Előfizetés

Megszavazták: könnyebb lesz letelepedési kötvényhez jutni

Egyszerűsítette a letelepedési kötvényt jegyzők magyarországi tartózkodásával kapcsolatos engedélyezési eljárásokat, valamint csökkentette a menedékkérőket és az oltalmazottakat megillető szociális juttatásokat kedden az Országgyűlés.

A parlament 113 igen, 40 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett fogadta el az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bevezetése óta szerzett gyakorlati tapasztalatok miatt tartotta indokoltnak az előterjesztő Pintér Sándor belügyminiszter tovább egyszerűsíteni a nemzetgazdasági érdekből kiadott tartózkodási és letelepedési engedély megszerzésének a lehetőségét.

A jövőben az érintettek közvetlenül nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezhetnek. Az indoklás szerint csökkennek a hatóság és a kérelmezők adminisztratív terhei, utóbbiaké úgy, hogy kevesebb okiratot kell csatolniuk. Emellett jelentősen, 70 napról 30 napra csökkennek az eljárási határidők. 

A szociális igazgatási törvényben június 1-jével megszüntették az integrációs szerződés intézményét. Az indoklás szerint ennek révén jelenleg a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) folyamatosan csökkenő összegben ugyan, de a magyar állampolgárokat megillető szociális juttatásoknál magasabb összegű, magyarországi beilleszkedésük elősegítését célzó integrációs támogatást kaphattak. 

A módosítás szerint elismerést követően a menekültek, az oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadó állomáson tartózkodni. 

Szigorították a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének szabályait. Az indoklás szerint ugyanis jelenleg nagy számban élnek vissza harmadik országbeli állampolgárok a belföldi kérelmezés lehetőségével, és méltányolható körülményre történő hivatkozással kérik a tartózkodási engedély kiállítását olyanok, akik a kérelem előterjesztésével csupán a kiutasításukat akarják elkerülni.

A módosítással egyértelművé válik, mely esetek alapozzák meg a méltányosságot, ilyen például kutatás céljából való itt-tartózkodás, illetve ha a kérelmező vízummentesen itt tartózkodó külföldi. Az elfogadott törvény szerint őrizetbe lehet venni azt, akit a magyar hatóságok a dublini eljárás keretében vettek át és az átadó tagállamban menedékkérő, Magyarországon azonban nem az. A rendelkezés célja, hogy így biztosítsák az érintett részvételét az idegenrendészeti eljárásban. 

A törvénymódosítással átültették a magyar jogba az EU úgynevezett szezonális irányelvét, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazását az EU-ba idényjellegű munkavállalás céljából. Ugyancsak átültették a magyar jogba azt az irányelvet, amely a harmadik országbeli polgárok vállalaton belüli áthelyezésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

Az Európai Bizottság (EB) megkeresésére módosították a képviselők a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt. Az EB szerint a magyar szabályozásban több kérdés nem volt összhangban a vonatkozó irányelvvel.

Módosították - a már korábban a magyar jogba került - összevont engedéllyel kapcsolatos szabályokat. A módosítás a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos, ezért bevezettek két új tartózkodási célt, a munkavállalást és jövedelemszerzést, illetve lehetővé tették a kiemelt foglalkoztatók (kormányzati stratégiai partnerek és a kiemelt kormányzati beruházásokat megvalósítók) számára a kérelembenyújtási lehetőséget.

Lásd még: Döntött a Ház - Lesz népszavazás kvóta-ügyben

"Életveszélyes" - Támadja a Ház döntését az Együtt

Az Együtt elutasítja a kótareferendumot, és arra kéri a választókat, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson.

Az ellenzéki párt politikusa, Szelényi Zsuzsanna keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a referendummal a kormány "sunyi módon" felhatalmazást akar szerezni arra, hogy az országot "bármikor kivigye" az Európai Unióból.

A független képviselő szerint ezért a népszavazási kezdeményezés kockázatos és életveszélyes a magyarok számára, hiszen Magyarország 12 éves uniós tagsága történelmi léptékű, hatalmas előrelépést hozott.

Az Országgyűlés kedden rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást a kormány kezdeményezésére. A népszavazási kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?". 

Lásd még: Döntött a Ház - Lesz népszavazás kvóta-ügyben

Döntött a Ház - Lesz kvótareferendum

Publikálás dátuma
2016.05.10. 12:28
Korábbi felvétel. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Elrendelte kedden az Országgyűlés a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást, amelyet a kormány kezdeményezett. A Parlament egyúttal arról is döntött, hogy könnyít a népszavazási kérdések benyújtásának szabályain, de szó volt még a hulladékgazdálkodásról, az EU-ba küldött munkavállalókról, a víziközmű-szolgáltatásokról és a menedékkérők szociális juttatásainak csökkenéséről is.

A parlament 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a referendum elrendeléséről.

A népszavazási kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy a népszavazás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható. Az indoklás szerint ebből 500 millió forint a korábban a Nemzeti Választási Iroda rendelkezésére bocsátott forrásból biztosítható.

A Kúria egy héttel ezelőtt utasította el a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat, ezzel lehetővé téve a népszavazást. Az Országgyűlés most hozott határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testületnek 30 napja van a panasz elbírálására.

A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé, és vasárnapra essen. 

Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter múlt héten azt mondta, előreláthatólag szeptemberben vagy október első napjaiban lehet megtartani a referendumot. A népszavazás szükségességét a kormány azzal indokolta: Brüsszel helyett csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni.

