Utolsó lett a régióban Magyarország

A minden várakozást alulmúló első negyedéves növekedési adatok miatt nehéz helyzetbe került a kormány. Egyértelműen kiderült, az uniós támogatások, illetve az autóipar nélkül még a jelenleginél is gyengébb lenne a magyar növekedés. Egyes elemzők az egész évre gyenge növekedési adatokat jeleznek előre.

Nemcsak a gazdasági tárcát, de az elemzőket is meglepte a várakozásoktól messze elmaradó gazdasági bővülés. Az első negyedéves GDP növekedés alig érte el a 0,9 százalékot. A szezonálisan és naptárhatástól tisztított adatok alapján pedig mindössze 0,5 százalékos volt a bővülés. A tavalyi utolsó negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Ezek a számok azért is okoztak olyan nagy meglepetést, mert a kormányzat és a legtöbb elemző is 1,7-1,8 százalékos növekedést várt idén az első negyedévre.

Ennek tükrében különösen derűlátónak tűnt Orbán Viktor, amikor veszprémi beszédében azt találta mondani, hogy jónak tartja a 3 százalékos gazdasági növekedést, de ahogy fogalmazott, "ezzel nem lehet megelégedni és meg kell célozni az 5 százalékot, hogy kihasználjuk a gazdaságban rejlő potenciált és csökkentsük a távolságot az életminőség tekintetében a hozzánk képest szerencsésebb országokhoz viszonyítva". A miniszterelnök a szokásosnál is nagyobbat mert álmodni, mert még a gazdasági tárca is csak 2,4 százalékos növekedéssel számolt 2016-ban. Az elemzők többsége viszont úgy véli, idén már a 2 százalékos bővülés is sikernek számíthat. Azt a kormányfő is elismerte, hogy egyelőre még nincs meg az a gazdaságpolitika, amely alkalmas lenne erre a nagy ugrásra. Ehhez a környezet sem túlságosan kedvező - hárította a felelősséget a kormánytól Orbán.

Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a régió országaiban is hasonló körülmények alakultak ki, hiszen az uniós források - legalábbis átmenetileg - azokba is csak mérsékelten csordogálnak. Románia mégis 4,2, de a szintén autóipari "orrnehéz" Szlovákia is 3,6 százalékos növekedést produkált. Sarkadi-Szabó Kornél közgazdász például az ATV Start című reggeli műsorában egyebek mellett megemlítette, ha minden évben 2,5 százalékkal jobban teljesítünk, mint a szlovákok, vagyis ők 2, mi 4,5 százalékos gazdasági növekedést érünk el, akkor nagyjából 10 év alatt érnénk utol északi szomszédaink bér- és életszínvonalát. Még lesújtóbb a német példa, mert ha Németország évi 1, Magyarország pedig 5,5 százalékos növekedéssel számolhatna, akkor 40 évre lenne szükség ahhoz, hogy hazánk utolérje fejlettségben. Erre a régió és az unió sereghajtójaként azonban vajmi kevés Magyarország esélye. A szakemberek között csak arról van némi számháború, hogy Görögországé, vagy Magyarországé a legutolsó hely kétes dicsősége a gazdasági növekedési listán.

A gazdasági elemzők számításai szerint az uniós források és a nagy nemzetközi cégek teljesítménye nélkül a magyar gazdaság stagnálás körüli "eredményre" lenne képes, de a kismértékű visszaesés is elképzelhető lenne. Hiányzik az a piaci környezet, amiben egy hazai kis, közepes vállalkozás növekedni tudna - jegyezte meg a Népszavának Karsai Gábor. A természetes piaci szelekció helyett a kormányzat különböző érdekcsoportoknak, lobbiknak, ágazati kijáróknak nyújt előnyöket, gyakran gazdaságtalan tevékenységekre - tette hozzá a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A körön kívül maradtak pedig úgy látják, nem rúghatnak labdába.

Az uniós támogatások apálya miatt az állami beruházásokra sem lehet számítani, a vállalkozások pedig a rendkívül kedvezőtlen befektetési környezet, a kiszámíthatatlan hazai gazdaságpolitika, a külső konjunktúra bizonytalanságai miatt ódzkodnak a beruházásoktól. Hiába az alacsony kamatok, a feldolgozóiparban az árindex negatív, vagyis roppant nehéz kitermelni a törlesztőrészleteket. A külföldi működőtőke pedig kevés kivétellel elkerüli Magyarországot. További növekedés fékező a többnyire jól képzett nagyjából félmillió munkavállaló, aki tartósan, vagy ideiglenesen, illetve ingázóként külföldön dolgozik.

