Hazudott Rubovszky

Publikálás dátuma
2016.05.18. 12:07
Korábbi felvétel Rubovszky Györgyről a Parlament igazságügyi bizottságán. FOTÓ: Népszava
A "Viktor nem engedi meg" – ezzel indokolta párttársának Rubovszky György, hogy Áder Jánost jövőre a kormánypártok nem választják újra államfőnek. A politikus erről egy múlt heti bizottsági ülés helyszínén beszélt, annak ellenére hogy tudta, szavait veszi a kamera. Most azt állítja, a Hír TV stábja magánbeszélgetést rögzített, bár akkori szavait nem cáfolja. A KDNP frakcióvezetője nem tud arról, hogy a miniszterelnök ellenezné a köztársasági elnök újraválasztását. Rubovszky egyébként a Népszabadságnak azt állította, hogy a beszélgetésben Áder Jánosról szó sem volt, a Hír TV azonban délután egy újabb felvétellel cáfolta ennek az ellenkezőjét.

Akár házszabálysértés árán is megakadályozza egy jobbikos javaslat napirendre vételét – mondta fideszes képviselőtársának az igazságügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke a bizottság múlt heti ülése előtt. Rubovszky Györgyöt figyelmeztette Vas Imre, hogy egy tévékamera is a teremben van. „Ezt a mennyiségű hangot csak nem tudja rögzíteni” – válaszolta a KDNP-s politikus, azonban tévedett, így a Hír TV kamerája rögzítette, amikor arról beszél képviselőtársának: jövő májusban nem választják újra Áder János köztársasági elnököt. „Közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi meg” – fogalmazott.

A teljes cikket itt olvashatja.

Ma délben Rubovszky György azt állította a Népszabadságnak, hogy Áder Jánosról szó sem volt a szóban forgó ülésen. "Ilyen beszélgetés nem volt” - szögezte le a KDNP-s honatya, ugyanakkor a Hír TV egy újabb felvétellel bizonyította, hogy igenis szóba került az államfő neve, Rubovszky ugyanis a beszélgetésben azt mondta Vas Imrének, hogy Áder a valaha volt legjobb köztársasági elnök.

Reagált Orbán sajtófőnöke
A köztársasági elnök megválasztásának idejét és rendjét részletesen szabályozza Magyarország alaptörvénye, ennek értelmében a téma egyrészt most nem aktuális, másrészt a folyamatban kizárólag az Országgyűlésnek van szerepe - közölte a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán. Havasi Bertalan hozzátette: "az országgyűlési képviselők véleményének vagy kihallgatott beszélgetéseinek értelmezéséhez nem tudunk segítséget adni".

 

Szerző
Frissítve: 2016.05.18. 19:58

Még 2 napig kérheti az állami nászajándékot

Publikálás dátuma
2016.05.18. 07:12
Fotó: Thinkstock
Mintegy 20 ezer házaspárnak már csak 4 napja van a havi 5 ezer forintos állami nászajándék lehívására - hívja fel a figyelmet közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

A 2015-ben bevezetett kedvezmény lényege, hogy a házasságkötést követő 24 hónapon keresztül az ifjú házasok együttesen havi 5 000 forint adónak megfelelő kedvezményt érvényesíthetnek, de csak azoknak jár, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti. Azok, akik adóelőlegükből nem érvényesítették a kedvezményt még megkaphatják, ha kérik az szja-bevallásukban.

A bevallás 20. sorába kell beírni a neki járó kedvezmény összegét, valamint a 151. sorban meg kell adni házastársa adatait, továbbá a kedvezményre vonatkozó döntésüket. A kitöltésnél arra kell ügyelni, hogy a kedvezmény az összevont adóalapból jár. A 2015. adóévben ennek összege havi 31 250 forint. Ezt kell beszorozni a házasságban töltött hónapok számával, azzal hogy az esküvő hónapját követő hónap, az első hónap.

Szerző

Nincs ellenőrzés, csak tragédia

Kevesebb a munkavédelmi ellenőrzés, ezért folyamatosan nő a munkahelyi balesetek és a halálos munkabalesetek száma. Tavaly a több mint 21 ezer bejelentett balesetből már 84 végződött halállal. A szakszervezetek visszakövetelik ellenőrzési jogukat.

