Jávor Benedek: felesleges a paksi bővítés

Nem áll meg a lábán a magyar energiastratégia, hiszen a tervezett bővítések ellenére az elmúlt évben csökkent az ország energiaigénye - mondta Jávor Benedek a Fenntartható energia forgatókönyv Magyarország számára című konferencián szerdán. Hozzátette, a kormánynak nincs alternatívája arra az esetre, ha a paksi bővítés valamiért nem valósul meg, holott a bővítés körüli bizonytalanság okot ad a félelemre. Az Európai Unió célja, hogy különválassza a gazdasági növekedést az energiaigény növekedésétől, ami Magyarországnak egyelőre nem sikerült, így a kormány igénybecslései nem vehetőek komolyan - tette hozzá.

Nagy meglepetésre azonban az EU azt tervezi, hogy uniós pénzeket is megmozgatnának annak érdekében, hogy új, innovatív nukleáris erőművek épülhessenek a kontinensen – derül ki a Spiegel Online által megszerzett európai bizottsági stratégiatervezetből. Az Európai Bizottság szerint ösztönözni kell a nukleáris energia használatát az uniós tagállamokban. Az EU új atomenergia-stratégiájának alapjait felvázoló javaslat alapján a bizottság úgy véli, meg kell őrizni a közösség technológiai dominanciáját a nukleáris szektorban, és ezért a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük az új típusú reaktorok kifejlesztésében és építésében. Jelenleg az EU 14 tagországában összesen 130 atomerőmű működik, ezek összkapacitása 121 gigawatt. Bár 14 országban terveznek új reaktorokat (köztük Pakson, melyet nemzetközileg is erősen támadnak), a finanszírozásuk, megtérülésük egyre problémásabb, és az elkezdett projektek is folyamatosan csúsznak – írja a HVG. Ennek ellenére az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az EU diktálja a tempót új technológiák kidolgozásában, és hogy 2030-ig megépüljön az első európai rugalmas kapacitású mini nukleáris erőmű.

A német kormány illetékes miniszterei felháborodva reagáltak a brüsszeli tervekre, Sigmar Gabriel gazdasági miniszter abszurdnak, Barbara Hendricks környezet- és természetvédelmi, építésügyi és reaktorbiztonsági miniszter pedig őrült és felelőtlen ötletnek nevezte a nukleáris energia használatának ösztönzését. Németországban 2011-ben a fukusimai atomkatasztrófa után elindították az úgynevezett energiapolitikai fordulatot, ami az atomerőművek leállítását és felszámolását, és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását jelenti. A tervek szerint az utolsó atomerőművet 2022-ben állítják le.