Jávor Benedek: felesleges a paksi bővítés

Publikálás dátuma
2016.05.19. 07:23
FOTÓ: Népszava
Nem áll meg a lábán a magyar energiastratégia, hiszen a tervezett bővítések ellenére az elmúlt évben csökkent az ország energiaigénye - mondta Jávor Benedek a Fenntartható energia forgatókönyv Magyarország számára című konferencián szerdán. Hozzátette, a kormánynak nincs alternatívája arra az esetre, ha a paksi bővítés valamiért nem valósul meg, holott a bővítés körüli bizonytalanság okot ad a félelemre. Az Európai Unió célja, hogy különválassza a gazdasági növekedést az energiaigény növekedésétől, ami Magyarországnak egyelőre nem sikerült, így a kormány igénybecslései nem vehetőek komolyan - tette hozzá.

Nagy meglepetésre azonban az EU azt tervezi, hogy uniós pénzeket is megmozgatnának annak érdekében, hogy új, innovatív nukleáris erőművek épülhessenek a kontinensen – derül ki a Spiegel Online által megszerzett európai bizottsági stratégiatervezetből. Az Európai Bizottság szerint ösztönözni kell a nukleáris energia használatát az uniós tagállamokban. Az EU új atomenergia-stratégiájának alapjait felvázoló javaslat alapján a bizottság úgy véli, meg kell őrizni a közösség technológiai dominanciáját a nukleáris szektorban, és ezért a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük az új típusú reaktorok kifejlesztésében és építésében. Jelenleg az EU 14 tagországában összesen 130 atomerőmű működik, ezek összkapacitása 121 gigawatt. Bár 14 országban terveznek új reaktorokat (köztük Pakson, melyet nemzetközileg is erősen támadnak), a finanszírozásuk, megtérülésük egyre problémásabb, és az elkezdett projektek is folyamatosan csúsznak – írja a HVG. Ennek ellenére az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az EU diktálja a tempót új technológiák kidolgozásában, és hogy 2030-ig megépüljön az első európai rugalmas kapacitású mini nukleáris erőmű.

A német kormány illetékes miniszterei felháborodva reagáltak a brüsszeli tervekre, Sigmar Gabriel gazdasági miniszter abszurdnak, Barbara Hendricks környezet- és természetvédelmi, építésügyi és reaktorbiztonsági miniszter pedig őrült és felelőtlen ötletnek nevezte a nukleáris energia használatának ösztönzését. Németországban 2011-ben a fukusimai atomkatasztrófa után elindították az úgynevezett energiapolitikai fordulatot, ami az atomerőművek leállítását és felszámolását, és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását jelenti. A tervek szerint az utolsó atomerőművet 2022-ben állítják le.

Szerző

Szexért adtak vizet a rászorulóknak

Ma már jobbára csak a mesékben él az a kép, hogy háború során az erős és hős katonák megkímélik az ártatlan civileket, a gyerekeket és a nőket. A valóságban a fegyveres konfliktusokkal sújtott országokban a nők és a gyerekek még inkább ki vannak téve a nemi erőszak vagy az emberkereskedelem veszélyeinek. Szíriában a feketepiac uralja a gazdaságot, a nők, gyerekek kizsákmányolása, prostitúcióra kényszerítése a napi rutin része. 

A segélyszervezetek gyakran számolnak be a tapasztalt borzalmakról: előfordult, a polgárháborús Dél-Szudánban kormánykatonák hat-hét éves lányokon nyilvánosan követtek el csoportos erőszakot, majd meggyilkolták őket. És ez csak egy a nyilvánosságra került több száz, vagy több ezer eset közül.

Az ENSZ igyekszik valamennyi háborúval sújtott területen békefenntartó missziókkal javítani a helyzeten, ám nem egyszer előfordult, hogy a civil lakosság védelmére kiküldött ENSZ-katonák is borzalmakat követtek el. A Human Rights Watch jelentése szerint az Afrikai Unió katonái Szomáliában szexért cserébe adtak vizet és élelmet a rászorulóknak. Franciaország 2015 óta vizsgálja az ilyen eseteket, Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő pedig néhány hete jelentette be, hogy a közelmúltban több nemi erőszakról szereztek tudomást, melyeket marokkói, és burundi kéksisakosok hajtottak végre a Közép-afrikai Köztársaság területén. A szervezet közlése szerint idén összesen 44 olyan panasz érkezett hozzájuk, melyekben békefenntartók vagy ENSZ-alkalmazottak szexuálisan bántalmaztak valakit - 40 esetben kiskorú volt az áldozat. Az ENSZ kemény fellépést ígért az ilyen esetek felszámolása érdekében.

