Jávor Benedek: felesleges a paksi bővítés

Publikálás dátuma
2016.05.19. 07:23
FOTÓ: Népszava
Nem áll meg a lábán a magyar energiastratégia, hiszen a tervezett bővítések ellenére az elmúlt évben csökkent az ország energiaigénye - mondta Jávor Benedek a Fenntartható energia forgatókönyv Magyarország számára című konferencián szerdán. Hozzátette, a kormánynak nincs alternatívája arra az esetre, ha a paksi bővítés valamiért nem valósul meg, holott a bővítés körüli bizonytalanság okot ad a félelemre. Az Európai Unió célja, hogy különválassza a gazdasági növekedést az energiaigény növekedésétől, ami Magyarországnak egyelőre nem sikerült, így a kormány igénybecslései nem vehetőek komolyan - tette hozzá.

Nagy meglepetésre azonban az EU azt tervezi, hogy uniós pénzeket is megmozgatnának annak érdekében, hogy új, innovatív nukleáris erőművek épülhessenek a kontinensen – derül ki a Spiegel Online által megszerzett európai bizottsági stratégiatervezetből. Az Európai Bizottság szerint ösztönözni kell a nukleáris energia használatát az uniós tagállamokban. Az EU új atomenergia-stratégiájának alapjait felvázoló javaslat alapján a bizottság úgy véli, meg kell őrizni a közösség technológiai dominanciáját a nukleáris szektorban, és ezért a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük az új típusú reaktorok kifejlesztésében és építésében. Jelenleg az EU 14 tagországában összesen 130 atomerőmű működik, ezek összkapacitása 121 gigawatt. Bár 14 országban terveznek új reaktorokat (köztük Pakson, melyet nemzetközileg is erősen támadnak), a finanszírozásuk, megtérülésük egyre problémásabb, és az elkezdett projektek is folyamatosan csúsznak – írja a HVG. Ennek ellenére az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az EU diktálja a tempót új technológiák kidolgozásában, és hogy 2030-ig megépüljön az első európai rugalmas kapacitású mini nukleáris erőmű.

A német kormány illetékes miniszterei felháborodva reagáltak a brüsszeli tervekre, Sigmar Gabriel gazdasági miniszter abszurdnak, Barbara Hendricks környezet- és természetvédelmi, építésügyi és reaktorbiztonsági miniszter pedig őrült és felelőtlen ötletnek nevezte a nukleáris energia használatának ösztönzését. Németországban 2011-ben a fukusimai atomkatasztrófa után elindították az úgynevezett energiapolitikai fordulatot, ami az atomerőművek leállítását és felszámolását, és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását jelenti. A tervek szerint az utolsó atomerőművet 2022-ben állítják le.

Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is - írja Jávor Benedek közleményében.

Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

A kormány szerint az ország érdekeit szolgálja a Paks II. beruházás, az ellenzék, a civil- és zöldszervezetek viszont szükségtelen pénzkidobásnak tartják, amivel ráadásul évtizedekre kiszolgáltatottá válik Magyarország Moszkvának. A Greenpeace most nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint még a kormány megrendelte vizsgálat alapján sem jöhet ki végeredményként, hogy a paksi bővítés nyereséges lesz.

A kormányzati propaganda folyamatosan azt sulykolja, hogy Paks II. korszerű blokkokat kap és olcsó áramot termel majd. A hivatalos álláspont szerint a az erőmű állami támogatás nélkül is nyereséges lesz és kitermeli a 10 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon 3 150 milliárd forint) orosz hitelt, amely a magyar GDP 10 százalékának felel meg. Ehhez még 2,5 milliárd értékű hazai forrást is hozzá kell számítani.

Akár a kormány számaival, akár független szakértők adataival dolgoznak, mindenképpen veszteséges lenne a Paks II. beruházás - ez a summázata a Candole Partners nevű prágai gazdasági elemző cég tanulmányának, amelyet a Greenpeace megbízásából készítettek. Az elemzők megvizsgálták a kormány megbízásából készült Rotschild-tanulmányt is, amely szerint a paksi bővítés megtérül, megfelelő mennyiségű villamosenergiát lehet előállítani alacsony önköltség mellett.

