Többmilliárdos gyűlöletkampány jön?

Minden jel arra utal, hogy újabb menekültellenes kampányra készül a kormány a kvótareferendum kapcsán. Lázár János kancelláriaminiszter szerint nem kampányra, hanem tájékoztatásra van szükség. Hogy ez mennyibe kerül, arra a Népszava nem kapott választ. Számításaink szerint mindennel (a megrendezéssel és a kampánnyal) együtt, úgy 7-8 milliárdba.

A választások során is ugyanezt mondták, aztán mégis pártpromóciót csináltak a Fidesznek a rezsicsökkentéses, és a "Magyarország összefog" kampánnyal - vélekedett Ligeti Miklós, miután Lázár János a Kormányinfón lapunk kérdésére azt mondta, nincs szükség kampányra az önmagában 4,9 milliárdos költségű kvótareferendum ügyében, csak tájékoztatásra, egyébként pedig a kormány szerdai ülésén nem foglalkozott a kérdéssel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem árulta el, mennyibe fog kerülni a "tájékoztatás", ám Ligeti hasonló költségekre számít, mint egy klasszikus választási kampányban: "ez legutóbb olyan 5-600 millió forint volt" - mondta a Transparency International jogi vezetője. Ezt számolhatjuk akár duplán is, mivel a választási törvény szerint a kezdeményező - tehát a kormány - és az országgyűlési pártok kampányolhatnak, tehát a Fidesz is indíthat külön kampányt. A szakember szerint igen aggályos, hogy mivel a kvótanépszavazás esetében nem választási kampányról beszélünk, nem vonatkoznak rá a voksoláskor érvényes szabályozások a kampánycsendről és a hirdetésekről például. "Mivel az emberek az urnánál fognak dönteni, a meggyőzés módszere is hasonló lesz, mint legutóbb" - utalt a tavaly nyári bevándorlás-ellenes plakátkampányra.

A költségek kapcsán Lázár csak annyit mondott, közpénzből fogják finanszírozni a lakosság tájékoztatását. Korábban a Népszabadság is írt már arról, hogy ismét kormányzati hirdetésekkel árasztják el az országot. Így 3 milliárd forint megy majd el arra, hogy részvételre buzdítsanak a bevándorlási kvóta elleni népszavazáson. A 24.hu fideszes forrásai mindezt megerősítették, a plakátolás heteken belül kezdődhet. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ki költi el a hárommilliárdot, de nem biztos, hogy újabb közbeszerzésre lesz szükség: a kabinetiroda felügyelete alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal ugyanis tavaly augusztusban lezárta 25 milliárd forintos közbeszerzését, amelyen három konzorcium nyert: a Network (korábbi nevén: HG) 360 Reklámügynökség Kft., a Trinity-Sprint Konzorcium és a Mindshare Médiaügynökség Kft. Vagy talán épp az újabb menekültkampány miatt költhet kormányzati kommunikációs feladatokra 10 milliárd forintot a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az idén, jövőre pedig még ennél is többet, 15,6 milliárdból gazdálkodhat.

A "tájékoztatás" költségei ugyan nem ismertek, ám a kabinet korábban is kikérte az emberek véleményét a menekültkérdésben, hiszen tavaly nemzeti konzultációt tartott, ami egymilliárd forintjába került az adófizetőknek. Az akkori kampány költségei talán támpontot adhatnak, mennyibe fog kerülni a kvótaellenes "tájékoztatás".

A kormány tavalyi menekültellenes plakátkampánya 300 millió forintba került. A Miniszterelnökség erre kiírt hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzését Csetényi Csaba HG 360 Reklámügynökség Kft.-je nyerte el. Csetényit a sajtóban Rogán Antal szomszédjaként emlegetik, mivel a vállalkozó a Pasa Parkban él, akárcsak a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A Miniszterelnökség azzal indokolta a különleges eljárást, hogy emelkedett a bevándorlók száma, "a bevándorlás és a terrorizmus ügyében ezért van szükség nemzeti konzultációra", és mivel az EU képtelen kezelni a helyzetet, ezért a magyar kormánynak jogszabályváltozásokat kell végrehajtania, amelyhez ki kell kérni az emberek véleményét. "A feladat maradéktalan teljesítése érdekében elengedhetetlen követelmény a folyamat társadalmasítása, ennek keretében kommunikációs kampány lefolytatása". Elképzelhető, hogy a kormány tájékoztató kiadványokat is szétküld a kvótáról. Ez sem lesz olcsó: a legutóbbi, "működő reformokkal" foglalkozó füzet négymillió háztartásba jutott el 187 millió forintért.

