Béresített a cafeteria, marad a SZÉP-kártya?

Alig egy hónapja van a kormánynak arra, hogy bemutassa Brüsszelben a cafeteria-rendszer átalakításának végleges változatát. Tegnap először volt lehetőségük a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteknek, hogy - többek között - erről is megismerjék a kormány álláspontját. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi ülésén kiderült, "mellbevágó" ajánlattal állt elő a kabinet, melyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztett elő.

Információink szerint ebben az szerepel, hogy megfeleznék a munkavállalónként juttatható cafeteria keretét és megmaradna a Széchenyi pihenőkártya (SZÉP-kártya). Ez a 200 ezer forint feléig adható, a másik felét pedig ahogyan a miniszterelnök "ígérte" béresítenék.

Kordás László, Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban a Népszavának elmondta, a szakszervezeteknek alapvető bajaik vannak a béren kívüli juttatások tervezett átalakításával. A tervezet kidolgozatlan és felszámolná többek között az önkéntesség elvét, a munkáltatók által fizetett önkéntes pénztári hozzájárulások, illetve a lakáshitel-törlesztőrészletek támogatási rendszerét. Ezzel súlyos károkat okozva, tulajdonképpen a jövő felélését támogatja a kormány - tette hozzá Kordás. A szakszervezeti elnök súlyos hibának tartja, hogy a kormány csak arra ügyel, hogy az új cafeteria rendszere a munkáltatóknak ne okozzon többlet terheket, nem tisztázza azt, hogy a munkavállalóknak ez szja köteles jövedelem-e, és ha igen miként küszöböl ki, hogy ne csökkenjen emiatt a felhasználható keret. Mindenképpen további egyeztetések várhatók a kormánnyal, amelynek az elképzeléseit a vállalkozói oldal sem díjazza.

Hasonlóképpen nem jutottak egyezségre a felek a minimálbér kérdésében sem. Az MaSZSZ saját álláspontját ismertette, eszerint szeretné a minimálbér nettó értékét (73 ezer forint) a kormányzati ciklus végére a létminimum szintjére felhozni, ami saját számításai szerint jelenleg 88016 forint havonta.

A jövő évi költségvetés kapcsán az adócsökkentéseket, valamint az életpályamodellek folytatását és a várható béremeléseket támogatja a szakszervezeti szövetség, ám többek között kifogásolja, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 500 milliárd forintjából 325 megy el közfoglalkoztatási programokra, míg csak 16 milliárd jut a piaci foglalkoztatást támogató úgynevezett aktív eszközökre. Ezeken az arányokon mindenképpen változtatni kell - tette hozzá Kordás László.