Az egyre kiszolgáltatottabb dolgozók félelme munkahelyük elvesztésétől, a vállalatok spórolása és a munkavédelmi irányítás átszervezései, az ellenőrzések drasztikus lecsökkentése együtt vezetett oda, hogy 2012 óta emelkedik a munkahelyi balesetek, ezen belül a halálos kimenetelű tragédiák száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány hete közzétett adatai szerint a 2011-13 között dokumentált 17 ezer balesettel szemben tavaly több mint 21 ezer esetről született jegyzőkönyv, s a 2012-ben történt 62 halálos balesetnél sokkal több, 84 történt 2015-ben.

Az emberek foggal-körömmel próbálják megtartani munkahelyüket, ezért nem foglalkoznak vele, hogy a cég, ahol dolgoznak, betartja-e a munkavédelmi előírásokat. A statisztikák arra emlékeztetnek, hogy 1990-ben 200 ezer táppénzes napot vettek igénybe a dolgozók, tavaly már csak 50 ezret, ami biztosan kevesebb, mint ami az alkalmazottak valós egészségi állapota vagy a balesetek tényleges száma alapján reális lenne. Más vélemények szerint az utóbbi években a cégek próbálják eltitkolni, amit lehet, és kisebb balesetek után inkább szabadságra küldik az alkalmazottakat, akik bele is mennek a trükközésbe, mert szükségük van a teljes munkabérre, hogy eltartsák családjukat.

Munkavédelmi szakemberek úgy fogalmaztak a Népszavának, hogy sok vállalatnál csak papíron, formálisan működik a munkavédelem, mert a munkaadóknak nem kell félni a következményektől, hiszen nagyon kevés az ellenőrzés. A hatósági munka radikális csökkenésének története kísértetiesen hasonlít mindarra, amit most a bürokráciacsökkentésre hivatkozva tervez a kormány a háttérintézmények újabb körének megszüntetésével. 2011 őszén Matolcsy György – akkor még nemzetgazdasági miniszter - jelentette be, hogy a következő évben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) megszüntetésével faragnak le a tárca kiadásaiból.

A döntést már akkor is az érintett szakemberek megkérdezése nélkül hozták meg. A feladatokat a minisztérium egyik főosztálya vette át sokkal kisebb létszámmal és hatékonysággal. Az átszervezés előtt 1300 ember foglalkozott munkavédelemmel az országos és a megyei hivataloknál, ma alig 300 fős a létszám. A sokkal kevesebb ellenőr természetesen nem tud szakértőként vizsgálódni minden cégnél, ezért eleve csak oda járnak ellenőrizni, ahol eredeti szakmájuk miatt otthonosan mozognak. Emiatt az ellenőrzések száma radikálisan csökkent, a 2009-es 26 ezerhez képest 2015-re 13 700-ra esett vissza az NGM adatai szerint.

Több szakember is megerősítette lapunknak, hogy „magasabb érdekek” is érvényesülnek az ellenőrzési tervek összeállításakor. Miközben az építkezés az egyik legveszélyesebb üzem, önvédelmi reflextől vezérelve alig járnak ellenőrök ilyen munkaterületekre, mert az építési vállalkozók kapcsolatrendszere elfedi a fekete foglalkoztatást, a munkavédelmi oktatás elmaradását és a védőeszközök hiányát. „Senkinek nem kell a kellemetlenség”- magyarázták a helyzetet.

Ahogyan a balesetek egy része is rejtve marad, úgy alig derül fény olyan estekre, amikor a foglalkoztatás következtében alakult ki valamilyen krónikus vagy daganatos betegsége a dolgozónak. Pedig ha a munkahelyi stressz, a vegyi környezet vagy például az útépítőknél a szélsőséges időjárás áll a betegség hátterében, azt jelenteni kellene a hatóságnak. Elképzelhetetlen, hogy tavaly csak néhány esetben lehetett ezt bizonyítani. Van uniós ajánlás, ami alapján a mostani 142 munkavédelemmel foglalkozó ellenőr helyett 400 felügyelőt kellene foglalkoztatni, így javítva a hazai munkavédelem színvonalát. A nemzetgazdasági tárcánál több mint fél éve készül az új munkavédelmi politikáról szóló javaslat. A jelek szerint nem sürgős a kormánynak, hogy elfogadja az új nemzeti munkavédelmi stratégiát.

A halogatás és az ellenőrzések hiánya miatt a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) felszólította Varga Mihályt, hogy a munkavédelmi rendszer sürgős és gyökeres változtatásával védje meg az embereket a további balesetektől. A Magyar Szakszervezeti Szövetség tagszervezete egyben visszaköveteli az évtizedekig meglévő szakszervezeti ellenőrzési jogot is, szakmai javaslatait pedig szeretné megvitatni a kormánnyal – nyilatkozta a közelmúltban Székely Tamás, a VDSZ elnöke.