Kormány a kormánynál - Lobbiérdek a busztenderen

Publikálás dátuma
2016.05.13. 07:20
A hazai buszpark elöregedett, cseréje időszerű, de nem mindegy, milyen feltételekkel indulhatnak a tendereken a gyártók FOTÓ: VA
Teljes a káosz az autóbuszpiac újrafelosztásáért vívott harcban. Valószínűleg ennek esett áldozatul az úgynevezett "kék" metró felújítása idejére pótlóbuszokra meghirdetett közbeszerzési pályázat is. A kormány váratlanul kihátrált a program mögül, nem ad a hitelfelvételhez garanciát. A helyzetet csak még átláthatatlanabbá teszi a nemzeti buszstratégia meghirdetése.

A kormány 180 milliárdos járműprogramot hirdetett meg, amiből jócskán jutna forrás a buszpiac szereplőinek is. Kérdés, hogy milyen elvek és szempontok alapján és kiknek.

A kormány szerdai ülésén meghirdette a 3 évre szóló nemzeti busz stratégiát. A véletlenek furcsa összjátéka révén Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere javaslatára levették az M3-as metró felújítása idején szükségessé váló buszvásárlás ügyét a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének témái közül. A tanácsnok azzal indokolta kérését, hogy a kormány szerdai ülésén elfogadta a nemzeti buszstratégiát, így további egyeztetések szükségesek. A szintén fideszes főpolgármester, Tarlós István arra figyelmeztetett, ha két héten belül nem születik döntés, akkor idén novemberben nem indulhat el az M3 metró felújítása. A tervezett 150 új autóbusz helyett pedig legföljebb 110 metró pótló buszt tudna a főváros forgalomba állítani, közöttük 10 évesnél öregebb járműveket is. A buszpótlásról szóló döntést harmadszorra halasztották el és legközelebb a hónap végén tárgyalhatnak róla. A hazai buszpark átlagéletkora 15,6 év.

A rendkívüli ülésen rendhagyó módon nem minden fideszes kerületi polgármester támogatta Kocsis javaslatát. Volt aki távolmaradásával kerülte el a vélemény nyilvánítást.

A törésvonal azonban nem határozható meg politikai alapon, inkább a főpolgármester, a BKV vezetői, illetve a fideszes kerületi polgármesterek között húzódik - nyilatkozta a Népszavának Gy.Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője. Tarlósék az olcsóbb, darabonként 277 ezer eurós lengyel Solaris csuklós buszokat vennék meg, a kormányzat a Mabi-Bus 278,8 ezer eurós Modulot látná szívesebben a főváros útjain. Látszólag nem nagy az árkülönbség, de 150 jármű esetében ez már jelentős összegre rúg. Ráadásul a végszerelést a BKV-nak kellene elvégezni, s ez drágítaná meg darabonként 4 millió forinttal a magyar gyártmány.

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a Kormányinfón újra megerősítette, a kormány azt várja, hogy aki a tömegközlekedés szervezését ellátja, az mérlegelje a nemzeti ipar szempontjait is amikor buszokat vásárol. Szerinte nagy fellendülés vár a hazai járműgyártásra és akár évi 1000-1200 busz hazai beszerzésére is sor kerülhet. A jelenlegi 6500 - a szakmai adatok szerint 5600 - buszból álló hazai állomány 5 év alatt megújulhat - vélte Lázár. Azért azt hozzátette, ehhez a magyar iparnak versenyképes buszokat kell gyártania. A csúcsminiszter szerint évi 1000 buszt is képesek gyártani a hazai üzemek, ami a szakértők szerint enyhe túlzás főleg ha már jövőre ennyi járművel számol a kormány.

A Népszava kérdésre Lázár hangsúlyozta, nem erőltetik rá akaratukat a fővárosra, kérnek és együttműködést ajánlanak. Igaz, azt is megjegyezte, egy felelősségteljes magyar polgármester - értsd Tarlós István - sem utasíthatja vissza azt a kormányzati kérést, hogy a nemzeti iparnak adjon egy esélyt. Azt sem titkolta, hogy a kormány támogatná a magyar buszgyártást az Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül. Némi elszólásnak tűnt, hogy az utóbbi időben sokat emlegetett Mabi-Bus korábbi felügyelő bizottsági tagját, a gazdasági tárca jelenlegi államtitkárát Lepsényi Istvánt hozta fel példaként, mint aki rendkívül meggyőzően érvelt amellett, hogy ezeket az érdekeket hogyan lehet egy irányba terelni. Már eddig is nagy vihart kavart, hogy Lepsényi írta alá azt a támogatási dokumentumot, amely 3,9 milliárd forintos forráshoz juttatta egykori cégét, amelytől tavaly még havi 250 ezer forintos jövedelemhez jutott. Valószínűleg Lázár is rájöhetett, hogy elszólta magát és gyorsan hozzáfűzte, az európai versenyszabályok, a közbeszerzési előírások és a kartell tilalom betartásával kell segíteni a nemzeti ipart.