 Illusztráció/Thinkstock

Illusztráció/Thinkstock

Mindenképpen drágább

A Rotschild-tanulmány adatait a Candole összehasonlította a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel, és ezek alapján hat különböző forgatókönyvet állítottak fel arra, hogy mennyiért termelhetnek majd áramot az új blokkok. Arra az eredményre jutottak, hogy a Paks II. minden számítás szerint drágábban termelné az áramot, mint ahogy azt a világpiaci árak alapján el lehet majd adni.

A Paks II. beruházás melletti érveket a kormány az úgynevezett Rotschild-tanulmányból meríti. A Greenpeace megbízásából vizsgálódó energetikai tanácsadó cég a megtérülésre több forgatókönyvet is figyelembe vett, így olyat is, amelyben a kormány számaitól eltérő adatok szerepeltek. Fontos szempont volt, hogy ha ezek az áramárak eltérnek a hivatalos számításoktól, azok milyen hatással lehetnek a projektre. A német energiarendszer és -piac átalakulása alapvetően változtathatja meg az európai piacokat, így a magyart is. Ez kimaradt a kormányzati elemzésből.

Kiszorul az atomenergia

A megtérülést egy ilyen projekt esetében is elsősorban a termék, jelen esetben az energiaár határozza meg. Korábban az energiaárak a tőzsdei és a globális áraktól függtek. Sok elemzés a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai alapján készült, ám az Európában meghatározó német energiapiaci átalakulás gyorsabb volt mint amit a nemzetközi ügynökség által készített modell előrejelzett. Így magyar kormány által használt modell számításai már megjelenésük pillanatában elavultak voltak. Az ügynökség azonban tavaly frissítette elemzést és figyelembe vette a globális folyamatokat, így azt is, hogy az energia árak jelentősen csökkentek. Az alacsony olaj-, szén- és gázárak az energia ügynökség elemzés szerint is egyelőre világtendenciaként alacsonyan maradnak. A német energiapiacon pedig folytatódik a megújuló energia térfoglalása. Nemcsak az olaj, de a szénpiacon is túltermelés van és tonnánként még a 40-50 dollárt sem éri el a szén ára. A szél és napenergia előretörése miatt a nukleáris energia egyre inkább csak kiegészítő energiaforrás lesz, ami az árakat is lejjebb nyomja. A nukleáris energia kiszorulásával ezek az atomerőművek még a termelési költségeiket is képtelenek lesznek kitermelni. Alacsony kereslet esetében pedig az atomerőművek akár veszteségessé is válhatnak. Ez a jelenség ugyan főleg Németországra jellemző, de egész Európában megfigyelhető ez a tendencia - figyelmeztetett Jan Ondrich.

Illúzió az áramexport

Ennek fényében különösen elhibázottnak tűnik, hogy a kormányzat egyebek mellett azzal is igyekszik igazolni a Paks II. beruházást, hogy az áramexport bevételei is hozzájárulnak majd a beruházás önfinanszírozásához, illetve a törlesztőrészletek kitermeléséhez. Ebben a régióban talán Horvátország, vagy Szerbia vásárolna majd magyar "atomáramot", de csak piaci áron, ami valószínűleg jóval alatta marad annak, mint amivel a kormány számolt - nyilatkozta a Népszavának Perger András a Greenpeace energiapolitikai szakértője. Nem látni olyan energia többlet igényt, ami egyhamar följebb vinné az árakat. Ráadásul az alternatív energia egyre olcsóbb, ami szintén lejjebb nyomja a hagyományos, így az atomenergia termelte áram árát is.

Atomerőmű építése ellen tiltakoznak Nagy-Britanniában - Fotó: Matt Cardy / Getty Images

Atomerőmű építése ellen tiltakoznak Nagy-Britanniában - Fotó: Matt Cardy / Getty Images

Nincs igény többletáramra

Véget értek azok az idők is, hogy a gazdaság, a GDP növekedésével az energiaigény is párhuzamosan növekedni kezdett. A német gazdaság, illetve GDP bővülését például már egyáltalán nem követte jelentős energiaigény-növekedés - jegyezte meg Jan Ondrich. A Népszava kérdésére válaszolva Perger András ehhez hozzáfűzte, hogy ennek egyik legfőbb oka a hatékonyság ugrásszerű javulása, az ipari struktúra változása. Ez semmiképpen sem arra utal, hogy az európai, de különösen a német piacon akár egyetlen magyar atomerőművi megawattot is el lehet majd adni, akár tíz év múlva is, amikor a megújuló energia még nagyobb részét fedezi majd az európai energiaigényeknek.

