Jávor Benedek: felesleges a paksi bővítés

Publikálás dátuma
2016.05.19 07:23
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Nem áll meg a lábán a magyar energiastratégia, hiszen a tervezett bővítések ellenére az elmúlt évben csökkent az ország energiaigénye - mondta Jávor Benedek a Fenntartható energia forgatókönyv Magyarország számára című konferencián szerdán. Hozzátette, a kormánynak nincs alternatívája arra az esetre, ha a paksi bővítés valamiért nem valósul meg, holott a bővítés körüli bizonytalanság okot ad a félelemre. Az Európai Unió célja, hogy különválassza a gazdasági növekedést az energiaigény növekedésétől, ami Magyarországnak egyelőre nem sikerült, így a kormány igénybecslései nem vehetőek komolyan - tette hozzá.

Nagy meglepetésre azonban az EU azt tervezi, hogy uniós pénzeket is megmozgatnának annak érdekében, hogy új, innovatív nukleáris erőművek épülhessenek a kontinensen – derül ki a Spiegel Online által megszerzett európai bizottsági stratégiatervezetből. Az Európai Bizottság szerint ösztönözni kell a nukleáris energia használatát az uniós tagállamokban. Az EU új atomenergia-stratégiájának alapjait felvázoló javaslat alapján a bizottság úgy véli, meg kell őrizni a közösség technológiai dominanciáját a nukleáris szektorban, és ezért a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük az új típusú reaktorok kifejlesztésében és építésében. Jelenleg az EU 14 tagországában összesen 130 atomerőmű működik, ezek összkapacitása 121 gigawatt. Bár 14 országban terveznek új reaktorokat (köztük Pakson, melyet nemzetközileg is erősen támadnak), a finanszírozásuk, megtérülésük egyre problémásabb, és az elkezdett projektek is folyamatosan csúsznak – írja a HVG. Ennek ellenére az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az EU diktálja a tempót új technológiák kidolgozásában, és hogy 2030-ig megépüljön az első európai rugalmas kapacitású mini nukleáris erőmű.

A német kormány illetékes miniszterei felháborodva reagáltak a brüsszeli tervekre, Sigmar Gabriel gazdasági miniszter abszurdnak, Barbara Hendricks környezet- és természetvédelmi, építésügyi és reaktorbiztonsági miniszter pedig őrült és felelőtlen ötletnek nevezte a nukleáris energia használatának ösztönzését. Németországban 2011-ben a fukusimai atomkatasztrófa után elindították az úgynevezett energiapolitikai fordulatot, ami az atomerőművek leállítását és felszámolását, és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását jelenti. A tervek szerint az utolsó atomerőművet 2022-ben állítják le.

Szerző
2016.05.19 07:23

Kórház-konszolidáció a beígért pénz feléből, és még a vezetők bére is bánhatja

Publikálás dátuma
2018.12.11 06:00
Kórházi vezetők szerint ekkora káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem számíthatnak a kórházak teljes adósságrendezésre, az eladósodott intézmények vezetőit viszont akár bércsökkentéssel is sújthatják – értesült a Népszava kormányzati forrásokból.
Idén nem siette el a kormány a kórházak tartozásainak a rendezését, csak alig másfél hete jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy egy kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Ám hiába sóhajtottak fel a hitelezők, mert még most sem tudják maradéktalanul kiegyenlíteni a számláikat az intézmények. A kormány által jóváhagyott jogszabály-javaslat szerint a beígért 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét szánja a kormányzat a tartozások kifizetésére. (Az 55 milliárd fedezte volna az összes tartozást.) Így a 30, 60, 90 napon túli számláknak csak bizonyos részét utalhatják hitelezőiknek. Az összeg további részét, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben, a kórházi fertőzésekről, és az ellátás egyéb paramétereiről sincs valid adat.) A kórházi vezetők közvetlen fenyegetettsége is bekerült a javaslatba. Miközben az előterjesztés elismeri, hogy főként az elmaradt egészségpolitikai intézkedések okozzák a kórházak eladósodást, a tervezet fölhatalmazza a minisztert arra, építsen „ösztönzőket” a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében a kórházi vezetők bérébe. Ezt a megfogalmazást a kórházi vezetők – a Népszavának – egyértelmű bércsökkentésnek fordították. Lapunk kormányközeli forrásokból úgy értesült: rosszul járhatnak azok az intézmények is, amelyeknél valami hibát talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a korábbi konszolidációs pénzek elköltésében. A KEHI október végén adta át az erről szóló 60 oldalas jelentését az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Aszerint a 2016-os adósságrendezéssel kapcsolatban mintegy 36 kórháznál tettek észrevételt, a „hibalista” összesen 40 millió forint értékű volt. Az érintett intézményeket senki nem értesítette, hogy a számláik rendezésében hibát találtak, így magyarázattal sem szolgálhattak a KEHI által kifogásolt tételekkel kapcsolatban. Ellenben a tárca vezetése úgy határozott az érintett 36 intézmény maradjon ki a konszolidációból. Úgy tudjuk, a diszkvalifikáltak között több nagy adós is van. A lapunk által megkérdezett intézményvezetők szerint a pellengérre állítottak között volt olyan is, akit azért marasztaltak el, mert miután kérésére ellenére sem kapott számlaszámot a maradványpénz visszautalására, azt a kórház számláján „parkoltatta.” Úgy tudjuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napok óta a források újraelosztásával foglalkozik. Van olyan kórház, amelyiket már többször töröltek, majd újra meg újra ráírták a listára. Egyes kórházi vezetők szerint ekkora bizonytalanság, káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül. A hitelezők cserben hagyásának minősítette Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a kormányzati konszolidációs terveket. Szerinte nem a piacot, a beszállítókat kellene büntetni azért, mert a kormánynak évek óta nem sikerül rendbe raknia a kórházak gazdálkodását. Évek óta hallják, hogy amint a gazdaság állapota engedi, bővítik az intézmények működtetésére fordítható forrásokat. Ez eddig nem következett be. Ellenben, ha a meglévő hatvan milliárdos tartozásból most csak harmincat fizetnek ki, akkor már januárban 30 milliárdos adóssággal indul az egészségügy.

Kétségek között gyógyítanak

Miközben egy évvel ezelőtt már november közepén volt kormánydöntés az adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők december 10-én sem kaptak hivatalos információt arról, mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelők dolgoznak. A legköltségesebb ellátást a sürgősségi-, intenzív osztályokat működtető kórházak végzik. A legfrissebb adósságlistát is az ilyen komplex, nagyon súlyos beteg ellátására szakosodott intézmények vezetik.

Szerző
2018.12.11 06:00
Frissítve: 2018.12.11 06:00

Nem tudni, betartja-e Orbán Viktor az ígéretét

Publikálás dátuma
2018.12.10 21:20

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A miniszterelnök korábban azt mondta, sajtótájékoztatót tart decemberben.
Nem tudni, megtartja-e Orbán Viktor azt a nagyszabású sajtótájékoztatót decemberben, amit korábban ő maga ígért meg az újságíróknak: az RTL Klub híradója megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de a csatorna egyelőre nem kapott választ azzal kapcsolatban, megtartják-e ezt, és ha igen, mikor. A miniszterelnök korábban azzal hárította el az újságírói kérdéseket, hogy decemberben tart majd egy sajtótájékoztatót. Orbán eddigi utolsó magyarországi sajtótájékoztatóját a választások másnapján, április 9-én tartotta.
2018.12.10 21:20
Frissítve: 2018.12.10 21:20