Mint a lap megtudta, a rendőrség arra volt kíváncsi, hogy ki informálta őket a gyilkossági üggyel kapcsolatban, holott szerintük olyan információkról volt szó, amelyeket egyébként más médiumok is megszereztek a helyszínen. Ennek ellenére a rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, az eset ugyanis csak azután került nyilvánosságra, hogy a Blikk beszámolt róla.
Fridman Róbert, a megvádolt rendőr ügyvédje úgy fogalmazott, megdöbbent, hogy titkos információgyűjtés zajlott egy újságíró ellen. Az ügyvéd indítványozta, hogy tegyék nyílttá az újságíróra vonatkozó, titkosan begyűjtött információkat, ugyanis amennyiben az törvénytelen volt, akkor az egész további eljárás is az.
A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint a magyar jogrendszerben az úgynevezett „újságírói források” védelmet élveznek, hiszen csak így lehet hozzájutni bizonyos, a társadalom szempontjából fontos információkhoz.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki egyébként a CÖF szóvivője, ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a sajtószabadság csak nagyon szűk körben korlátozható, a törvény pedig egyértelműen kimondja, hogy bizonyos kivételek mellett az újságíró nem vonható felelősségre információszerzés kapcsán.
