Titkok és hazugságok - Mi a helyzet Tutanhamon sírjával?

Publikálás dátuma
2016.05.13. 20:49
Fotó: Andreas Rentz/Getty Images
Tudósok szerint az egyiptomi kormány szándékosan nem hozza nyilvánosságra a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájának legfrissebb vizsgálatakor gyűjtött adatokat, mivel azok cáfolják azon elméletet, hogy titkos, eddig feltáratlan kamrák rejlenek a sírkamra falai mögött.

Nicholas Reeves brit régész tavaly nyáron állt elő azzal, hogy Tutanhamon 1922-ben a Királyok völgyében felfedezett sírkamrájának falait nagy felbontású digitális képalkotási eljárással megvizsgálva talált két befalazott és mindeddig észrevétlenül maradt átjárót, amelyek egyike mögött egy raktárhelyiség, a másik mögött viszont szerinte Nofertiti sírja rejtőzhet. A felfedezés új reményt jelenthetne a gyengélkedő egyiptomi turisztikai ipar számára. 

A National Geographical Society (NGS) márciusban végzett újabb radarvizsgálatot a sírban és az eredményeket az egyiptomi műemlékvédelmi minisztériumnak továbbította, amely azonban még mindig nem hozta nyilvánosságra a jelentést - írta a The Guardian című brit lap internetes oldala. Tudósok most azzal vádolják az egyiptomi kormányt, hogy szándékosan hallgatja el az eredményeket, mert azok cáfolják a rejtett kamrákkal kapcsolatos elméletet és politikai belharcokat eredményezhetnek Kairóban.

Az amerikai szakértők adatainak elemzésére felkért kaliforniai geofizikus, Dean Goodman a National Geographical Societyvel kötött megállapodására hivatkozva nem nyilatkozik az ügyben. A National Geographic honlapja azonban a kutatót idézve korábban azt írta, hogy nem találtak üreges kamrát a sírban. "Ha lett volna ilyen, akkor erős visszaverődést tapasztalunk. De egyszerűen nem létezik" - mondta a szakember.

Reeves elméletét látszottak alátámasztani viszont a Vatanabe Hirokacu japán szakértő által márciusban bemutatott radarfelvételek, amelyek világosan kimutatták a két helyiséget. Ezek az eredmények azonban megkérdőjelezhetőek, mivel Vatanabe nem volt hajlandó megmutatni a nyers adatokat, amelyekből levonta konklúzióit.

Nofertitiről DNS-vizsgálatok eredménye alapján egyes tudósok feltételezik, hogy ő volt Tutanhamon anyja. Más elméletek szerint viszont mostohaanyja volt. Az bizonyos, hogy Nofertiti volt Tutanhamon apjának, Ehnatonnak a főfelesége.

Szerző

Lehallgattak egy riportert

Publikálás dátuma
2016.05.13. 18:23
Illusztráció/Thinkstock
A rendőrség szerint egy köztörvényes ügyről állítólag „információt szivárogtató” rendőr elleni eljárás során derült ki, hogy lehallgatták a Blikk újságíróját. A magyar jogrendszerben az újságírói források védelmet élveznek, hiszen csak így lehet hozzájutni bizonyos, a társadalom szempontjából fontos információkhoz. Tavaly egy törvénymódosító javaslattal lehetővé kívánták tenni, hogy titkosszolgálati alkalmazottakat telepítsenek a tartalomszolgáltatókhoz, ám a kitört botrány miatt elvetették.

Lehallgatták a Blikk egyik főmunkatársát az érdi kettős gyilkosság kapcsán – tette közzé a lap. Ez akkor derült ki, amikor a hatóságok azzal gyanúsítottak meg egy rendőrt, hogy súgott az újságnak. Mint a lap megtudta, a rendőrség arra volt kíváncsi, hogy ki informálta őket a gyilkossági üggyel kapcsolatban, holott szerintük olyan információkról volt szó, amelyeket egyébként más médiumok is megszereztek a helyszínen. Ennek ellenére a rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg.

Fridman Róbert, a megvádolt rendőr megdöbbent, hogy titkos információgyűjtés zajlott egy újságíró ellen. Az ügyvéd indítványozta, hogy tegyék nyílttá az újságíróra vonatkozó, titkosan begyűjtött információkat, ugyanis amennyiben az törvénytelen volt, akkor az egész további eljárás is az.

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint a magyar jogrendszerben az úgynevezett „újságírói források” védelmet élveznek, hiszen csak így lehet hozzájutni bizonyos, a társadalom szempontjából fontos információkhoz.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki egyébként a CÖF szóvivője, ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a sajtószabadság csak nagyon szűk körben korlátozható, a törvény pedig egyértelműen kimondja, hogy bizonyos kivételek mellett az újságíró nem vonható felelősségre információszerzés kapcsán.

Pintértől követel tájékoztatást a DK
A Demokratikus Koalíció szerint a lehallgatással új mérföldkőhöz érkezett az Orbán-kormány 6 éve vívott sajtószabadság elleni háborúja. A független médiumok ellehetetlenítése (Klubrádió), felvásárlása (TV2) vagy különadóztatása (RTL), a szerkesztőségek szétverése (Origo), és az újságírók Parlamentből történő kitiltása után a kormány már konkrét újságírók telefonbeszélgetéseit hallgatja le. A kormány célja, hogy ezzel megfélemlítse azokat, akik a hazai sajtóviszonyok között is mindent megtennének azért, hogy hivatásukhoz hűen tájékoztassák az embereket. A DK követeli, hogy Pintér Sándor belügyminiszter álljon a nyilvánosság elé, és számoljon be a lehallgatás részleteiről és okáról. A DK szerint a rendvédelmi és titkosszolgálati szervek nem akadályozhatják a média függetlenségét, és nem sérthetik meg az újságírók személyiségi jogai.


