riporter;lehallgatás;Blikk;
2016-05-13 18:23:00
Lehallgattak egy riportert
A rendőrség szerint egy köztörvényes ügyről állítólag „információt szivárogtató” rendőr elleni eljárás során derült ki, hogy lehallgatták a Blikk újságíróját. A magyar jogrendszerben az újságírói források védelmet élveznek, hiszen csak így lehet hozzájutni bizonyos, a társadalom szempontjából fontos információkhoz. Tavaly egy törvénymódosító javaslattal lehetővé kívánták tenni, hogy titkosszolgálati alkalmazottakat telepítsenek a tartalomszolgáltatókhoz, ám a kitört botrány miatt elvetették.
Lehallgatták a Blikk egyik főmunkatársát az érdi kettős gyilkosság kapcsán – tette közzé a lap. Ez akkor derült ki, amikor a hatóságok azzal gyanúsítottak meg egy rendőrt, hogy súgott az újságnak. Mint a lap megtudta, a rendőrség arra volt kíváncsi, hogy ki informálta őket a gyilkossági üggyel kapcsolatban, holott szerintük olyan információkról volt szó, amelyeket egyébként más médiumok is megszereztek a helyszínen. Ennek ellenére a rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg.
Fridman Róbert, a megvádolt rendőr megdöbbent, hogy titkos információgyűjtés zajlott egy újságíró ellen. Az ügyvéd indítványozta, hogy tegyék nyílttá az újságíróra vonatkozó, titkosan begyűjtött információkat, ugyanis amennyiben az törvénytelen volt, akkor az egész további eljárás is az.
A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint a magyar jogrendszerben az úgynevezett „újságírói források” védelmet élveznek, hiszen csak így lehet hozzájutni bizonyos, a társadalom szempontjából fontos információkhoz.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki egyébként a CÖF szóvivője, ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a sajtószabadság csak nagyon szűk körben korlátozható, a törvény pedig egyértelműen kimondja, hogy bizonyos kivételek mellett az újságíró nem vonható felelősségre információszerzés kapcsán.
A Demokratikus Koalíció szerint a lehallgatással új mérföldkőhöz érkezett az Orbán-kormány 6 éve vívott sajtószabadság elleni háborúja. A független médiumok ellehetetlenítése (Klubrádió), felvásárlása (TV2) vagy különadóztatása (RTL), a szerkesztőségek szétverése (Origo), és az újságírók Parlamentből történő kitiltása után a kormány már konkrét újságírók telefonbeszélgetéseit hallgatja le. A kormány célja, hogy ezzel megfélemlítse azokat, akik a hazai sajtóviszonyok között is mindent megtennének azért, hogy hivatásukhoz hűen tájékoztassák az embereket. A DK követeli, hogy Pintér Sándor belügyminiszter álljon a nyilvánosság elé, és számoljon be a lehallgatás részleteiről és okáról. A DK szerint a rendvédelmi és titkosszolgálati szervek nem akadályozhatják a média függetlenségét, és nem sérthetik meg az újságírók személyiségi jogai.
Emlékezetes, tavaly egy olyan törvénymódosítást nyújtott be Pintér Sándor, mely szerint a titkosszolgálatok akár a tartalomszolgáltatóknál is elrendelhetik, hogy alkalmazzák a szolgálattól odaküldött tiszteket. A BM javaslata ugyanis olyan tág értelmezést is nyitott, ami alapján hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek: megfigyelhetnék az újságírók tevékenységét is. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese módosító javaslata, és a kirobbant botrány nyomán végül az ötlet nem valósult meg.