csak egyet kellene tanulniuk (például a fodrászoknak csak kémiát, az erdészeknek csak biológiát).

Az Átlátszó Oktatás portál birtokába került kerettanterv-tervezetből azonban az is kiderül, hogy nemcsak a természettudományos tárgyak, hanem a magyar, a matematika és az idegen nyelv oktatásának kötelező óraszámát is csökkentenék: a magyar például kilencedik évfolyamon heti négy óráról két órára csökkenne.

A tervezetet még véleményeztetni kell, a portál szerint azonban az ahhoz tartozó kísérőlevélből kiderül, hogy a kormány továbbra sem kíváncsi a gyakorló pedagógusok véleményére, helyettük csak az intézményvezető véleményezhet - így tulajdonképpen az igazgató jóindulatán múlik, az iskolán belül továbbítja-e a levelet és kikéri-e munkatársai véleményét. A kormány lépései tovább növelhetik az elégedetlenséget, igaz, most minden igyekezetükkel azon vannak, hogy kihasználhassák, hogy a tanárok az érettségi időszakban nem akarják állandó tiltakozással tölteni a mindennapjaikat.

Bár Palkovics László azt ígérte, hogy az április 20-ai országos sztrájk után folytatják a tárgyalásokat a Pedagógusok Sztrájkbizottságával, ez továbbra sem történt meg. A legutóbbi ígéretek szerint a héten összeülhetnek, sok más mellett a szakképzés botrányos átalakítása is téma lesz.

Szerző
Témák
Oktatás Klik

Kinek kell eltartania az időseket?

Publikálás dátuma
2016.05.10. 07:00
Perelheti a szülő a gyereket? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Hamarosan visszaüt az utóbbi évtizedek hibás adó- és foglalkoztatáspolitikája: a minimális nyugdíjakból nem tudnak majd megélni az idős emberek. Az állam nem akar gondoskodni róluk, ehelyett szülőtartásra kötelezi a gyerekeiket a Polgári Törvénykönyv parlament előtt lévő módosításával. A járási hivatalok az idős ember jóváhagyásával pert indíthatnak a kötelességét nem teljesítő felnőttel szemben, függetlenül attól, hogy el tudja tartani a családját vagy sem.

Az állam a maga részéről felkészül arra az időszakra, amikor nagyságrendekkel nő meg azoknak az idős embereknek a száma, akik vagy elképesztően kevés nyugdíjat kapnak, vagy egyáltalán nem lesznek jogosultak nyugellátásra. No, nem új nyugdíjszabályokon törik a fejüket a kormány szakértői, nem is az alapnyugdíj bevezetését fontolgatják, hanem a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Negyedik (Családjogi) Könyvét akarják módosítani, hogy az eddigi szabályoknál is nyomatékosabban a rászoruló szülők eltartására kötelezzék a gyermekeiket. Ezzel az állam az éhező idős emberek gondjait lerázza magáról, a szintén szűkösen, sokszor létminimum alatt élő következő generáció pedig satuba szorul, gondoskodhat - ahogy tud, ha tud - szüleiről és gyerekeiről egyaránt.

Az igazságügyi tárca május elején nyújtotta be a 2013-ban elfogadott Ptk. legújabb, immár ötödik módosító csomagját, amelyben a rokontartás általános szabályai közé sorolják a szülőtartás kötelezettségét. Nem hirtelen ötletről van szó, az erkölcsi gyökerű szabályozás jogszabályi alapját az Alaptörvény teremtette meg, amelyben előírták, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. A mostani pontosítás alapján az jogosult a kötelező segítségre vagy gyermekétől, vagy ha gyermektelen, akkor távolabbi rokonaitól, aki önhibáján kívül nem képes magát eltartani, például mert nincs elegendő nyugdíja, hogy fedezze a legminimálisabb kiadásait. A 0,9 százalékos jövő évi nyugdíjemelés vitájában az utóbbi napokban sokszor elhangzott, hogy a 2,7 millió nyugdíjas közül ma 900 ezer idős ember él a létminimum alatt, az azonban, hogy közülük ki szorul családi segítségre, megegyezés vagy bírói döntés kérdése, az érintettek annyi iránymutatást kapnak, hogy ha más rokon fizeti az idős ember állami vagy egyházi szociális intézményben történő ellátását, a térítési díjat visszaperelheti a tartásra kötelezett nagykorú gyerektől.

