Az Iszlám Állam egyik hóhérát és vezetőjét vették őrizetbe

Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet hét feltételezett tagját vették őrizetbe hétfőn a török hatóságok a kelet-törökországi Elazig városban tartott házkutatások során - közölte az Anadolu török állami hírügynökség.

Az előállítottak között van az IÁ egyik felső vezetője, valamint egyik hóhérja. A gyanúsítottak a közelmúltban érkeztek Szíriából. A rajtaütések során nagy számban kerültek kézre az Iszlám Államhoz köthető dokumentumok. A Dogan török hírügynökség értesülése szerint az állítólagos IÁ-tagok újoncokat toboroztak a szervezet soraiba.

Az utóbbi négy hónapban az Iszlám Állam 190 feltételezett terroristáját vették őrizetbe Törökországban az Anadolu múlt heti adatai alapján. Előzőleg a török tüzérség - az Egyesült Államok vezette koalíciós erőkkel együttműködve - ismét lőtte az IÁ szíriai hadállásait, főként tüzérségi ütegeket vettek célba Aleppó várostól északra, de dzsihadista búvóhelyeket is értek találatok. A támadássorozatban a török híradások szerint 27 terrorista halt meg.

Az érintett területekről az Iszlám Állam gyakran támadja aknagránátokkal a határ közeli török településeket. A délkeleti országrészben fekvő Kilis városban már több mint 20 halálos áldozatot követeltek az ilyen támadások. Ankara tüzérségével vagy légierejével rendszeresen viszonozza ezeket a tüzérségi támadásokat.

Szerző

Terrorveszély? - Pánik tört ki Cannes-ban - VIDEÓ!

A filmfesztivál helyszínétől nem messze egy maszkos, mellényes emberekkel teli gumicsónak kötött ki. A járművön még az Iszlám Állam zászlójához hasonló zászlót is kitűztek - számolt be a hirado.hu.

Először mindenki azt hitte, merényletre készülnek, csak később derült ki, hogy reklámfilmet forgatnak, amit be is jelentettek, a rendőrség is tudott róla, csak elfelejtettek szólni.

Szerző

Iszapbirkózás a bécsi tévévitán

Zűrösen zajlott az elnökjelöltek tévévitája Ausztriában. Egy héttel az elnökválasztás második fordulója előtt moderátor és kijelölt témák nélkül ültek a kamerák elé, a vita kölcsönös vádaskodásba, egymás sértegetésébe torkollott – számoltak be róla német lapok.

A Zöldek által támogatott, 72 éves Alexander Van der Bellen és a jobboldai radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökjelöltje, a jobboldali populista, 45 éves Norbert Hofer csatázott egymással. Politikai elemzők a vitát „iszapbirkózásként” jellemezték.

A 45 perces vitában az érdemi kérdések, így az Európai Unióhoz fűződő viszony vagy a magas munkanélküliség elleni harc nem kerültek szóba. Jórészt a közösségi médiában megfogalmazódott vádakon rágódtak. Van der Bellen azzal vádolta Hofert, hogy nem ért a gazdaságpolitikához, a szabadságpárti jelölt pedig azzal vágott vissza, hogy az egyetemi professzor egyetlen pillanatig sem dolgozott a gazdaságban. A zöldpárti professzor a vitában hangsúlyozta, Ausztria hírnevén súlyos csorba esik, ha az FPÖ jelöltjét választják meg államfőnek.

„Az együttműködő és az autoriter politikai stílus között kell választani” – mondta Van der Bellen. Hofer szerint ugyanakkor csak a Zöldek szokásos riogatásáról, félelemkeltéséről van szó. Egy bécsi politológus Twitteren úgy vélekedett, a katasztrofális vita után a május 22-i második fordulóban 20 százalékos sem lesz a részvételi arány.

Európa szerte aggodalmat keltett, hogy a szélsőjobboldali Norbert Hofer végzett az első helyen az osztrák elnökválasztás első fordulójában, a néhai Jörg Haider követője 35 százalékot ért el, s ez jóval meghaladta az előzetes felmérések jóslatait.

Ez volt a legjobb eredmény, amelyet a Szabadságpárt valaha elért országos választáson. A zöldpárti Van der Bellen 21 százalékkal lett második, Imgard Griss független jelölt 19 százalékkal végzett a harmadik helyen. Az osztrák államfői poszt jórészt szimbolikus jellegű, az aggodalmat inkább az okozza, hogy mi történik, ha a nyíltan euroszkeptikus és bevándorlásellenes FPÖ a parlamenti választásokon is hasonlóan szerepel.

Szerző