A termelő szektorokban már erőteljes a képzett munkaerő hiánya, miközben a szakoktatás átalakítása nem abba az irányba mutat, hogy a valódi keresletnek megfelelően képzett szakembereket bocsásson ki. Főként betanított munkára alkalmas emberek kerülnek majd ki a szakiskolákból és az úgynevezett szakgimnáziumokból. Összeszerelő üzemeket pedig ma már tőlünk keletebbre építenek a multi cégek, ráadásul a korszerű iparban már ahhoz is szükséges informatikai, közismereti alapműveltség. Ez a magyar modell nem korszerű - állapította meg Karsai Gábor. A növekedés korlátait jelzi az exportnövekmény zsugorodása is. Az első negyedévben az import gyorsabban bővült, mint az export - tette hozzá.

A rendkívül gyenge első negyedévi adatok között az egyik sokkoló szám, hogy az ipar mindössze 0,3 százalékkal bővült - nyilatkozta a Népszavának a kutató. Karsai arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben nem csak a hazai gazdaságban meghatározó autóipar a ludas. A másik húzóágazatnak számító szolgáltatások is a vártnál kisebb teljesítményt nyújtottak. Ezen a kiskereskedelem, a vendéglátás és a turizmus kedvező forgalmi adatai sem sokat javítottak. A kiskereskedelem ugyan számottevően bővült, de dinamikája nem érte el a tavalyi év első három hónapjának szintjét.

A mezőgazdaság már egy átlagos időjárás mellett is akár 5-10 százalékkal is magasabb növekedéssel járulhat hozzá a mérleg javulásához, ám ez a tisztes teljesítménynövekedés csak a tavalyi alacsony bázishoz viszonyítva tűnhet kedvezőnek. Ám még ebbe a növekedésbe is beleszólhat egy túlzottan csapadékos nyár, vagy éppen az aszály.

Az ipar az év hátralévő hónapjaiban az első negyedévhez képest gyorsulni fog, az építőipari visszaesés mérséklődik, a mezőgazdaság valószínűleg növekszik, de az idei gazdasági növekedés 2 százalék körül alakulhat, de nem zárható ki az sem, hogy inkább ez alatt lesz. A lassulás még az előzetes várakozásoknál is markánsabb lesz - vélte Karsai Gábor.

Gödörben az építőipar is

Az uniós források beszűkülésében szerepet játszott a pályázatok késedelmes kiírása is, ismerte el Varga Mihály gazdasági miniszter. Ez azért is jelent súlyos gondot a hazai gazdaságnak, mert egyértelmű, hogy egyebek mellett az építőipar is óriási mértékben függ a brüsszeli pénzektől. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az ágazat teljesítménye idén márciusban 33,9 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. Ráadásul 2016. március végén az építőipari cégek teljes szerződésállománya 25 százalékkal maradt el egy évvel korábbitól. Az épületekre kötött szerződések száma ugyan 47,3 százalékkal bővült ám ennek hatása legkorábban az év második felében lesz érzékelhető. A rendkívül alacsony bázis miatt azonban ez sem jelent majd drámai javulást a gazdasági növekedésben.

A nagy közösségi infrastrukturális beruházások tavaly kifutottak, a lakásépítési ágazat pedig a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetésével sem lódult meg. Igaz, nem használt az ágazatnak az sem, hogy a sebtében hozott jogszabályon számos módosítást, pontosítást kellett elvégezni, hogy a pénzintézetek végre befogadhassák az igényeket. Valamelyest az év hátra levő részében javulhat a lakásépítés helyzete, de az építőipar visszaesése idén sem vált át összességében növekedésbe.

Fékezi a az építőipar teljesítmény bővülését az is, hogy az uniós források bősége idején elsősorban a mélyépítő ágazat, az út, vasút és egyéb infrastrukturális beruházásokra költötte a pénzt az állam. A magasépítés, főleg a lakóingatlanok esetében történelmi mélypontra zuhant.

Fogyasztásban is lemaradva

A kormány a gazdasági növekedés egyik motorját látja a lakossági fogyasztás növelésében. A családok költekezési lehetőségeit végső soron a gazdaság teljesítménye határozza meg, a kifizetett béreken, jövedelmeken keresztül. Hosszabb távon a háztartások fogyasztási kiadásai a GDP-hez igazodnak. Így a családi költekezés értékelésében a kiindulópont a gazdaság teljesítménye, hiszen a fizetésen túl már csak a hitel segíthet, az viszont drága mulatság is lehet - jegyezte meg a Blokkkcom szakportál elemzése. Az európai országok közötti versenyben a 2015. évi gazdasági teljesítményt tekintve még viszonylag jól szerepelt Magyarország, a rangsor középtáján helyezkedett el. Az idei kilátások már nem, ennyire rózsásak.

