Élesedő CDU-CSU vita

Egyelőre nem várható a német kereszténydemokrata uniópártok közötti viszony javulása. Éppen ellenkezőleg. Erre lehet következtetni legalábbis Markus Söder bajor pénzügyminiszter szavaiból, aki szerint sosem volt ennyire rossz a CDU és a CSU kapcsolata, ráadásul meglátása szerint a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) megerősödéséért Angela Merkelt terheli a felelősség.

Söder kijelentései azért nyomnak sokat a latba, mert Horst Seehofer jelenlegi CSU elnök, bajor miniszterelnök helyére pályázik. Először a kormányfői, majd a pártelnöki funkciót kaparintaná meg, s esélyei távolról sem tűnnek rossznak. Söder radikálisabb álláspontot képvisel még Seehofernél is a menekültkérdésben. Jobbról támadja a CSU első emberét.

A bajor pénzügyi tárcavezető a ZDF televízió Berlin direkt című programjában annak a véleményének adott hangot, hogy a CDU és a CSU közötti viszony rosszabb, mint 1976-ban, amikor időlegesen szakításra is került sor az uniópártok között a CSU-t vezető Franz-Josef Strauss, és a CDU elnöke, Helmut Kohl között.

Söder szerint Merkel hibája az AfD előretörése, mert „jobboldali vákuum jött létre” a CDU-ban, azáltal, hogy a kancellár „baloldali politikát” folytat. Szerinte a „konzervatív, hazafias és nemzeti választóknak is meg kell találniuk a politikai hazájukat”.

A CDU frakcióvezetője, Volker Kauder ugyanakkor elutasította azokat a követeléseket, amelyek szerint a CDU-nak irányváltásra van szüksége. Szintén a ZDF-nek nyilatkozva kifejtette, csak feltételesen igaz Straussnak az az egykori mondata, amely szerint a CDU/CSU-tól jobbra nem létezik demokratikus párt. Elismerte, hogy az uniópártok között vannak véleménykülönbségek, kivált a menekültkérdésben.

Andreas Scheuer, a CSU főtitkára azt közölte a Bild am Sonntagnak, hogy ezen véleménykülönbségeket a két párt júniusi csúcstalálkozóján akarják tisztázni. Ha ez nem sikerül, akkor a CSU önálló kampányt folytat majd a 2017-es választás során.

Az infratest dimap ügynökség szerint a megkérdezettek 45 százaléka támogatná, hogy a CSU-ra ne csak Bajorországban, hanem Németország teljes területén szavazni lehessen. 40 százalék azonban ezt nem tartaná jó ötletnek. Az uniópártok szavazói körében 49 százalékos a támogatók, 43 az ellenzők aránya.

Nem mond le az SPD elnöke

Sigmar Gabriel, a német szociáldemokraták elnöke, alkancellár cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint távozni készül az SPD éléről. „Még engem is meglepett: Németországban nem lehet az ember beteg politikusként anélkül, hogy ne terjesztenének valami butaságot” – jelentette ki az RTL televíziónak. Gabrielt decemberben választották újra a párt élére. Az akkori kongresszuson 74 százalékot kapott, ami igen alacsonynak számít. Hasonló esetekben ugyanis legalább kilencven százalékkal erősítik meg pártelnöki pozíciójában az adott politikai vezetőt. Az eredmény azt jelezte, hogy megrendült a bizalom Gabriellel szemben saját tömörülésén belül. Azóta még nagyobb lett az aggodalom az SPD-n belül, mivel a párt sok szavazót vesztett a március közepén megrendezett részleges tartományi választások során, s ami népszerűségének további eséséhez vezetett. Akadtak olyan közvéleménykutatások is, amelyek 20 százalék alatt mérték az SPD-t. Legutóbb az EMnid felmérése 22 százalékon mérte a pártot. Mindenesetre a szociáldemokraták nem tudnak kikerülni a válságból. A Focus hetilap közölte, „biztos forrás szerint” Gabriel le akar mondani.