Gy. Németh Erzsébet cinizmusnak nevezte, hogy a kormány úgy írt ki 2 milliárd forintos Volán busz tendert, hogy azon gyakorlatilag magyar gyártó sem indulhatott, majd meghirdeti a 3 éves nemzeti busz stratégiát és a fővárost felszólítják, hogy magyar buszokat vásároljanak.

Az LMP-s Csárdi Antal hangsúlyozta, hogy a kormány mindössze a "hozzá közel álló buszgyártót" akarja helyzetbe hozni a 3-as metró felújítása alatti járműpótláskor.

Az MSZP szerint is a budapesti fideszes városvezetés a legoptimálisabbnak tekinthető buszvásárlás helyett a "kormány számára kedves vállalkozói köröket" akarja megrendeléshez juttatni a 3-as metró pótlásáról szóló buszbeszerzésen. Szaniszló Sándor, a szocialisták budapesti képviselője, a közgyűlés csütörtöki rendkívüli ülése előtt kifejtette, a lengyel típusú Solaris buszok vásárlásánál kedvezőtlenebb lenne a drágább magyar járművek beszerzése, ugyanakkor a legrosszabb megoldás a szolgáltatás kiszervezése, amely több száz munkahelyet veszélyeztet a BKV-nál.

A Mabi-Bus évi 100 busz gyártásra alkalmas jelenleg, a mosonmagyaróvári székhelyű Kravtex-Kühne busz gyár pedig szintén évi 100-120 autóbusz kibocsátására képes, azonban június elején egy új szerelőcsarnokkal bővül, s ezzel akár 500 busz gyártására is felfuttathatják a termelést.

Egy iparági szakértő megjegyezte a Népszavának, hogy a Volán társaságoknak korábban meghirdetett közbeszerzési pályázatán nemcsak azon a bizonyos a tenderkiírásában a jármű hosszúságárea megadott méret 1 centiméterén múlt, hogy egyik hazai buszgyár sem indulhatott, hanem egyéb műszaki paraméterek is akadályozták a már létező nemzeti buszgyártás részvételét. A szakember úgy vélte, a magyar buszgyártás sorsa azon múlik, hogy a kormány ígéretéhez híven, valóban támogatja-e majd a több száz, vagy esetleg ezer busz cseréjét, akár évekre elosztva.

Bizottság alakul az Alstom-ügy vizsgálatára
Az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására ideiglenes vizsgálóbizottságot hoz létre a Fővárosi Közgyűlés. Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok, VIII. kerületi fideszes polgármester erről szóló előterjesztését 28 igennel, 1 tartózkodás mellett fogadta el a testület csütörtökön rendkívüli ülésén. A háromtagú bizottság összetételéről - a főpolgármester javaslatára - a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén dönthet.



Szerző

Állást foglalt Uber-ügyben a közlekedési kamara

Az Uber-sofőrök nem rendelkeznek a személyszállításhoz és annak speciális formájához, a taxiszolgáltatás nyújtásához szükséges hatósági engedélyekkel - mondta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Közlekedés, Szállítás, Szállítmányozás Osztályának elnöke.

Dudás Zoltán hangsúlyozta: a kamara álláspontja szerint meg kell teremteni az egyenlő piaci verseny feltételeit, , támogatni kell minden tevékenységi engedéllyel rendelkező, tisztességesen működő vállalkozást. Az elnök súlyos csúsztatásnak nevezte az Uber részéről, hogy sofőrjeik rendelkeznének a taxiszolgáltatás végzéséhez, fuvarszervezéshez szükséges engedélyekkel, mert ez nem azonos a személyszállítói engedéllyel. Emlékeztetett arra, hogy az Uber által nyújtott szolgáltatás a hatóságok szerint egyértelműen taxiszolgáltatásnak minősül, és Magyarországon szigorú feltételek vonatkoznak a fuvarközvetítésre, személyszállításra. Budapesten a gépjárműveknek még az országosnál is szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük - mutatott rá.