Egy-egy ország gazdaságának a valós teljesítményéről, a versenyképességéről, hatékonyságáról az egy főre jutó GDP árul el legtöbbet. Itt is nagyok a különbségek, de az éllovasok már mások, hiszen itt az a döntő, mennyire termelékeny egy-egy nemzetgazdaság. Nos, ebben a rangsorban hátul kullog Magyarország, pontosabban szólva hátulról az ötödik az uniós rangsorban, a vele egy súlycsoportban lévő országok közül csak Horvátországot, Romániát és Bulgáriát előzi. A visegrádi négyek között viszont az utolsó hazánk. Igaz, Lengyelországgal szemben csekély a különbség, mindössze 233 dollár: 26455 USD a lengyelek teljesítménye, de a csehek ötezer, a szlovákok pedig 3 ezer dollárral jobbak ennél.

Az Eurostat összegzése szerint a magyarok költekezése visszafogott, 2015-ben az egy főre jutó költés kevesebb mint 5500 eurót tett ki, ennél szerényebben csak Romániában és Bulgáriában költöttek az emberek. A magyarok pénztárcája négyszer férne bele a dánok, vagy az osztrákok és háromszor a belgák bukszájába.

Gyenge lesz az idei teljesítmény

A második negyedév is pocsékul sikerülhet a magyar gazdaság számára, sőt, igazából az egész év kilátásai gyászosak - ez derül ki az ING Bank szakértői által készített LeadING Hube konjunktúraindikátorok adatai alapján.

A LeadING Hube a gazdaság további lassulását jelzi a következő hónapokban, és ez a tendencia az idei év közepéig kitarthat. Ez főként annak a következménye, hogy az építőipari rendelésállomány korábban megfigyelt szűkülése lassan gyűrűzik be a reálgazdaságba. Mindezek mellett az ipari rendelésállomány elmúlt négy hónapban megfigyelt visszafogott gyarapodása is kedvezőtlen irányba hat - magyarázta a mutató alakulását Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Nemcsak a valós statisztikai adatokból képzett, 10 hónapos előrejelző erővel bíró Hube, hanem a három hónapra előremutató LeadING Robust index is gyenge konjunktúrát jelez, utóbbi szerint hasonló mértékű visszaesésre számíthatnánk negyedéves alapon a második negyedévben, mint az elsőben. Ez azért az év eleji várakozásokhoz képest (sőt, még a mostani előrejelzésekhez viszonyítva is) óriási meglepetést jelentene - értékelte az előrejelzést a Portfolió.

Az elemzők a második negyedévre a GDP nagyobb mértékű növekedését várják, méghozzá elsősorban azért, mert véget érnek a járműgyártásban azok a technikai leállások, melyek a modellváltásokhoz kötődnek, és részben az első negyedéves rossz GDP-adatot okozták.

Az új belépők szerepe csekély

Az Európai Unió 2004 előtti tagjai összességében harmadik éve stabilan növekvő pályán vannak. Az EU-15 országok gazdasági teljesítménye (beleszámítva Görögországot és a teljes perifériát) a 2009-es mélyponthoz képest 8 százalékkal nagyobb. Vagyis az unió gazdasági teljesítménye a régiónk nélkül sem hanyatlana - írta a Portfolió. Az viszont tény, hogy az eurózóna gazdasági teljesítménye éppen csak most haladta meg a válság előtti (pontosabban a 2008 első negyedévi) szintet.

A 2004 óta csatlakozott országok gazdasági súlya az Európai Unióban 8 százalékos, míg az EU-15-ben a 2008 eleji szinthez képest a GDP 1,8 százalékkal van feljebb, addig az EU-28-ban 2,5 százalékkal. Vagyis évente nem egészen 0,1 százalékponttal tudta gyorsítani az Európai Uniót az utóbbi 12 évben csatlakozott országcsoport - összegzi véleményét az internetes portál. Úgy vélik, hogy a növekedési teljesítmény szempontjából nem feltétlenül érdemes a régi tagországokat egységesen kezelni. A régió országai ugyan átlag feletti növekedést produkálnak, ám épp Magyarország jócskán ez alatt teljesített.

Három kelet-közép-európai ország még nem éri el a válság előtti kibocsátási szintet, további négy ország (köztük Magyarország) eredménye pedig alig haladja az EU-15-ét. Kiugróan jó eredményt csak két régiós országtól láthatunk, igaz, ők a szűkebb, visegrádi négyes csoport tagjai.