Lázár a referendum kapcsán arról is beszélt, az Európai Bizottság (EB) nem erőszakolhatja ki sem a kötelező kényszer-betelepítési kvótát, sem az azt elutasítók uniós pénzbüntetését. Értékelése szerint az EB javaslata a kényszerről szól, végletesen ellentétes az Unió alapokmányaival, szembemegy az európai emberek akaratával és nem fejezi ki a tagállamok egy részének politikai akaratát.

Föld felett gyűlölet, föld alatt együttérzés – az UNICEF plakátja a budapesti metróban FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Lázár szavai is megerősítették, hogy habár a kormánykommunikáció mást mutat, a Fidesznek nem jött rosszul, hogy Fodor Gábor alkotmányjogi panasszal élt a kvótaellenes népszavazás kapcsán, hiszen nem akarják már nyárra kiírni a referendumot - vélte a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet: a rendszerváltás óta hatszor volt Magyarországon ügydöntő népszavazás, közülük négy eredményesen zárult. Az eredménytelenek közül a legalacsonyabb, 14 százalékos részvétel az 1990. július 29-i, a köztársasági elnök közvetlen választásáról szóló referendumnál volt. Sereg András szóvivő szerint szerdáig még nem érkezett be panasz az Alkotmánybírósághoz (Ab), ám mivel parlamenti döntés ellen bárki beadhatja aggályait, így ez a napokban biztosan megtörténik. Az Országgyűlés kedden döntött a referendumról, ami még aznap meg is jelent a Magyar Közlönyben, a határozat ellen 15 napon belül lehet panasszal élni, az Ab-nek pedig 30 napja van annak kivizsgálására. Ám ez csupán időhúzásra jó, hiszen az alkotmánybírók érdemben már nem véleményezhetik a kérdést - ezt a Kúria már megtette, amikor zöld utat adott a népszavazásnak. Amennyiben mégsem érkezne panasz az Ab-hez, az Országgyűlés döntése május 25-én hatályossá válik, innentől kezdve Áder János államfőnek 15 napja van kiírni a referendum időpontját az onnantól számított 70 és 90 nap közötti időpontra. Ez még bőven beleesik a nyárba: ez esetben ugyanis a népszavazás vagy augusztus végén, vagy szeptember 4 -én lenne. Persze abban az esetben, ha Áder kihasználja a rendelkezésére álló 15 napot.

Ha túl hamar lesz a népszavazás, akkor veszélybe kerül a 2018-as kampány egyik legfontosabb állomása, hiszen a kormánypártoknak úgy kell mozgósítaniuk nagyjából négymillió embert, hogy menekültet több mint fél éve nem látni az országban, és ugyanennyi ideje hallják azt is Orbánéktól, hogy megvédik az országot. A 24.hu információi szerint a legutóbbi frakcióülésen többen is felvetették, mi van, ha nem lesz meg a részvétel, a válasz az volt: a megoldás egy újabb menekültellenes gyűlöletkampány lehet.

Készül tehát egy referendum nagyjából 7-8 milliárdért, a kormány érdekeitől eltekintve teljesen értelmetlenül.

MSZP: igenek és nemek

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a kvótareferendum kiírásáról szóló parlamenti döntés után még inkább szükség van "valódi népszavazásra". Tóbiás József ezért arra biztatja a választókat, hogy az állami földek eladásának tilalmára és az állami cégvezetők bérplafonjára mondjanak igent. Tóbiás csütörtökön Budapesten azt mondta, míg az MSZP által támogatott két kérdésben igen szavazatra buzdítanak, a kormány kvótareferendumával kapcsolatban azt javasolják, várják meg az Alkotmánybíróság döntését. Az MSZP már korábban világossá tette, nem támogatja a kötelező betelepítési kvótát, és nemzeti érdeknek tartja az Országgyűlés szuverenitását. De a kormány kérdése nem erről szól. Az MSZP ugyanakkor támogatja a Belügyminisztérium által benyújtott terrorellenes törvénycsomagot, mivel azon szakmai változtatásokat tudtak elérni, így azt jogállami javaslatnak tartják. A Honvédelmi Minisztérium által készített, a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítást szakmailag megalapozatlannak tartják, azzal szerintük a kormány a hatalom túlterjeszkedését szeretné elérni, az MSZP a módosítást nem támogatja, annak parlamenti szavazásában nem vesz részt.