Jön a háromszázalékos növekedés?

A 2018-2020-as évekre vonatkozó költségvetési kitekintést megalapozó makrogazdasági prognózisában 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre és a jövő évi 0,9 százalékos, illetve a 2018-as 2,4 százalékos infláció után következő két évben a fogyasztói árak 3,0 százalékos emelkedésével számol a kormányzat a költségvetési törvényjavaslat kiegészítéseként a parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint. 

Nincs mese 2020-ig 3 százalék fölött kell teljesítenie az országnak a kormány szerint. A prognózis szerint 2018-ban 3,4 százalékos lesz a növekedés, az uniós kifizetések tetőzésével párhuzamosan. Az emelkedő inflációval szemben a reálbérekre lassuló növekedést jelez a prognózis.

A bérek és keresetek volumenének idei évre tervezett 7,1 százalékos növekedése 2020-ra 4,0 százalékra, a nettó átlagkereseté 5,6-ról 3,5 százalékra mérséklődik, amivel párhuzamosan a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedési üteme az idei 3,9-ről 2,7 százalékra fékeződik.

A költségvetésben a jövő évre kitűzött európai uniós módszertannak (ESA) megfelelően számolt 2,4 százalékos GDP-arányos hiány 2020-ra 1,2 százalékosra apad, amihez a 2017-re tervezett 1205 milliárd forintra tervezett pénzforgalmi hiányt 157 milliárdra kell csökkenteni.

Szerző

Megindult felfelé az infláció

Alaposan meglepte az elemzőket, hogy 2016 áprilisában a fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, a szakértők ugyanis nagyrészt hasonló mértékű fogyasztói árindex csökkenésre számított. A mérsékelt inflációs környezet azonban így is fennmarad, a mindig optimista nemzetgazdasági tárca a fogyasztás további növekedését valószínűsíti.

Az nem kétséges, hogy a tartós 0 százalék körüli inflációnak kizárólag külső okai vannak, mégpedig az, hogy az üzemanyagárak világszerte általában mérséklődnek - bár az elmúlt hónapban 4,3 százalékkal drágultak. A benzin és gázolaj árcsökkenése a múlt havi teljes indexet 0,9 százalékkal mérsékelte, ami kihatott a szállítási költségekre is. Arról sem szabad megfeledkezni azonban, hogy sertéshús 17,8 százalékkal került kevesebbe, mint egy évvel ezelőtt. Egyébként az áprilisi 0,2 százalékkal együtt az év első négy hónapjában átlagosan 0,3 százalékos drágulást regisztráltak.

A jegybank a KSH adatainak közlése után arra is felhívta a figyelmet, hogy az új autók éves áremelkedése a márciusi 2,1-ről 0,8 százalékra, a használtaké 8,8-ról 6,8 százalékra fékeződött. Arra pedig Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője mutatott rá, hogy a friss hazai és déligyümölcs 7,4 százalékos havi szintű emelkedése is felhajtotta az inflációt, sőt a távolsági utazás is 6,3 százalékkal drágult egy hónap alatt. A jelenlegi kilátások alapján a szakember szerint az év végére 2 százalék környékére gyorsulhat az infláció, részben mivel a dohánytermékek adója 29 százalékkal emelkedik 2017 végéig, illetve a lakossági fogyasztás is felfelé hajtja az inflációt.

A tavaszi fagykárok után úgy tűnik, nem lesz jó termés a gyümölcsösökben, ami szintén magasabb inflációt eredményezhet, ennek figyelembevételével a következő hónapokban 0 százalék környékén, a mínusz 0,2 és plusz 0,2 százalékos tartományban ingázhat az infláció egészen szeptemberig - vélekedett Németh Dávid. Mindezek miatt a jegybank májusban újra vághat az alapkamaton, júniusban pedig véget érhet a csökkentési ciklus. Az év egészére a nemzetgazdasági tárca a Konvergencia Programban 0,4 százalékos inflációt prognosztizált.

Szerző
Témák
infláció

Az offshore-világ vége?

Publikálás dátuma
2016.05.11. 07:20
A Brit Virgin-szigetek nem csak egzotikus tájai miatt kedveltek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Banki adatok nélkül ugyan, de tegnaptól megnyílt a Panama-papírokban fellelhető offshore cégek kereshető adatbázis. Csaknem száz magyar vonatkozású cégnév került elő a 214 ezer offshore cég adatai közül. Az offshore világa leáldozóban van, helyette máris új, legális formákat ajánlanak a befektetőknek.

