Nincs ellenőrzés, csak tragédia

Kevesebb a munkavédelmi ellenőrzés, ezért folyamatosan nő a munkahelyi balesetek és a halálos munkabalesetek száma. Tavaly a több mint 21 ezer bejelentett balesetből már 84 végződött halállal. A szakszervezetek visszakövetelik ellenőrzési jogukat.

Az egyre kiszolgáltatottabb dolgozók félelme munkahelyük elvesztésétől, a vállalatok spórolása és a munkavédelmi irányítás átszervezései, az ellenőrzések drasztikus lecsökkentése együtt vezetett oda, hogy 2012 óta emelkedik a munkahelyi balesetek, ezen belül a halálos kimenetelű tragédiák száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány hete közzétett adatai szerint a 2011-13 között dokumentált 17 ezer balesettel szemben tavaly több mint 21 ezer esetről született jegyzőkönyv, s a 2012-ben történt 62 halálos balesetnél sokkal több, 84 történt 2015-ben.

Az emberek foggal-körömmel próbálják megtartani munkahelyüket, ezért nem foglalkoznak vele, hogy a cég, ahol dolgoznak, betartja-e a munkavédelmi előírásokat. A statisztikák arra emlékeztetnek, hogy 1990-ben 200 ezer táppénzes napot vettek igénybe a dolgozók, tavaly már csak 50 ezret, ami biztosan kevesebb, mint ami az alkalmazottak valós egészségi állapota vagy a balesetek tényleges száma alapján reális lenne. Más vélemények szerint az utóbbi években a cégek próbálják eltitkolni, amit lehet, és kisebb balesetek után inkább szabadságra küldik az alkalmazottakat, akik bele is mennek a trükközésbe, mert szükségük van a teljes munkabérre, hogy eltartsák családjukat.

Munkavédelmi szakemberek úgy fogalmaztak a Népszavának, hogy sok vállalatnál csak papíron, formálisan működik a munkavédelem, mert a munkaadóknak nem kell félni a következményektől, hiszen nagyon kevés az ellenőrzés. A hatósági munka radikális csökkenésének története kísértetiesen hasonlít mindarra, amit most a bürokráciacsökkentésre hivatkozva tervez a kormány a háttérintézmények újabb körének megszüntetésével. 2011 őszén Matolcsy György – akkor még nemzetgazdasági miniszter - jelentette be, hogy a következő évben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) megszüntetésével faragnak le a tárca kiadásaiból.

A döntést már akkor is az érintett szakemberek megkérdezése nélkül hozták meg. A feladatokat a minisztérium egyik főosztálya vette át sokkal kisebb létszámmal és hatékonysággal. Az átszervezés előtt 1300 ember foglalkozott munkavédelemmel az országos és a megyei hivataloknál, ma alig 300 fős a létszám. A sokkal kevesebb ellenőr természetesen nem tud szakértőként vizsgálódni minden cégnél, ezért eleve csak oda járnak ellenőrizni, ahol eredeti szakmájuk miatt otthonosan mozognak. Emiatt az ellenőrzések száma radikálisan csökkent, a 2009-es 26 ezerhez képest 2015-re 13 700-ra esett vissza az NGM adatai szerint.

Több szakember is megerősítette lapunknak, hogy „magasabb érdekek” is érvényesülnek az ellenőrzési tervek összeállításakor. Miközben az építkezés az egyik legveszélyesebb üzem, önvédelmi reflextől vezérelve alig járnak ellenőrök ilyen munkaterületekre, mert az építési vállalkozók kapcsolatrendszere elfedi a fekete foglalkoztatást, a munkavédelmi oktatás elmaradását és a védőeszközök hiányát. „Senkinek nem kell a kellemetlenség”- magyarázták a helyzetet.

Ahogyan a balesetek egy része is rejtve marad, úgy alig derül fény olyan estekre, amikor a foglalkoztatás következtében alakult ki valamilyen krónikus vagy daganatos betegsége a dolgozónak. Pedig ha a munkahelyi stressz, a vegyi környezet vagy például az útépítőknél a szélsőséges időjárás áll a betegség hátterében, azt jelenteni kellene a hatóságnak. Elképzelhetetlen, hogy tavaly csak néhány esetben lehetett ezt bizonyítani. Van uniós ajánlás, ami alapján a mostani 142 munkavédelemmel foglalkozó ellenőr helyett 400 felügyelőt kellene foglalkoztatni, így javítva a hazai munkavédelem színvonalát. A nemzetgazdasági tárcánál több mint fél éve készül az új munkavédelmi politikáról szóló javaslat. A jelek szerint nem sürgős a kormánynak, hogy elfogadja az új nemzeti munkavédelmi stratégiát.