Szociális juttatás csökkenése

Egyszerűsítette a letelepedési kötvényt jegyzők magyarországi tartózkodásával kapcsolatos engedélyezési eljárásokat, valamint csökkentette a menedékkérőket és az oltalmazottakat megillető szociális juttatásokat az Országgyűlés, amely 113 igen, 40 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló kormány-előterjesztést.

Aláírásgyűjtés

Könnyített a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán az Országgyűlés, lehetővé téve a párhuzamos aláírásgyűjtést az azonos témájú indítványok esetén. A népszavazási törvény módosítását 115 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A változtatás értelmében állampolgári kezdeményezés esetén mindaddig lenne lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg a Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesíti jogerősen a másik kérdéshez beadott, megfelelő számú - azaz 200 ezer - érvényes aláírást.

Hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények új használati rendszerének kialakításáról döntött az Országgyűlés. A képviselők 116 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 5 tartózkodással szavazattal fogadták el azt a javaslatot, amely meghatározza, hogy mely válogatónál milyen minőségű és mennyiségű haszonanyag előállítása a minimálisan elvárt. Az egységes kezeléssel gazdaságosan hasznosítható újra a hulladékban rejlő mintegy 40 milliárd forintnyi érték, az újrahasznosítható anyagok értékesítése pedig az egyes szolgáltatóknak jelent többletbevételt. A kormány a hulladékgazdálkodás színvonalának javításával indokolta a módosítást, s célként jelölte meg a rezsicsökkentés megőrzését úgy, hogy csökkenjen a lerakókban elhelyezett hulladék mennyisége, és nőjön az újrahasznosított aránya.

Kiküldött munkavállalók az EU-ban

Az Országgyűlés jelentésben foglalt állást azzal az uniós tervezettel szemben, amely előírná, hogy a más tagállamba kiküldött munkavállalók javadalmazása egyezzen meg a munkavégzés helyén végzett ugyanazon munka díjazásával. A képviselők 139 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a parlament európai ügyek bizottságának javaslatát, felkérve a házelnököt, hogy a jelentést haladéktalanul továbbítsa az Európai Parlament, az Európa Tanács, valamint az Európai Bizottság elnökének. Az európai ügyek bizottsága előterjesztését azzal indokolta, hogy az uniós tervek sértik a szubszidiaritás elvét. A kormány a javaslat vitájában azt közölte, becslések szerint a brüsszeli tervek mintegy 70 ezer olyan magyar munkavállalót érinthetnek, akik kiküldetésben, ideiglenesen végeznek munkát egy másik EU-s tagállamban.

Pótlékátalány a honvédségnél

A továbbiakban pótlékátalányt is lehet fizetni a honvédelmi területen dolgozó közalkalmazottaknak a honvédelmi törvény módosítása értelmében. A javaslatot 121 igen, 30 nem szavazattal és 22 tartózkodással fogadta el a Ház. A módosítás része az is, hogy mentesítik a különadók megfizetése alól azokat, akiknek megszűnik a szolgálati jogviszonya. A jogszabályváltozás érinti az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó normarendszert is, a kormány indoklása szerint a cél, hogy igazodjon a napi életszerűséghez. A törvény megelőzi, hogy az állomány tagjai feltüntethessék szervezeti hovatartozásukat a közösségi médiában, amivel a jogalkotó annak akarja elejét venni, hogy a magánvélemény összemosódjon a hivatással. A jogszabály emellett rendezi a pihenéshez való jog kérdéseit külföldi szolgálat esetén, és megteremti a katonai rendész igazolvány jogi alapjait.

Víziközmű-szolgáltatás

A gyakorlati tapasztalatok átvezetése miatt módosította a víziközmű-szolgáltatásról, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényt a Ház 117 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett. A változtatás a víziközmű-szolgáltatók integrációjával van összefüggésben, a korábbi 373 helyett jelenleg 40 szolgáltató működik. A jogszabály a továbbiakban csak néhány részletkérdésben tér el az általános eljárási szabályoktól. A törvény átalakítja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági jogalkalmazói tevékenységének kereteit is.

Engedély nélküli kutak

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy 2018 végéig bírságmentesen legalizálni lehessen a vízjogi engedély nélkül üzemeltetett kutakat.A képviselők 141 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 7 tartózkodással fogadták el a vízgazdálkodási törvény módosítását a belügyminiszter javaslatára. A törvényváltoztatás újdonsága továbbá, hogy a hatóságok ezentúl elsősorban a kivitelezőt próbálják majd szankcionálni a vízgazdálkodási előírások megszegése esetén, az illegálisan fúrt kutak megrendelőjét pedig csak akkor terhelheti felelősség, ha a kivitelező nem ismert, vagy bizonyíthatóan nem ő sértette meg a szabályokat. Az engedély nélkül fúrt kutak utáni bírság az értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet, de a magánszemélyekre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.

Perkapu

A Ház a féléves felkészülési időszak tapasztalatait figyelembe véve pontosította a perkapu-szolgáltatás technikai részletszabályait, amely egy tavaly elfogadott törvény értelmében július 1-jétől válik kötelezővé a gazdálkodó szervezeteknek és jogi képviselőiknek az állammal történő elektronikus kapcsolattartásban. A Ház 144 igen vokssal, 28 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyta jóvá a belügyminiszter javaslatát.

A napirend előtti hozzászólásokat a következő oldalon olvashatja!