Perelheti a szülő a gyereket? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Perelheti a szülő a gyereket? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Az erkölcsi és érzelmi alapon jogosnak nevezhető elvárás a gyakorlatban családok tízezreit hozhatja az eddiginél is kilátástalanabb anyagi helyzetbe, hiszen a krónikus kórházi ágyak szociális ágazatba történő átszervezésének hírére senki nem cáfolta, hogy valamennyi intézményben fizetőssé válik az idős emberek ellátása. Mivel a nyugdíjasaink kétharmada 110 ezer forint alatti összeget kap és 73 ezer idős ember 53 ezer forintból próbál megélni, a nyugdíjminimum pedig 2008 óta változatlanul 28 500 forint, a gondozásra szorulók nagy részének gyerekei kénytelenek lesznek kiegészíteni a havi díjat, vagy házon belül megszervezni a szülők ápolását, ami miatt a család egyik tagja, többnyire az asszonyok most is rendre elveszítik állásukat. Ők azok, akik jellemzően már nem is találnak vissza a munkaerőpiacra az idős családtag halála után. Tegnap a Pénzcentrum idézte a KSH adatait, hogy az 55 év felettiek foglalkoztatása nálunk uniós összehasonlításban rendkívül alacsony, a nőknek mindössze a 35 százaléka tud dolgozni az utolsó években. A nyugdíj előtti álláskeresési segély összege viszont olyan alacsony, hogy tovább rontja az egyébként is egyre tágabbra nyíló nyugdíjolló alsó szárán lévők kilátásait. A nyugdíjplafon eltörlésével egyre több lesz a milliós nyugdíjra jogosultak száma, de ennél sokkal többen lesznek azok, akik csak 30-40 ezer forintot kaphatnak nyugdíjas éveikben.

A tartásra kötelezett gyerek így nem egyszer rosszabb helyzetben lesz, mint édesanyja vagy apja, akinek még jutott néhány évtizednyi tisztességes bér a rendszerváltozás előtti időkben.

Akinek azóta elvétve volt olyan munkahelye, ahol teljes béren jelentették be, akiket minimálbér mellett zsebbe dugott pluszpénzekért foglalkoztattak vagy saját kényszervállalkozásukban magukat a legalacsonyabb összeggel jelentették be, olyan kevés nyugdíjra számíthatnak, amiből sem otthon megélni, sem az intézeti térítési díjakat befizetni nem tudják majd. Matits Ágnes nyugdíjszakértő korábban arra figyelmeztetett a hvg.hu egyik írásában, hogy 2040-re komoly társadalmi feszültség lesz a tömeges időskori szegénység miatt, 2050-re pedig a magyar idősek fele már nem lesz képes fenntartani magát a nyugdíjából. Biztos tehát, hogy a szülőtartás kötelezettsége a családoknak egyre nagyobb hányadát érinti a következő években, évtizedekben, s ha nem képesek eleget tenni a feladatnak, a szülő érdekében és az ő jóváhagyásával a járási hivatal pert is indíthat a felelőssége alól kibújó felnőtt gyermek ellen, aztán majd lehet vitázni, mire is futja a minimálbérből a nagy családi összetartásban.

Ennél átfogóbb és konkrétabb megoldás, egy új nyugdíjmodell kidolgozását sürgették a Századvég kutatói munkatársai is a nemrég nyilvánosságra került korábbi tanulmányaikban. Az Orbán-kormány számára készült elemzés szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium semmit nem tett a nyugdíjrendszer strukturális reformja ügyében, pedig a probléma nem kisebb, mint hogy azok az emberek, akik tisztességesen dolgoznak és járulékot, valamint adót fizetnek, idős korukra kapnak-e majd nyugdíjat. A kabinet saját kutatói kritikájára sem reagált, pedig előbb-utóbb választ kell adni erre a kérdésre, mert minden felelősség alól még az Orbán-kormány sem bújhat ki.