Orbán Viktor annak ellenére árasztja el az országot stadionokkal, hogy a Századvég - vs.hu által kiperelt - egyik 2013-as felméréséből kiderült, a válaszadók 56 százaléka nem, vagy egyáltalán nem értett egyet az építkezésekkel. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, a kormányfő kevés ígéretét tartotta be olyan precízen, mint azt, hogy a futballba „folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki”. Az Átlátszó gyűjtéséből kitűnik, hogy 2020-ig 32 helyszínen legalább 215,18 milliárd forint közpénzt fognak elkölteni a futballcsapatok stadionjaira, a beruházások összértéke 218,38 milliárdot tesz ki. Vagyis a tervezett futballstadionok 98,5 százalékig közpénzből fognak megvalósulni.
Az összeg csaknem 90 százaléka, 187,5 milliárd nyolc létesítményre összpontosult: a Puskás Stadionra, a Groupama Arénára (Budapest, FTC), a Haladás Stadionra (Szombathely), a Nagyerdei Stadionra (Debrecen), Sóstói Stadionra (Székesfehérvár, Videoton), DVTK Stadionra (Miskolc), Hidegkuti Stadionra (Budapest, MTK) és Bozsik Stadionra (Budapest, Honvéd). Ezekről külön-külön kormányhatározat is született, és a stadionfejlesztési programon kívül finanszírozzák őket, több esetben külön a célra létrehozott projektcégen keresztül. Az "alig" egymilliárdos költséggel felépült mezőkövesdi stadionról is külön határozott a kormány: itt a sietség volt az ok, ugyanis 2013 nyarán Tállai András NAV-elnök csapata feljutott az első osztályba, és ehhez nem volt megfelelő pályája.
Jól jártak a "földiek"
A többi beruházásra 26,54 milliárd forint jut. Ezekkel a kormányfő körei is jól jártak, például sok esetben megbízást kapott az akkor még Orbán veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. Ők többek közt Újpesten, Tatabányán, Dunaújvárosban és Ajkán is százmilliós nagyságrendben dolgoztak a stadionokon. Az Elios mellett a felcsúti székhelyú Pharaos 95. Kft. is sok létesítményen dolgozott: például Tiborczékkal közösen nyerték el a harmadosztályú Tatabánya stadionjának negyedmilliárdos munkálatait. 2012 óta egymilliárd felett van a megnyert közbeszerzéseik teljes összege. A futballbizniszben a cég 2008 óta van jelen, kezdetben Pápa és Hódmezővásárhely adott megbízást műfüves pályák építésére, 110 és 120 millióért - utóbbi polgármestere ekkor Lázár János volt.
A Pharaos tulajdonosa, Végh Gábor ajándékozta a felcsúti akadémiának a stadion mellett lévő Puskás-szobrot is, együtt avatták Orbán Viktorral, akivel egyébként rendszeresen találkozik a lelátón. Emellett az üzletember 2014-ben 16 millió forintért többségi tulajdonos lett a másodosztályú zalaegerszegi labdarúgócsapatban. Ezt azzal indokolta, hogy korábban játékos volt, az edzősködésbe is belekóstolt, most így szeretne tenni a magyar fociért. A Pharaos a felcsúti mellett Tállai Mezőkövesdjét is támogatta. Erre minden oka megvolt, hiszen ott is ők építették műfüves pályát, a stadion gyepét és a lelátókat, emellett kaptak nem sportos megbízást is, 400 millióért egy környezetvédelmi rekonstrukciós munkát.
Összehordta a szél...
Az új arénával rendelkező csapatok közül sok kötődik a Fideszhez. Felcsútot nem kell magyarázni, Orbán kedvenc falujának csapata csaknem négymilliárdért kapott 3600 férőhelyes stadiont, emellett pedig számos egyéb, futballal kapcsolatos fejlesztés is zajlott az 1800 lakosú településen. A kivitelezők között megtalálhattuk Mészáros Lőrinc polgármester cégét is. A csapat az idén kiesett az első osztályból.
A debreceni aréna terveit Kósa Lajos már a 2010-es önkormányzati választási kampányban is bedobta, Orbán Viktor pedig már 2009-ben előrevetítette, hogy a Fidesz választási győzelme esetén új stadion épül Debrecenben. A klub tulajdonosa Szima Gábor, aki Andy Vajna mellett szintén nyert kaszinókoncessziót Magyarországon. A 13,5 milliárdból épült stadiont 2014 májusában adták át. A létesítmény eleinte telt házzal működött, ám amint elszállt az újdonság varázsa, a 20 ezres stadionban átlagosan 3-4 ezren szurkolnak fordulónként.
Az eddig elkészült stadionok legnagyobbika a 2014 augusztusában átadott ferencvárosi Groupama Aréna. A Fradi elnöke 2011 óta Kubatov Gábor Fidesz-alelnök, s az ő regnálása alatt határozott a kormány az új, 22-23 ezer fős arénáról. Erre a célra 2012-14-re összesen 18,71 milliárd forintot irányoztak elő. 2013 októberében ezt még 800 millióval toldották meg. Az elmúlt két évben talán ha ötször teltek meg lelátók - elsősorban a jövő évi Eb-re kijutott válogatott meccsein -, a Fradi ugyanis háborúban áll saját szurkolói jelentős részével az új stadionban kiépített biometrikus beléptető rendszer miatt.
Orbán nemrégiben avatta fel a szolnoki Tiszaligeti Stadiont, amelyre a stadionfejlesztési programból és TAO-ból összesen 2 milliárd forint közpénz jutott, az önerővel együtt összesen 2,5 milliárdba került. A szolnoki beruházás annyiban tűnik ki a többi közül, hogy a másodosztályú klub élén a kegyvesztetté vált Simicska Lajos köréhez tartozó Nyerges Zsolt áll. A 3500 fős stadion bekerült a fejlesztési programba, 400 millió forintos összeggel. Ezután indult meg a további építkezés, 2015-ben 1500 fős fedett főlelátót, és egy hasonlóan szép íves szerkezetű másik lelátót, valamint vendégszektort építettek. Ezt a munkát nyerte el nettó 372,9 millió forintért az ekkor már Garancsi István többségi tulajdonában lévő Market Zrt. Egyébként a kormányfővel szintén jó viszonyt ápoló Garancsi csapata, a Videoton is új stadiont kap majd' 15 milliárdért.
Elúszott a stadion
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester szerint 80 százalék, hogy nem valósul meg a tervezett stadionfejlesztés Kecskeméten. Eredetileg 800 millió forint, a legutóbbi állapot szerint 560 millió forint állami támogatás ment volna a jelenleg megyei I. osztályú csapat pályájára. Takács Valentina sajtófőnök azt mondta, a támogatási szerződés keretében 200 millió forintot már elutalt az állam a városnak; ebből körülbelül 60 millió forint ment el a tervek elkészíttetésére. A maradék 140 milliót vissza kell fizetni az államnak. Az akkor még az NB I.-ben vitézkedő Kecskeméti TE vezetői 2011-ben jelentették be, hogy TAO-s forrásokból 10-12 ezres teljesen fedett stadiont építenének. Mégsem marad stadionfejlesztés nélkül a környék: a harminc kilométerre fekvő Tiszakécskén 1,5 milliárd forintot költenek a Duna Aszfalt Kft. nevét viselő, szintén megyei I.-es futballcsapat otthonára.