Ezeknek a számításoknak az alapján a tanulmány egyik szerzője úgy vélte, nincs az a piaci befektető, aki pénzt áldozna a Paks II. projektre. A befektetők akkor gondolkodnak el egyáltalán egy beruházáson, ha legalább a tőke költsége megtérül. A paksi bővítés esetében azonban nem ez a helyzet, mert még erre az "eredményre" sem számíthatna a befektető. Az energia árak naponta változnak, s ez önmagában is óriási kockázatokat rejt magában a hitelező bankok és a befektetők számára egyaránt. Nem lehet előre megjósolni, hogy 40, vagy 60 euró lesz-e 1 megawatt ára - fűzte hozzá Jan Ondrich.

Perger András arra is felhívta a figyelmet,, hogy a kockázatok sorát csak növeli, hogy a hitelt devizában venné fel Magyarország, de forintban számolná el, és az elmúlt évtized tapasztalatai bizonyítják, hogy ez milyen veszélyeket jelenthet. A befektetők átlagosan 12 százalékos tőkemegtérüléssel számolnak, vagyis a Paks II. esetében előrejelzett 7 százalék eleve jelentős állami támogatásról árulkodik. Legalábbis ilyen alacsonyra lenyomni a tőkeköltséget csak akkor lehet, ha a kormány például garantálja az áram átvételi árát.

A gazdaságosságot az energiaárak várható alakulását figyelembe véve alaposan megkérdőjelezi, hogy a tanulmány számításai szerint Paks II. megépítés után az üzemeltetés költségeit is tekintve, 85-105 euró között lenne egy megawattóra ára. Ez jelentősen meghaladja bármelyik elemző cég energiaár előrejelzésben szereplő számokat. Ez olyan mérvű állami támogatást igényelne, hogy a projekt szép lassan széthullana Jan Ondrich megfogalmazás szerint. Ugyancsak figyelmeztető jel, hogy Németországban a szél- és napenergia megawattóra átlagos ára 80-90 euróról mára 70-75 euróra csökkent. A szélenergia ezen belül már csak 60 euró megawatt-óránként. Magyarországon pedig a napenergia lehetne az árlehúzó, a kedvezőbb napos óraszámok miatt.

Illusztráció/Thinkstock

Illusztráció/Thinkstock

Túlbecsült hatásfok

Az is erős túlzásnak tűnik, hogy a kormány 92 százalékos kihasználtsággal számol Paks II esetében, miközben a 400 megawattal kisebb teljesítményt nyújtó Paks I. kihasználtsága a 90 százalékot sem éri el. Azzal sem kalkulált a kormány, hogy az átállás miatt a két Paks 6-8 évig párhuzamosan fog működni, vagyis egymás piacából kellene kihasítaniuk minél nagyobb szeleteket, miközben mindkét cég az államé. Ezt kannibalizációs effektusnak nevezi a szaknyelv, és mindenképpen azzal fog járni, hogy valamelyik erőmű, vagy mindkettő teljesítményét csökkenteni kell - közölte Perger András.

Megkerülhetetlen az a probléma is, hogy Paks II. prototípus, aminek a gyermekbetegségei, ha egyáltalán megépül, üzemelés közben jönnek elő. A temerini atomerőműnél évekbe telt amíg elhárították ezeket a hibákat. Az évekkel más baj is van. Eddig szinte egyetlen atomerőművet sem sikerült a világon a szerződésben megszabott határidőre felépíteni. Fehéroroszországban nemrégen éppenséggel összeomlott az épülő létesítmény egy része. Ám ahol nem következik be ilyen mértékű "baleset", ott is évekkel elhúzódik az építkezés. A paksi beruházás ennek tükrében nagyon feszített tempójúnak tűnik, hiszen 2018-ban kezdenék meg a kivitelezést és 2025-26-ban már áramot termelne a kormányzati remények szerint. A kormány által kijelölt orosz fővállalkozó, a Roszatom referencia erőművei, a Szentpétervár 2 és a novoronyezsi atomerőművi blokkjai 9-10 év alatt készülhetnek el a jelenlegi várakozások szerint - hangsúlyozta a Greenpeace energetikai és klíma felelőse. Paks I.-et kis híján 9 év alatt építették fel. A jelenleg egyébként nehézségekkel küszködő orosz állami banktól, a Vnyesekonombanktól felvenni szándékozott hitel visszafizetését 2026. március 15-től, nemzeti ünnepünk napjától kell megkezdeni. A hitelszerződés nem rendelkezik arról, hogy mi történik, ha valamilyen okból a blokkok nem készülnek el határidőre. A bővítésre felvett hitel törlesztését a jelen állás szerint akkor is meg kell kezdeni, ha az erőmű még nem termel kereskedelmi áramot.