De nemcsak háborús területeken gyakori a gyermekek szexuális bántalmazása. A gyermekprostitúció, a gyermekpornográfia és a gyerekkereskedelem ellen küzdő ECPAT nemzetközi szervezet kutatása szerint már nem lehet azt mondani, hogy a tipikus bűnelkövetők "fehér, gazdag, idős nyugati férfiak", bűncselekményeket elkövetők lehetnek turisták, üzletemberek, alkalmi vagy migráns munkások, külföldiek, vagy akár civilszervezetek önkéntesei is. Egyetlen térség, egyetlen ország sem mentes a gyermekek szexuális bántalmazásától - mutat rá a jelentés, hozzátéve, hogy az utóbbi 20 évben nőtt a bántalmazott gyermekek száma. A dokumentum az utóbbi megállapítását a turizmus fejlődésével és az új technológiák elterjedésével indokolja. A korszerű technológiák ugyanis segítenek az elkövetőknek a névtelenség megőrzésében.

Szerző

Halálra éheztetett kislány - Jelentettek a védőnők?

Épp aznap hívták ki a mentőket a halálra éheztetett, másfél éves gyöngyösi kislányhoz, amikor megszületett az ítélet a 2013-ban elhunyt agárdi kisfiú ügyében, aki ugyancsak szülei miatt halt éhhalált. Mindkét eset ismét rámutatott a gyermekvédelmi jelzőrendszer hiányosságaira, a rossz szakmai körülményekre.

Éhen halt egy másfél éves kislány Gyöngyösön. A mindössze három kilósra fogyott gyermek holttestére a mentők bukkantak rá május 12-én, miután a szülők értesítették őket. Mint kiderült, a kislány ekkor már órák óta halott volt. A rendőrség május 13-án indított nyomozást gondatlanságból elkövetett emberölés miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. A Bors bulvárlap információi szerint a tragédia K. Gusztáv kőfaragó művész lakásában történt. A férfi élettársával és két gyermekével lakott itt, a család hűtőszekrényében állítólag volt elég élelmiszer. Maga a lakás is szépen berendezett, jól szituált otthon képét mutatta.

A gyereket november óta nem látta orvos, pedig ebben a korban havonta kellene ellenőrzésekre vinni. Úgy tudni, az apa nem bízott az orvosokban, a szomszédok szerint a család még a védőnőt sem engedte be. A hírek szerint az elhunyt kicsi óvodáskorú nővérével is voltak hasonló problémák, abban az ügyben 2013-ban kiskorú veszélyeztetése miatt eljárás indult a szülők ellen. Az idősebb gyermeket a rendőrség kérésére a gyámhatóság a múlt héten kiemelte a családból. A szülőket eddig csak tanúként hallgatták ki, az orvosszakértői vélemény elkészüléséig szabadlábon vannak.

A szülőknek egyébként joguk van lemondani a védőnői ellátásról, ám a védőnőnek ezt nyomban jeleznie kell a gyermekjóléti szolgálatnak. Egyelőre nem világos, hogy ez megtörtént-e, sajtóhírek szerint nem, a Heves Megyei Kormányhivatal szerint igen. Ám annak ellenére mégis csak májusban indítottak vizsgálatot, hogy az elhunyt gyermeket már hónapok óta nem látta szakember. Az ügy kísértetiesen hasonlít a 2013-as agárdi tragédiához, ott egy másfél éves kisfiút éheztetett halálra jómódú családja. Ebben az ügyben múlt csütörtökön született ítélet; épp aznap, amikor Gyöngyösön a halott kislányhoz a mentőket riasztották. A szülőket és a nagyszülőket is első fokon 15 év börtönre ítélték. Felmerült, hogy az agárdi esetben ugyancsak elítélt természetgyógyásznak - aki egy fémpálcával "energetizálta" a kisfiút - köze lehet a gyöngyösi esethez, a férfi ugyanis a városban él. Ügyvédje a Borsnak elmondta, védence ezt határozottan cáfolta.

Mindkét eset rávilágít arra, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer továbbra sem működik megfelelően Magyarországon. Bár szakemberek szerint maga a gyermekvédelmi törvény jó, az abban foglalt rendelkezések végrehajtása már gyalázatos. A problémák összetettek, azokra a szakmabeliek gyakran fel is hívják a figyelmet: továbbra sem biztosítottak a hatékony működéshez szükséges tárgyi, anyagi és személyi feltételek, a szakmát alábecsülik, kevés a szakember, alig van család- és gyerektámogató szolgáltatás. Hiányoznak a szakmai iránymutatások, nincs esetmegbeszélés, visszajelzés arról, mi működik megfelelően, mi nem. Sajnos jellemző az is, hogy a jobb módú, magasabb státuszú családoknál ritkábban avatkoznak be a szolgálatok.

Mindebből jól látszik: a gyermekvédelem épp úgy segítségre szorul, mint azok a gyerekek és családok, akiken segíteni kellene. Ennek ellenére a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők aránya évről évre növekszik, számuk jelenleg 24 ezerre tehető. Ám ennél jóval többen - mintegy 200 ezren - vannak, akiket veszélyeztetettként tartanak nyilván. Az UNICEF adatai szerint évente körülbelül hatezer gyermek lesz valamilyen bűncselekmény áldozata Magyarországon.

Szerző