A halogatás és az ellenőrzések hiánya miatt a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) felszólította Varga Mihályt, hogy a munkavédelmi rendszer sürgős és gyökeres változtatásával védje meg az embereket a további balesetektől. A Magyar Szakszervezeti Szövetség tagszervezete egyben visszaköveteli az évtizedekig meglévő szakszervezeti ellenőrzési jogot is, szakmai javaslatait pedig szeretné megvitatni a kormánnyal – nyilatkozta a közelmúltban Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

Lehűlés kezdődik szerdától, a hétvégére visszatér a télies idő

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:20
Illusztráció/AFP fotó
A szerdai időjárás még mindig a tavaszt idézi, de szombaton és vasárnap hideg lesz.
Az előrejelzés szerint szerdán a ködfoltok feloszlását követően általában változóan felhős idő valószínű több-kevesebb napsütéssel. Az északkeleti határvidéken és az Alpokalja térségében néhol futó zápor előfordulhat. Az északnyugati szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 9 és 14 fok között alakul. Késő estére -1 és +6 fok közé hűl le a levegő. A következő napokban még enyhe marad az idő, viszont szombaton és vasárnap hideg lesz, téliesre fordul időjárásunk. A napközbeni hőmérséklet akár 10-11 fokkal is visszaeshet, éjszakánként pedig helyenként kemény fagyokra kell számítani a jelenlegi prognózis alapján. 

Magukra hagyták a közszolgákat: csaknem 70 ezer ember nem tudja, mit hoz az új besorolás

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:00
A márciusi bérpapírok tömeges felmondást hozhatnak
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Egyelőre sűrű köd borítja a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtását – ezt jelezték lapunknak több minisztériumból, háttérintézményből és kormányhivatalból is. Majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná. A jogszabály szerint ugyanis múlt péntekig a fenti kör minden munkahelyén el kellett volna készülni a listáknak, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük, de informátoraink szerint óriási a csend a hivatalokban. Ha készült is ilyen terv, azt egyelőre nem merik megmutatni a munkatársaknak, így azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg. A közszféra szakszervezetei szerint a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel. Korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők lesznek a az állami a hivatalok munkatársai, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. A törvény szó szerint azt írja, 2019. február 15-ig a „jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg”, de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.    Egyes forrásaink állítják, létezik ilyen jogszabály, de azt a kormány 2000-esnek minősítette, vagyis titkosította, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy mindenhol csak a munkáltatók kapták meg, más nem férhet hozzá. Kormányzati tisztviselő ugyanis csak az lesz, akit írásban kineveznek és aláírásával igazolja, hogy elfogadta a felajánlott munkát és fizetést. Mivel a személyhez kötött béreket nem ismerik az érintettek, a törvény mellékletében olvasható bértáblákat bogarásszák. Ez alapján a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is emelkedhet. A kormányhivatalokban kevesebbet lehet keresni. A kormánytisztviselők helyzete és munkavégzése az eddigi stabilitással szemben teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált, a terület munkavállalói számára „kardinális változásokat” hozott a kormányzati igazgatásról szóló törvény – fogalmazott lapunknak Kerekes Edit munkajogász. A szakember szerint ezzel kiüresednek a kormánytisztviselők korábbi kedvezményei, most például sorra kap olyan jelzéseket, hogy a hivatali dolgozók szabadsága és pótszabadsága együtt nem éri el a munka törvénykönyve alá esők szabadságának mértékét, de az érintettek közül sokan nehezményezik azt is, hogy az életkor alapján mostantól nem lehet feljebb lépni, megszűnik az automatikus átsorolás rendszere, a tapasztalat sem számít. A Baranya Megyei Liga Szakszervezet (BMLSZ) elnökeként is tevékenykedő jogász versenyszférában szerzett tapasztalatai azt mutatják, ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni. Csakhogy egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz – tette hozzá a munkajogász -, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottak számára. Kerekes Edit úgy látja, hogy az új jogszabály csökkenti a hivatalokban dolgozók motivációját a minőségi munkavégzésre. Az is hozzátartozik az értékeléshez, hogy az új jogszabály tele van ellentmondásokkal, ilyen például a márciusi bérkifizetést követően aláírandó kinevezési okmány kérdése is – tette hozzá. A törvény végrehajtási rendeletei közül egyedül a szabadságmegváltást szabályozó rendeletet jelentette meg eddig a kormány a múlt hét szerdáján. A korábbi jogviszony alapján járó napokat ugyanis a dolgozók nem hozhatták át erre az évre, a ki nem vett tavalyi szabadságok megváltásának összegét március 15-ig ki kell fizetni az érintetteknek. A kinevezések és a béremelések szempontjairól megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, amelynek feladata lenne a szabályok kidolgozása, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.  
Frissítve: 2019.02.20 06:00