Túlélte Valls kormánya a bizalmi szavazást

Hivatalban marad Franciaország szocialista kormánya miután tegnap elbukott a parlamentben a jobboldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány. Manuel Valls kabinetjének megbuktatásához a bizalmatlansági indítványnak 288 támogató voksra lett volna szüksége, de csupán 246 igent kapott.

A bizalmatlansági indítványt azért kezdeményezte az ellenzék, mert a kormány felelősségvállalással, rendeleti úton kívánta hatályba léptetni az új munkaügyi törvényt, amely ellen országszerte hónapok óta tiltakoznak a szakszervezetek és a diákok. Ezt a szabályozást a Hollande éra egyik legfontosabb reformlépésének tartja a kormányzó elit, de nem merte szavazásra bocsátani, mert a szocialista képviselők egy része előre jelezte, nem szavazza meg. Mivel a bizalmatlansági indítvány elbukott, a törvény automatikusan hatályba lép.

A szakszervezetek már szerdán, a kormány lépése hírére kétnapos sztrájkot hirdettek. Tegnap több nagyvárosban demonstráltak a parlamenti szavazás idején, követelve a kormány és Francois Hollande államfő lemondását. Összecsapásokra is sor került, amikor a rendőrök megpróbálták felszámolni Nantesben és Rennesben az utakra és iskolák elé emelt barikádokat.

Franciaországban eddig csupán egyszer sikerült kormányt buktatni bizalmatlansági indítvánnyal: 1962-ben Georges Pompidou kabinetjét.

Szerző

Megvan az utód Bécsben

Az osztrák állami vasúttársaság, az ÖBB vezetője, Christian Kern lehet a hétfőn, május 9-én minden tisztségéről lemondott Werner Faymann kancellár utóda. A Reuters brit hírügynökség úgy tudja, hogy Kern a legesélyesebb jelölt mind a kormányfői, mind a megüresedett szociáldemokrata (SPÖ) pártelnöki tisztségre.

A vasúttársaság vezetőjének neve a tavaly nyári Magyarország felől érkező menekülthullám idején lett országosan ismert, ugyanis Kern felügyelte és irányította a hazánkból Ausztrián át Németországba tartó migrációt.

Kihívója is akad. A Reuters szerint legnagyobb riválisa Gerhard Zeiler, az osztrák közszolgálati televízió, az ORF korábbi elnöke. Zeiler jelenleg a londoni székhelyű Turner International médiabirodalom vezetője.

Bár még változhatnak az erőviszonyok, egyelőre Kernnek áll a zászló. A kilenc osztrák tartomány közül hétben az SPÖ helyi szervezetei már jelezték, Kernt támogatják mindkét posztra. A szociáldemokraták jövő héten, kedden, május 18-án választják meg hivatalosan Faymann utódát. A rendkívüli kongresszus kapcsán a Der Standard tegnap már azt írta, hogy az „ÖBB vezér az egyetlen, aki megakadályozhatja saját kancellárságát”.

Az 50 éves Christian Kern 2010-ben vette át az állami vasutak vezetését, azelőtt az SPÖ parlamenti frakciójának szóvivője volt, illetve egy hidroelektrikai cég menedzsere.

Faymann lemondása után a kancellári tisztséget Reinhold Mitterlehner, a nagykoalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke vette át. Az ÖVP ezt követően feltételekhez kötötte a nagykoalíció fennmaradását. Az új szociáldemokrata kancellártól új, „kemény” menekültügyi törvényt, a szociális segélyek megnyirbálását, a gazdaság deregulációját (túlszabályozásának csökkentését) várják el.

Az ügyvivő kancellár, Mitterlehner Faymann lemondása után az előrehozott választások lehetőségét sem zárta ki. A következő parlamenti választásra elvben 2018-ban kerülne sor, előrehozott választást legkorábban szeptember elején tarthatnák Ausztriában. A politikai lavinát elindító elnökválasztás második fordulójára, amelyen a szélsőjobboldali Norbert Hofer küzd meg a zöldpárti Alexander van der Bellennel, május 22-én kerül sor.

Szerző

Üzembe helyezték a NATO rakétapajzsát

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelenlétében helyezték tegnap üzembe a dél-romániai Deveselura telepített rakétavédelmi pajzsot. 

A rendszer átadását eredetileg 2018-ra tervezték, de a NATO és Oroszország közötti feszültségek, az ukrán válság felgyorsította a folyamatot.

Moszkva kezdettől tiltakozott az ellen, hogy határai közelébe, Romániába és Lengyelországba kerüljön a pajzs, azzal vádolta az észak-atlanti szövetséget, hogy a védelmi rendszer nem az Európán kívüli fenyegetések elhárítására, hanem Oroszország megfélemlítésére irányul. Stoltenberg a tegnapi romániai ünnepségen is hangsúlyozta, a NATO nem akar újabb hidegháborút Oroszországgal, a Romániába telepített amerikai rakétavédelmi rendszer nem irányul Moszkva ellen, hanem kizárólag védelmi jellege van.

Szerző