A csúszás pedig mintha kódolva volna, ugyanis a környezetvédelmi engedélyeket már tavaly be kellett volna szerezni. Ez az eljárás azonban még most sem fejeződött be. A telepengedélyt ebben az évben kellene megkapnia Paks II.-nek. Egyelőre a vizsgálatokat végzik, de az engedélykérés is várat még magára. Ez a dokumentum is valószínűleg csak 2017-re készül el.

Nem csak az áram árával lehetnek bajok, hanem a beruházáséval is. Az Európában, de más földrészeken épülő atomerőművek azt példázzák, hogy átlagosan 2-2,5-szerese lesz a végösszeg az eredetileg tervezettnek. Magyarán a 12,5 milliárd eurós Paks II. akár több mint 20 milliárd euróját viheti el a magyar adófizetőknek ami akkor is óriási összeg, ha nyilván nem egyszerre kellene kifizetni. Azt sem tudni, hogy az építési költségbe belekalkulálták-e az úgynevezett kerítésen belüli építkezéseket, amelyeket nem az orosz, hanem a magyar félnek kell elvégeznie. Az például biztos, hogy nem az oroszoknak kell kiépítenie azokat a 700 megawattos tartalék kapacitásokat, mert a jelenlegi 500 megawattost ennyivel kell megnövelni, mivel az új blokkok egyenként 1200 megawattosak lesznek a mostani 500 megawattosakkal szemben.

Akár a kormány számaival, akár független szakértők adataival dolgoznak, mindenképpen veszteséges lenne a Paks 2 beruházás - ez a summázata a Candole Partners nevű prágai gazdasági elemző cég tanulmányának, amelyet a Greenpeace megbízásából készítettek. Az elemzők megvizsgálták a magyar kormány megbízásából készült Rothschild-tanulmányt, amely az állította, hogy a paksi bővítés megtérül, és megfelelő mennyiségű villamosenergiát lehet előállítani, alacsony önköltség mellett.

A Rothschild-tanulmány adatait a Candole Partners összevetette a Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel, és ezek alapján hat különböző forgatókönyvet állítottak fel arra, hogy mennyiért termelhetnek majd áramot az új blokkok. Arra az eredményre jutottak, hogy a Paks 2 minden számítás szerint drágábban termelné az áramot, mint ahogy azt a világpiaci árak alapján el lehet majd adni.

A kormányzat egyebek mellett azzal is igyekszik igazolni a Paks 2. beruházást, hogy az áramexport bevételei is hozzájárulnak majd a beruházás önfinanszírozásához, illetve a törlesztő részletek kitermeléséhez. Ebben a régióban talán Horvátország vagy Szerbia vásárolna majd magyar atomáramot, de csak piaci áron, ami valószínűleg jóval alatta marad annak, mint amivel a kormány számolt - nyilatkozta a Népszavának Perger András a Greenpeace energiapolitikai szakértője. Nem látni olyan energia többlet igényt, ami egyhamar följebb vinné az árakat. Ráadásul az alternatív energia egyre olcsóbb, ami szintén lejjebb nyomja a hagyományos, így az atomenergia termelte árma árát is.

Szerző

Szexért adtak vizet a rászorulóknak

Ma már jobbára csak a mesékben él az a kép, hogy háború során az erős és hős katonák megkímélik az ártatlan civileket, a gyerekeket és a nőket. A valóságban a fegyveres konfliktusokkal sújtott országokban a nők és a gyerekek még inkább ki vannak téve a nemi erőszak vagy az emberkereskedelem veszélyeinek. Szíriában a feketepiac uralja a gazdaságot, a nők, gyerekek kizsákmányolása, prostitúcióra kényszerítése a napi rutin része. 

