Az nem kétséges, hogy a tartós 0 százalék körüli inflációnak kizárólag külső okai vannak, mégpedig az, hogy az üzemanyagárak világszerte általában mérséklődnek - bár az elmúlt hónapban 4,3 százalékkal drágultak. A benzin és gázolaj árcsökkenése a múlt havi teljes indexet 0,9 százalékkal mérsékelte, ami kihatott a szállítási költségekre is. Arról sem szabad megfeledkezni azonban, hogy sertéshús 17,8 százalékkal került kevesebbe, mint egy évvel ezelőtt. Egyébként az áprilisi 0,2 százalékkal együtt az év első négy hónapjában átlagosan 0,3 százalékos drágulást regisztráltak.
A jegybank a KSH adatainak közlése után arra is felhívta a figyelmet, hogy az új autók éves áremelkedése a márciusi 2,1-ről 0,8 százalékra, a használtaké 8,8-ról 6,8 százalékra fékeződött. Arra pedig Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője mutatott rá, hogy a friss hazai és déligyümölcs 7,4 százalékos havi szintű emelkedése is felhajtotta az inflációt, sőt a távolsági utazás is 6,3 százalékkal drágult egy hónap alatt. A jelenlegi kilátások alapján a szakember szerint az év végére 2 százalék környékére gyorsulhat az infláció, részben mivel a dohánytermékek adója 29 százalékkal emelkedik 2017 végéig, illetve a lakossági fogyasztás is felfelé hajtja az inflációt.
A tavaszi fagykárok után úgy tűnik, nem lesz jó termés a gyümölcsösökben, ami szintén magasabb inflációt eredményezhet, ennek figyelembevételével a következő hónapokban 0 százalék környékén, a mínusz 0,2 és plusz 0,2 százalékos tartományban ingázhat az infláció egészen szeptemberig - vélekedett Németh Dávid. Mindezek miatt a jegybank májusban újra vághat az alapkamaton, júniusban pedig véget érhet a csökkentési ciklus. Az év egészére a nemzetgazdasági tárca a Konvergencia Programban 0,4 százalékos inflációt prognosztizált.
