Az eseményről a Magyar Nemzet számolt be. Stumpf emlékeztetett rá, milyen alkotmányossági konfliktusaik voltak 2010 után a kormánnyal, majd áttérve a jelenre, jelezte, mennyire szerencsétlen, hogy "ötszörös mulasztásos alkotmánysértésben van a magyar parlament". Vagyis: négy alkotmánybíró hiányzik, és nincs elnöke a testületnek. Az nem vigasztalja, hogy ugyanilyen a helyzet Horvátországban, vagy még rosszabb a lengyeleknél. A tizenegy fős létszám még elég is lehetne, ha módosítanák az Alaptörvényt. Nem dolga bírálni ezt az állapotot, a "nagy bölcsességű parlamentnek a dolga, hogyan tudja megtalálni a kétharmadot ennek a helyzetnek az orvoslására."
A Föld megtelt, nem tud több embert eltartani – tette hozzá, majd beszélt arról is, miért telt be a pohár is az embereknél egyesek dühítő vagyonosodása miatt. Szerinte a Fidesz a rendszerváltozástól azt képviselte, hogy a posztkommunista struktúrák helyett új világot kell felépíteni új középosztállyal. "Ennek a látványos következménye, hogy szpáhibirtokok épülnek, ami kiveri a biztosítékot az emberek többségénél." Saját szerepéről azt mondta: ő azért szegődött alkotmánybírónak, hogy az Alaptörvényt védje, akár azokkal szemben is, akik megalkották. Stumpf hosszan mesélt a Bibó szakkollégium megalapításáról, az egykoron „radikális, liberális, alternatív” Viktorról, akinek a ’98-as választások közeledtével ő hívta fel a figyelmét, hogy lassan fel kellene készülni a kormányzásra. Stumpf szép időszakként emlékezett vissza a kancellária élén töltött éveire és azt mondta: a 2002-es választások után pártvonalon újra „feketeseggűvé” vált. Az újbóli kormányzásra már nem is vele, hanem Navracsics Tiborral és Matolcsy Györggyel készült fel Orbán, aki a 2010-es kurzusváltáskor először Washingtonba akarta kiküldeni, de őt ez nem izgatta annyira, mint az alkotmánybírói feladat.