A segélyszervezetek gyakran számolnak be a tapasztalt borzalmakról: előfordult, a polgárháborús Dél-Szudánban kormánykatonák hat-hét éves lányokon nyilvánosan követtek el csoportos erőszakot, majd meggyilkolták őket. És ez csak egy a nyilvánosságra került több száz, vagy több ezer eset közül.

Az ENSZ igyekszik valamennyi háborúval sújtott területen békefenntartó missziókkal javítani a helyzeten, ám nem egyszer előfordult, hogy a civil lakosság védelmére kiküldött ENSZ-katonák is borzalmakat követtek el. A Human Rights Watch jelentése szerint az Afrikai Unió katonái Szomáliában szexért cserébe adtak vizet és élelmet a rászorulóknak. Franciaország 2015 óta vizsgálja az ilyen eseteket, Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő pedig néhány hete jelentette be, hogy a közelmúltban több nemi erőszakról szereztek tudomást, melyeket marokkói, és burundi kéksisakosok hajtottak végre a Közép-afrikai Köztársaság területén. A szervezet közlése szerint idén összesen 44 olyan panasz érkezett hozzájuk, melyekben békefenntartók vagy ENSZ-alkalmazottak szexuálisan bántalmaztak valakit - 40 esetben kiskorú volt az áldozat. Az ENSZ kemény fellépést ígért az ilyen esetek felszámolása érdekében.

De nemcsak háborús területeken gyakori a gyermekek szexuális bántalmazása. A gyermekprostitúció, a gyermekpornográfia és a gyerekkereskedelem ellen küzdő ECPAT nemzetközi szervezet kutatása szerint már nem lehet azt mondani, hogy a tipikus bűnelkövetők "fehér, gazdag, idős nyugati férfiak", bűncselekményeket elkövetők lehetnek turisták, üzletemberek, alkalmi vagy migráns munkások, külföldiek, vagy akár civilszervezetek önkéntesei is. Egyetlen térség, egyetlen ország sem mentes a gyermekek szexuális bántalmazásától - mutat rá a jelentés, hozzátéve, hogy az utóbbi 20 évben nőtt a bántalmazott gyermekek száma. A dokumentum az utóbbi megállapítását a turizmus fejlődésével és az új technológiák elterjedésével indokolja. A korszerű technológiák ugyanis segítenek az elkövetőknek a névtelenség megőrzésében.

Nemcsak az úszóknak, a tornászlányoknak is vannak kellemetlen emlékeik az élsportban tapasztalható szexuális erőszakról. A Népszabadságnak egy neve elhallgatását kérő élsportoló számolt be edzője viselkedéséről.

Kilencéves korában kezdett tornázni, akkor még semmit nem érzékelt abból, hogy az edzőjének fura hajlamai vannak. Egy-két évvel később azonban, ha a gyakorlat során olyan akrobatikus elemeket mutatott be, amelyekhez segítségre volt szüksége, a férfi keze gyakran eltévedt. Le- vagy felcsúszott, tehát a lába közé nyúlt, illetve a mellét tapogatta.

A lányok nem nagyon tudtak mit kezdeni vele, és bár érezték, hogy ez nincs rendben, nem szóltak senkinek. A maguk módján próbáltak persze védekezni, és igyekezték elkerülni az edző érintését például azzal, hogy egy-egy ugrás után nem álltak be szabályosan – mell, fenék ki, has be –, hanem a leérkezés után gyorsan eliszkoltak.

A csapat tagjaival ketten foglalkoztak, egy nő és egy férfi. Az egykori tornász úgy gondolja, nehezen képzelhető el, hogy az asszony ne érzékelt volna semmit társa különös viselkedéséből. A férfi később eltűnt a szakmából, és nem kizárt, hogy ennek oka a tanítványaihoz fűződő fura – aligha vitathatóan beteges – viszonya lehetett.

A volt sportoló szerencsésnek tartja magát, hogy a tapogatáson kívül semmi más nem történt, de az emlékei máig kísértenek.