Dudás Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az az utas is szabálysértést követ el, aki engedéllyel nem rendelkező sofőr szolgáltatását veszi igénybe, tehát nem csak a szolgáltatás nyújtója sért törvényt. Kiemelte: ha az Uber Magyarországon rendelkezne engedélyekkel, ezt könnyen ellenőrizni lehetne, egyebek mellett a Közlekedési Hatóság nyilvántartásában. Annak, aki Budapesten taxiszolgáltatást nyújt, még a Budapesti Közlekedési Központ minősítésével is rendelkeznie kell, a minősített fuvarszervező társaságok listája a BKK honlapján megtekinthető. Az Ubert pedig nem találni közöttük - jelezte.

Szerző
Témák
BKIK Uber

A szegényektől vesz el a kormány

Publikálás dátuma
2016.05.12. 07:20
Varga: nullszaldós büdzsét szeretne FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Olyan 2017. évi költségvetési javaslatról kezdett tegnap 30 órás vitátt az Országgyűlés, amelyet korábban „nullszaldósként”, majd az adócsökkentés és otthonteremtés büdzséjeként aposztrofált a kormány. A tervezet egyes fejezetei ugyanakkor megszorításokról is árulkodnak.

A kormány minden területnek többletforrást biztosítana az idei évhez képest - mondta előzetesen Varga Mihály a 2017. évi költségvetés tegnap megkezdett parlamenti vitájához kapcsolódva. A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy oktatásra 270, egészségügyre 167, társadalombiztosítási- és jóléti kiadásokra 155, kultúrára 66 milliárd forinttal több juthat, mint idén. Ezzel párhuzamosan a rendvédelmi kiadásokra 114, az önkormányzatoknak 5, az igazságügyi területre 26 a külügyekre 10, a honvédelem területére pedig 51 milliárd forinttal nagyobb összeg juthat a tervezet szerint.

A nemzetgazdasági miniszter országgyűlési expozéjában már ennél óvatosabban fogalmazott, kiemelte, hogy nincs olyan terület, amely az ideihez képest kevesebbet kapna. Varga Mihály szerint az a cél, hogy az állam hiány nélkül működjön jövőre, azaz csak annyit fordítsanak az működtetésre, amennyit a költségvetési bevételekből fedezni is lehet. A jövő évi büdzsé egyébként 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos – uniós módszertan szerinti – államháztartási hiánnyal számol.

Az előzetes kontrollra felkért Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domokos László, akárcsak korábban kevés kritikával illette büdzsét, állásfoglalása szerint a törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben meghatározott államadósság-szabályoknak, valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak is. Az ÁSZ elnöke úgy ítélte meg, hogy a tartalékok rendszere, valamint a kormány költségvetési átcsoportosítási lehetőségeinek bővítése javítja a büdzsé végrehajtásának biztonságát és rugalmasságát, a feltárt kockázatok kezelését, a bevételek és kiadások csoportosítása pedig növeli a büdzsé átláthatóságát. A Költségvetési Tanács elnöke Kovács Árpád is pozitívnak tartotta a javaslatot, ugyanis megalapozottnak találta a bevételeket és kiadásokat, valamint teljesíthetőnek mind az államháztartási hiány, mind az államadósság GDP-arányos mértékére kitűzött célokat is.

A vitára bocsátott tervezet részleteiből ezzel szemben kiderült, hogy a miniszter kijelentésével ellentétben mégis akadnak szép számmal olyan területek, amelyek megsínylik a kiadások átcsoportosítását. A Világgazdaság számításai szerint a kormány az idei számokhoz képest összesen mintegy 1000 milliárd forintot irányít át más területekre. Tény viszont, hogy a kormány sokat takarít meg kamatkiadásokon, a tartalékok mérséklésén, valamint reprezentatív beruházásokra szánt összegek mérséklésén. Ezenkívül jelentős mértékű csökkentést – 300 milliárd forintot – jelentenek még a kifutóban lévő uniós programok.

A megszorítások más súlypontjait azonban olyan fejezetek alkotják, amelyekkel már az idei költségvetés sem volt kifejezetten bőkezű. Jelentős megtakarítást érne el ugyanis a kormány szociális programokon: 15 milliárd forinttal – az idei keret 4 százalékával – csökkentik a Start munkaprogram keretét (holott az Európai Bizottság, az IMF és több szakértő szerint is a közmunka helyett inkább az ilyen, az elhelyezkedést segítő programokat kellene növelni). A nyugdíj korhatár alatti ellátásokra összességében 17 milliárd forinttal, vagyis több mint 15 százalékkal kevesebbet fordítanának. 3 milliárd forintot spórolnának az árvaellátáson, de hasonló mértékben, 3,5 milliárd forinttal csökken az özvegyi nyugellátásokra szánt összeg is. Várhatóan kisebb lesz a rokkantsági, rehabilitációs ellátások kerete, a 2,5 milliárdos megtakarítás azonban itt nem éri el a kiadási keret egy százalékát sem. A családi pótlékra szánt összeg szintén egy százalékkal, 3,2 milliárd forinttal lesz alacsonyabb az ideinél.