Csaknem 214 ezer offshore cég adatait tette közzé az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ). A panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodától kiszivárgott csaknem 2,6 terrabájt nagyságú adattömeg 12 millió adatot tartalmazott, melyeket szűrve, főként a banki adatoktól, személyes üzenetváltásoktól megtisztítva rendeztek kereshető adatbázisba. Ahol egyértelműen rendelkezésre állt, ott a valódi tulajdonosok nevét is feltüntették. Gerard Ryle, az ICIJ igazgatója az átláthatóság követelményére hivatkozva tette lehetővé, hogy bárki megvizsgálhassa, átnézhesse a dokumentumokat, amelyek hatása számos ország politikai elitjét is érinti. A 444.hu elsőként végzett keresést el a jelenlegi Orbán-kormány és a 2010 előtti Gyurcsány-kabinet tagjaira, ám nem jelzett a "csengő" az adatbázisban található 90 magyar cégnél.

Egy éve kezdődött a Panama-iratok feldolgozás 80 országban 370 újságíró vett részt a munkában és egy hónapja kezdték a nagy neveket nyilvánosságra hozni. Eddig az adatbázisban 12 csúcsvezető és 128 egyéb politikus offshore-érdekeltségeire bukkantak. A Panama-iratok miatt lemondásra kényszerült már az izlandi kormányfő, de gyanúba kerültek a kínai elnök családtagjai is. Az adatbázisban szereplő 360 ezer személy és cég még minden bizonnyal tartogat meglepetéseket az üzleti világ és a politika prominenseiről. És a Mossack Fonseca csak egy, az offshore-világ ügyeit intéző ügyvédi irodák közül, igaz a cég több mint 14 000 bankkal, jogi céggel és vállalattal működött együtt 1977 és 2015 között a gazdagok adóelkerülésének elősegítése érdekében.

Holnap kezdődik Londonban a történelmi jelzőkkel illetett korrupcióellenes találkozó, ahol 40 ország képviselői fejtik ki, miért korunk egyik legnagyobb átka az adóelkerüléssel és a valódi tulajdonosok eltitkolásával járó jelenség. A konferenciának otthont adó Egyesült Királyság különösen kényes helyzetben van, mert a legtöbb adóelkerülésre és titkolózásra lehetőséget nyújtó offshore-hely, mint a Brit Virgin-, Kajmán-, Cook-szigetek angol fennhatóságúak, vagy a "koronagyarmat" részei. A Brit Virgin-szigetek mellett Panama a másik nagy adóparadicsom.

A konferenciára időzítve háromszáz neves közgazdász, köztük Jeffrey Sachs, Thomas Piketty és Angus Deaton tett közzé nyílt levelet, bírálva benne az adóparadicsomként működő országokat. A cégek vagy magánszemélyek számára alacsony adókulcsokat alkalmazó országok, vagyis az adóparadicsomok nem szolgálnak hasznos gazdasági célt - áll a levélben. Megjegyzik: egyesek számára azonban hasznot hoznak mások költségére, így az egyenlőtlenség növekedését szolgálják. A szegény országok arányaikban a legnagyobb vesztesek - írják a közgazdászok, megemlítve, hogy legalább 170 milliárd dollár adóbevételük esik ki ezen országoknak évente.

Az offshore-adatbázis magyar "találatai" érdemben nem bővültek. A lapunk által is ismertetett közszereplőkön túl - Boldvai László, Horváth Zsolt, Erős János, Csányi Sándor, Gattyán György, Spéder Zoltán - mellett ismert nevek nem bukkantak fel, ami nem jelenti, hogy a későbbiekben valamelyik cégháló részeként nem kerülhetnek elő.

Egyes tanácsadó cégek már a veszélyessé váló adóelkerülési ügyletek felől a legális, ámde a vállalkozásoknak még adómegtakarítást hozó és az offshore-hoz hasonló diszkrécióval járó megoldások felé terelnék ügyfeleiket. Az "onshore" államoknak nevezett országok, például Ausztria, Bulgária vagy Írország indított olyan befektetési programot, amely keretein belül az adott vállalat államkötvény, ingatlan vásárlásért, vagy munkahelyet teremtő cég alapításáért a szóban forgó országban állampolgársága és adóügyi illetősége lesz a tulajdonosnak. Így már az új állam fogja kapni a cég pénzügyi adatait, vagyis azok továbbra is rejtve maradnak például a magyar adóhatóságok elől – ismertette Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adójogi szakértő ügyvédje.

Szerző