Emlékezetes, tavaly egy olyan törvénymódosítást nyújtott be Pintér Sándor, mely szerint a titkosszolgálatok akár a tartalomszolgáltatóknál is elrendelhetik, hogy alkalmazzák a szolgálattól odaküldött tiszteket. A BM javaslata ugyanis olyan tág értelmezést is nyitott, ami alapján hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek: megfigyelhetnék az újságírók tevékenységét is. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese módosító javaslata, és a kirobbant botrány nyomán végül az ötlet nem valósult meg.

Még mindig nem tudni, ki rakott poloskát az MTVA-vezér tárgyalójába
Továbbra sincs gyanúsítottja Vaszily Miklós MTVA-vezér lehallgatási ügyének. A megbízott vezérigazgató tárgyalójában még március végén találtak egy illegálisan telepített lehallgató-berendezést. Az ügyben tiltott adatszerzés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen több mint egy hónapja.



Szerző

Lehallgattak egy riportert

Publikálás dátuma
2016.05.13. 18:23
Illusztráció/Thinkstock
A rendőrség szerint egy köztörvényes ügyről állítólag „információt szivárogtató” rendőr elleni eljárás során derült ki, hogy lehallgatták a Blikk újságíróját. A magyar jogrendszerben az újságírói források védelmet élveznek, hiszen csak így lehet hozzájutni bizonyos, a társadalom szempontjából fontos információkhoz. Tavaly egy törvénymódosító javaslattal lehetővé kívánták tenni, hogy titkosszolgálati alkalmazottakat telepítsenek a tartalomszolgáltatókhoz, ám a kitört botrány miatt elvetették.

Lehallgatták a Blikk egyik főmunkatársát az érdi kettős gyilkosság kapcsán – tette közzé a lap. Ez akkor derült ki, amikor a hatóságok azzal gyanúsítottak meg egy rendőrt, hogy súgott az újságnak. Mint a lap megtudta, a rendőrség arra volt kíváncsi, hogy ki informálta őket a gyilkossági üggyel kapcsolatban, holott szerintük olyan információkról volt szó, amelyeket egyébként más médiumok is megszereztek a helyszínen. Ennek ellenére a rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg.

Fridman Róbert, a megvádolt rendőr megdöbbent, hogy titkos információgyűjtés zajlott egy újságíró ellen. Az ügyvéd indítványozta, hogy tegyék nyílttá az újságíróra vonatkozó, titkosan begyűjtött információkat, ugyanis amennyiben az törvénytelen volt, akkor az egész további eljárás is az.

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint a magyar jogrendszerben az úgynevezett „újságírói források” védelmet élveznek, hiszen csak így lehet hozzájutni bizonyos, a társadalom szempontjából fontos információkhoz.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki egyébként a CÖF szóvivője, ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a sajtószabadság csak nagyon szűk körben korlátozható, a törvény pedig egyértelműen kimondja, hogy bizonyos kivételek mellett az újságíró nem vonható felelősségre információszerzés kapcsán.

Pintértől követel tájékoztatást a DK
A Demokratikus Koalíció szerint a lehallgatással új mérföldkőhöz érkezett az Orbán-kormány 6 éve vívott sajtószabadság elleni háborúja. A független médiumok ellehetetlenítése (Klubrádió), felvásárlása (TV2) vagy különadóztatása (RTL), a szerkesztőségek szétverése (Origo), és az újságírók Parlamentből történő kitiltása után a kormány már konkrét újságírók telefonbeszélgetéseit hallgatja le. A kormány célja, hogy ezzel megfélemlítse azokat, akik a hazai sajtóviszonyok között is mindent megtennének azért, hogy hivatásukhoz hűen tájékoztassák az embereket. A DK követeli, hogy Pintér Sándor belügyminiszter álljon a nyilvánosság elé, és számoljon be a lehallgatás részleteiről és okáról. A DK szerint a rendvédelmi és titkosszolgálati szervek nem akadályozhatják a média függetlenségét, és nem sérthetik meg az újságírók személyiségi jogai.


Emlékezetes, tavaly egy olyan törvénymódosítást nyújtott be Pintér Sándor, mely szerint a titkosszolgálatok akár a tartalomszolgáltatóknál is elrendelhetik, hogy alkalmazzák a szolgálattól odaküldött tiszteket. A BM javaslata ugyanis olyan tág értelmezést is nyitott, ami alapján hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek: megfigyelhetnék az újságírók tevékenységét is. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese módosító javaslata, és a kirobbant botrány nyomán végül az ötlet nem valósult meg.

Még mindig nem tudni, ki rakott poloskát az MTVA-vezér tárgyalójába
Továbbra sincs gyanúsítottja Vaszily Miklós MTVA-vezér lehallgatási ügyének. A megbízott vezérigazgató tárgyalójában még március végén találtak egy illegálisan telepített lehallgató-berendezést. Az ügyben tiltott adatszerzés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen több mint egy hónapja.



Szerző