Pályafutása során dolgozott más edzőkkel, és akadt köztük több olyan, aki kínosan ügyelt rá, hogy alig érjen a tanítványaihoz. Meg is lepődött, amikor a gyakorlatok során egy másik mester legfeljebb a hasánál vagy a hátánál támasztotta meg a testét, és a keze soha nem csúszott el sem fel-, sem lefelé.

Szerző

Halálra éheztetett kislány - Jelentettek a védőnők?

Épp aznap hívták ki a mentőket a halálra éheztetett, másfél éves gyöngyösi kislányhoz, amikor megszületett az ítélet a 2013-ban elhunyt agárdi kisfiú ügyében, aki ugyancsak szülei miatt halt éhhalált. Mindkét eset ismét rámutatott a gyermekvédelmi jelzőrendszer hiányosságaira, a rossz szakmai körülményekre.

Éhen halt egy másfél éves kislány Gyöngyösön. A mindössze három kilósra fogyott gyermek holttestére a mentők bukkantak rá május 12-én, miután a szülők értesítették őket. Mint kiderült, a kislány ekkor már órák óta halott volt. A rendőrség május 13-án indított nyomozást gondatlanságból elkövetett emberölés miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. A Bors bulvárlap információi szerint a tragédia K. Gusztáv kőfaragó művész lakásában történt. A férfi élettársával és két gyermekével lakott itt, a család hűtőszekrényében állítólag volt elég élelmiszer. Maga a lakás is szépen berendezett, jól szituált otthon képét mutatta.

A gyereket november óta nem látta orvos, pedig ebben a korban havonta kellene ellenőrzésekre vinni. Úgy tudni, az apa nem bízott az orvosokban, a szomszédok szerint a család még a védőnőt sem engedte be. A hírek szerint az elhunyt kicsi óvodáskorú nővérével is voltak hasonló problémák, abban az ügyben 2013-ban kiskorú veszélyeztetése miatt eljárás indult a szülők ellen. Az idősebb gyermeket a rendőrség kérésére a gyámhatóság a múlt héten kiemelte a családból. A szülőket eddig csak tanúként hallgatták ki, az orvosszakértői vélemény elkészüléséig szabadlábon vannak.

A szülőknek egyébként joguk van lemondani a védőnői ellátásról, ám a védőnőnek ezt nyomban jeleznie kell a gyermekjóléti szolgálatnak. Egyelőre nem világos, hogy ez megtörtént-e, sajtóhírek szerint nem, a Heves Megyei Kormányhivatal szerint igen. Ám annak ellenére mégis csak májusban indítottak vizsgálatot, hogy az elhunyt gyermeket már hónapok óta nem látta szakember. Az ügy kísértetiesen hasonlít a 2013-as agárdi tragédiához, ott egy másfél éves kisfiút éheztetett halálra jómódú családja. Ebben az ügyben múlt csütörtökön született ítélet; épp aznap, amikor Gyöngyösön a halott kislányhoz a mentőket riasztották. A szülőket és a nagyszülőket is első fokon 15 év börtönre ítélték. Felmerült, hogy az agárdi esetben ugyancsak elítélt természetgyógyásznak - aki egy fémpálcával "energetizálta" a kisfiút - köze lehet a gyöngyösi esethez, a férfi ugyanis a városban él. Ügyvédje a Borsnak elmondta, védence ezt határozottan cáfolta.

Mindkét eset rávilágít arra, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer továbbra sem működik megfelelően Magyarországon. Bár szakemberek szerint maga a gyermekvédelmi törvény jó, az abban foglalt rendelkezések végrehajtása már gyalázatos. A problémák összetettek, azokra a szakmabeliek gyakran fel is hívják a figyelmet: továbbra sem biztosítottak a hatékony működéshez szükséges tárgyi, anyagi és személyi feltételek, a szakmát alábecsülik, kevés a szakember, alig van család- és gyerektámogató szolgáltatás. Hiányoznak a szakmai iránymutatások, nincs esetmegbeszélés, visszajelzés arról, mi működik megfelelően, mi nem. Sajnos jellemző az is, hogy a jobb módú, magasabb státuszú családoknál ritkábban avatkoznak be a szolgálatok.

