Szerintem;Szijjártó Péter;kormánykritika;

2016-05-12 08:28:00

„Valami bűzlik”

Lassacskán az a meglepetés, ha olyan napot élünk át, amelyiken valamelyik tekintélyes nemzetközi szervezet nem bírálja hazánkat. Hol a megállíthatatlan korrupció, hol az EU-pénzek felhasználása, hol a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, hol a sajtószabadság korlátozása, hol a jelentésekben fellelhető csúsztatások a kritikák tárgyai, s olykor fizetünk is, mint a köles. Aki nem fizet, az könnyed mosollyal utasítja vissza a negatívumokat felsoroló jelentéseket. „Nonszensz” – mondja megvető mosollyal Szijjártó Péter, aki szemernyi kárt sem szenved majd, összehangolt támadást vizionál Lázár János, megvetés sugárzik Orbán Viktor bölcs szavaiból. Egyetlen egyszer sem hallhattuk, hogy valamelyik bírálatban van igazság. Itt olyan erős a demokrácia, hogy Európa megcsodálhatja, hisz pátyolgatják a szegényeket, mint anya a csecsemőjét, a képviselők és a kormányhoz közel álló vállalkozók a visszafogott szerénység mintaképei, a társadalmi egyenlőség lenyűgöző. Hogy mindezt a kivételezettek szűk csapata éli át - nem számít. Sajtószabadság? Sosem volt ekkora mértékű! Kivágnak egy számot Bródy János koncertjéből, mert arról énekelt: „ezek ugyanazok!”? Apró technikai baki.

A kormányt sehol sem lehet olyan nyíltan kritizálni, mint nálunk, igaz, nincs miért, a mi kormányunk tévedhetetlen, Európa és Amerika viszont ellenségek menedéke, ahol jelszavakat gyártanak ellenünk és pénzekkel támogatják a nemzetrontókat, nem véve tudomást, hogy Felcsúton és környékén zsenik élnek és nevelkednek, akik tisztes kézzel, politikai támogatás nélkül építik az új Magyarországot, amely hű marad hagyományaihoz, és újraépíti a hűbériséget. Igaz, a nagyuraknak volt modora, nem volt szükségük arra, hogy rejtőzködve szerezzenek vagyonokat, nem zárt kapuk mögött töltötték napjaik egy részét kastélyuk kertjében, nem dicsekedtek szegénységükkel, viszont kínosan ügyeltek saját és környezetük modorára. Nálunk, az illiberális demokráciában, az ilyesmi inkább érdem, mint hátrány. Minél otrombább, annál följebb emelkedhet. Végül a parlament magasából osztanak igazságot, abból a pozícióból ahol előttük nagy személyiségek adtak méltóságot az országgyűlésnek. És ilyenek oktatják Európát.