Az eredetileg tervezetthez képest a pedagógusoknak szánt személyi juttatásai valamit növekednének jövőre, ám a tüntetések folyományaként módosított 2016-os tervhez képest jelentős, több mint 60 milliárdos megtakarítás várható ezen a címen. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetése mindeközben 22 milliárd lesz jövőre, ami az eredetileg az idei évre szánt 45 milliárd forintnak a fele.

A számok arról árulkodnak, hogy hiába íródott az adócsökkentés és az otthonteremtés szellemében a jövő évi költségvetési tervezet, mégis a közszférát és a szociális juttatásokat megrázó elvonások miatt – a 2018-as voksolás előtt egy évvel – egyáltalán nem teszik választóbaráttá a 2017-es büdzsét.

Az ellenzék nem kímélte a javaslatot
A további leszakadás és a magánérdekek költségvetésének nevezte a 2017-es büdzsét Schmuck Erzsébet, amely nem jó másra, mint a szakadék növelésére a kormány kedvezményezettjei és mindenki más között - mondta az LMP frakció-vezetőhelyettese a költségvetés vitájában.
Hasonlóan fogalmazott Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője, akinek véleménye szerint is a 2017-es költségvetés egy, a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásához. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja a költségvetésben nagyobb összegeket fordítana a jövőben hasznosuló területekre, például az oktatásra, az egészségügyre, a korai fejlesztésre, az egészségmegőrzésre és az innovációra - érvelt Szabó Timea.
Ugyanakkor a nemzetgazdasági tárca közleményében az állította, hogy minden olyan állítás, amely szerint „1000 milliárdos megszorítás lenne a jövő évi költségvetésben”, hiszen a költségvetési törvényjavaslat az ideinél közel 2000 milliárd forinttal több kiadást tartalmaz, amelyet a magyar emberekre fordítunk. A jövő évi költségvetés tervezete minden szakterület számára többletforrást juttat, a levont következtetések ily módon nevetségesek.


Péterfalvi: Alkotmányellenes a titkolózás

Nem kaptam még választ az Országgyűlés Költségvetési Bizottságától - közölte a Népszava érdeklődésére Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke hozzátette: informálisan úgy értesült, hogy a bizottság egyeztetni fog az általa benyújtott 14 oldalas dokumentumról. Az adatvédelmi biztos arról az állásfoglalásról beszélt, amelyben kifejti: alkotmányellenes az a törvényjavaslat, amely tovább szűkítené a közérdekű adatok megismerhetőségét, s amelyet - mint megírtuk - a 2017-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatba rejtett el a kormány.

A passzus az összes állami és önkormányzati vállalatot kivonná az információszabadság hatálya alól. A törvényjavaslatot tegnap kezdte tárgyalni a Ház. Ha átmegy, akkor a jövőben nem ismerhető meg az állami cégek egyetlen olyan adata sem, amely „sérti vagy veszélyezteti a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit”. A tervezet az állami energetikai cégek esetében még tovább megy. Ezeknél a cégeknél ugyanis semmilyen szerződés, vagy ahhoz kapcsolódó döntés-előkészítő adat nem lenne megismerhető a szerződés hatálya alatt, és onnantól még legalább öt évig. Ráadásul, ha a cég úgy érzi, hogy különösen érzékeny adatról van szó, akár 30 évre is titkosíthatja.

Péterfalvi kifejti, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot az Alaptörvény is kimondja. A közérdekű adatok megismerhetősége azért különösen fontos, mert lehetővé teszi a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, és a nyilvánosságnak már önmagában visszatartó ereje van az esetleges visszaélésekkel szemben. A most titkosítani kívánt adatok jelentős részéről pedig az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy azok nyilvánosságához jelentős közérdek fűződik, ráadásul a javaslat hatályát kiterjesztenék a jelenleg is folyamatban lévő ügyekre, ami visszamenőleges hatályú jogalkalmazásnak minősül, hasonló kitételek pedig korábban sem állták ki az alkotmányosság próbáját – mutat rá az állásfoglalás. - Z.Á.