Mindebből jól látszik: a gyermekvédelem épp úgy segítségre szorul, mint azok a gyerekek és családok, akiken segíteni kellene. Ennek ellenére a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők aránya évről évre növekszik, számuk jelenleg 24 ezerre tehető. Ám ennél jóval többen - mintegy 200 ezren - vannak, akiket veszélyeztetettként tartanak nyilván. Az UNICEF adatai szerint évente körülbelül hatezer gyermek lesz valamilyen bűncselekmény áldozata Magyarországon.

A Heves Megyei Kormányhivatal vizsgálata szerint információhiány, a "nem megfelelő jelzések" és a jogszabályban rögzített eljárásrend is közrejátszhatott a másfél éves gyöngyösi kislány május 12-én, alultápláltság miatt bekövetkezett halálában.

Mentuszné Terék Irén, a kormányhivatal gyámügyi és igazságügyi főosztályának vezetője szerdán Egerben, sajtótájékoztatón felidézte: a kislány halála után azonnal soron kívüli vizsgálatot indítottak a gyöngyösi gyermekjóléti központ, valamint a gyöngyösi járási hivatal mint elsőfokú gyámhatóság tevékenységét illetően. Kiderült, hogy az anyának négy gyermeke született, és az első két gyereket 2010-ben a külön élő apáknál helyezték el az anya gyermeknevelésre való alkalmatlansága miatt.

A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság 2012 óta foglalkozott a családdal a harmadik gyermek gondozási hiányossága miatt, majd a legkisebb gyermek születését követően a vizsgálat az ő gondozására is kiterjedt. A család teljes mértékben elzárkózott a gyermekjóléti szolgálattól és a védőnőtől is, a kapcsolatot kizárólag az orvossal tartották. Mentuszné Terék Irén kifejtette: a védőnő többször is jelezte a problémát a központnak, amely megpróbált kapcsolatba lépni a családdal, ám ez nem sikerült. Ezután a központ többször is javasolta a gyermek védelembe vételét. Ez azt jelenti, hogy a gyermek a családban marad, ám a szülő köteles a családgondozóval együttműködni - mutatott rá a szakember. A gyermekek családból való kiemelésére ugyanakkor senki nem tett javaslatot, ezért a gyámhivatal csupán a védelembe vételi eljárásokat folytatta le.

A főosztályvezető közlése szerint a hivatal nem volt passzív: igyekezett kapcsolatba lépni a szülőkkel, szakmai véleményeket szerzett be. A családdal kapcsolatot tartó orvos ugyanakkor sokáig azt állította, hogy a családdal minden rendben van, a szülők gondoskodnak gyermekeik neveléséről. A múlt év végén a gyámhivatal éppen az ellentétes szakvélemények miatt szüntette meg a védelembe vételi eljárásokat. A gyermekvédelemmel való együttműködés hiányán kívül semmilyen bizonyíték nem volt a szülők veszélyeztető magatartására - tette hozzá a kormányhivatal képviselője.

Elhangzott ugyanakkor: a gyermekjóléti szolgálatra vonatkozó kormányhivatali vizsgálat megállapította, hogy "nem a megfelelő jelzést küldték a gyámhivatalnak", illetve elmaradt a családdal kapcsolatban lévő szakemberek részvételével tartandó úgynevezett esetkonferencia. A gyermekjóléti központot irányító gyöngyösi kistérségi társulás vezetőjének ezért egyebek mellett azt javasolják, hogy vizsgálja meg, van-e szükség munkajogi felelősségre vonásra.

Pajtók Gábor Heves megyei kormánymegbízott úgy fogalmazott, hogy nem omlott össze, nincs csődben a gyermekvédelmi rendszer Magyarországon, egyetlen rendszer sem készülhet fel olyan esetekre, amelyekre "normális ésszel" nem is gondol az ember. Kérdésre válaszolva felidézte: a kislány egyik idősebb testvére esetében már 2014 végén kapott a gyermekvédelmi szolgálattól a gyámhivatal jelzéseket, amelyek alapján elő akarta vezettetni a szülőket, illetve kiskorú veszélyeztetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tett. Az egyik esetben a rendőrség megszüntette a nyomozást, a másik esetben pedig az ügyészség formai okok miatt megtagadta az elővezetést.

