Magyarország alaptörvényének hatodik módosítása olyan új helyzetre kíván választ adni, ami korábban ismeretlen veszély volt. A fideszes Gulyás Gergely tegnap ezzel a mondattal ajánlotta képviselőtársai figyelmébe a kormány számára presztizskérdésévé lett alkotmánymódosítást. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke a polgárok biztonságát féltve arról beszélt, hogy a migrációs válság a terrorfenyegetettséget drámai módon megnövelte, ezért kell támogatni a változtatást. Fontos, hogy terrorveszélyhelyzet esetén alapjogokat is korlátozhasson a kabinet, az intézkedésekről viszont a parlament szakbizottságait és a köztársasági elnököt folyamatosan tájékoztatnák. Gulyás azzal érvelt, hogy a felhatalmazás, érdemi visszaélésre nem ad lehetőséget.
Schiffer András szerint az alaptörvényben már most is szereplő, különleges jogrendi tényállások terrorveszélyhelyzet kezelésére is alkalmassá tehetők, ezért szeretné, ha megindokolnák, mi szükség van a módosításra. Ráadásul parlament előtt van a Belügyminisztérium javaslatcsomagja is. Az LMP társelnök-frakcióvezetője azt sem fogadja el, hogy a javaslat értelmében a kormány 15 napon át módosíthatna egyebek mellett sarkalatos törvényeket és a rendkívüli állapotot kétharmados támogatás mellett meghosszabbíthatná. Schiffer ez utóbbit négyötödös parlamenti támogatáshoz kötné. Arra figyelmeztetett, a menekültválságot nem használhatja propagandacélokra a kormány.
Orbán Viktorék már eljátszották a bizalmat azzal, hogy nem magyarázták meg, mi alapján rendeltek el bevándorlás okozta válsághelyzetet az egész országban. Erről a DK-s Vadai Ágnes beszélt az előterjesztés tegnapi vitájában. A korábbi honvédelmi államtitkár szerint a kormány rendre olyan feladatokra használja a honvédséget, amelyre nem tehetné, például kerítést sem építtethetnek katonákkal. A kabinet olyan felhatalmazásokat kér, amelyekkel később visszaélhet, amire már volt példa. Ezt már a Liberális Fodor Gábor állította tegnap. A jobbikos Mirkóczki Ádám is óvott attól, hogy "a politikai terrorizmus jegyében" visszaéljen a különleges jogrend adta lehetőségeivel a kormány.
A szocialisták korábban világossá tették, miután a "gránitszilárdságú" alaptörvény tervezett hatodik módosítása nem az emberek biztonságáról, csupán a Fidesz hatalmáról szól, a vitában sem vesznek részt. Harangozó Tamás korábban lapunknak a javaslatot megelőző ötpárti egyeztetéseket bohózatnak minősítette és közölte, nem véletlen, hogy a terrorveszélyhelyzet fogalmát az alaptörvényben rögzíteni akaró tervezetet egyéni képviselői indítványként nyújtották be a háznak, ami nonszensz.
Fontos ügyekben engedett a módosítás kapcsán az ellenzéknek a kabinet. A benyújtott javaslatban például két hónap helyett a kormány csupán két hétig kaphatna rendkívüli felhatalmazást, ami viszont az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem jelent teljhatalmat, a terrorveszély-helyzetet pedig kétharmados többséggel az Országgyűlés hirdethetné ki. Az Amnesty International is azt kéri a parlamenttől, utasítsák el a politikai elégedetlenkedések és nyilvános tiltakozások elhallgattatására alkalmas tervezetet.
Tegnap egyebek mellett a menedékkérők és oltalmazottak szociális juttatásait is csökkentette a Ház. Eddig ugyanis ők a magyar állampolgárokat megillető szociális juttatásoknál magasabb összegű, magyarországi beilleszkedésüket segítő célzó támogatást kaphattak. Ez június 1-től megváltozik. A módosítás szerint a menekültek, illetve az oltalmazottak elismerésüket követően a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig tartózkodhatnak valamelyik befogadó állomáson. A letelepedési kötvény vásárlók viszont a jelenleginél jóval egyszerűbben kaphatnak tartózkodási engedélyt, az eljárás ideje pedig 70 napról 30 napra csökken.