A meghalt gyermek esetében csak a védelembe vételi eljárás megindítását lehetővé tevő jelzések érkeztek. Csupán 2016 márciusában közölte az orvos, hogy 2015 novembere óta nincs kapcsolata a családdal. A jogszabályban rögzített eljárásrend azonban nem tette lehetővé az azonnali közbelépést - mutatott rá a kormányhivatal vezetője. Elhangzott az is: a kormányhivatalban is indokoltnak tartják a gyermekvédelmi törvény módosítását annak érdekében, hogy a gyámhatóság hatékonyabban léphessen fel, ha a gyermeket nevelő szülők megtagadják az együttműködést.

A gyermeket ellátó házi gyermekorvos által nyújtott egészségügyi ellátás ügyében még folyamatban van a vizsgálat. Az ellenőrzés befejezése június végére várható. Heves megyében a gyermekjóléti szolgálatok csaknem négyezer, családban élő gyermek gondozását látják el, közülük 800-850 gyermek áll védelembe vétel alatt. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője kedden közölte, a gyöngyösi eset miatt a gyermekvédelmi szabályok szigorítását kezdeményezi.

A szülők elzárkózása miatt nem volt elég bizonyíték, a jelzőrendszer tagjainak sem volt egységes a véleménye, ezért nem menekítették ki időben a családból azt a gyöngyösi kislányt, aki másfél éves korában, csontsoványan halt meg. 

Ezt állapította meg a Heves Megyei Kormányhivatal vizsgálata – írja az index.hu. Az eredmény szerint a védőnő nem követett el mulasztást, a gyerekorvos szerepét várhatóan csak júniusra fogják tisztázni. Eközben a szülők ellen emberölés gyanújával nyomoz a rendőrség.

A szülőket előzetes letartóztatásba helyezték. Székely László, az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálatot indít a gyöngyösi tragédia ügyében. Az eset kapcsán a gyermekvédelmi szabályok szigorítását kezdeményezi Horváth László a térség fideszes országgyűlési képviselője.

Gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök annak a másfél éves gyermeknek az apját és anyját, aki május 12-én halt meg gyöngyösi otthonában. A gyanú szerint a szülők halálra éheztették a kislányt, aki fél év alatt testsúlyának felét vesztette el. Az ügyben emberölés gyanúja miatt indult eljárás, a vádlottakat őrizetbe vették.

Ahogy a Népszava már beszámolt róla, 2016. május 12. nem csak a halálra éheztetett agárdi kisfiú ügyében született ítélet miatt lett fontos a kriminalisztika történelmében, hanem egy gyöngyösi kislány halála miatt is, akit feltehetően halálra éheztettek. A zárkózott életet élő családnál utoljára tavaly novemberben járt orvos, akkor hét kilogramm volt a kislány testsúlya, fél év alatt azonban 3-3,5 kilóra, csontsoványra fogyott.

A police.hu az esettel kapcsolatban azt írta: A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya nyomozást indított az ügyben ismeretlen tettes ellen. Az eljárásban kirendelt elsődleges orvosszakértői vélemény alapján felmerült a szülők büntetőjogi felelőssége, ezért őket 2016. május 19-én reggel a Heves megyei nyomozók előállították a főkapitányságra és gyanúsítottként hallgatták ki. J. M. 36 éves és K. G. 52 éves gyöngyösi lakosok ellen emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás és őrizetbe vételüket követően a nyomozóhatóság kezdeményezte előzetes letartóztatásuk indítványozását.

A Népszava az esettel összefüggésben írta meg, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer továbbra sem működik megfelelően Magyarországon. Bár szakemberek szerint maga a gyermekvédelmi törvény jó, az abban foglalt rendelkezések végrehajtása már gyalázatos. A problémák összetettek, azokra a szakmabeliek gyakran fel is hívják a figyelmet: továbbra sem biztosítottak a hatékony működéshez szükséges tárgyi, anyagi és személyi feltételek, a szakmát alábecsülik, kevés a szakember, alig van család- és gyerektámogató szolgáltatás. Hiányoznak a szakmai iránymutatások, nincs esetmegbeszélés, visszajelzés arról, mi működik megfelelően, mi nem. Sajnos jellemző az is, hogy a jobb módú, magasabb státuszú családoknál ritkábban avatkoznak be a szolgálatok. Lásd még: Halálra éheztetett kislány - Jelentettek a védőnők?




Szerző