Az Európai Bizottság (EB) amiatt aggódik, hogy Magyarország középtávon eltér a költségvetési pályától, ezért szerdai országspecifikus ajánlásukban arról írnak, hogy a 2016-os büdzsében a GDP 0,3 százalékának megfelelő - mintegy 100 milliárd forintos - , míg a 2017-es költségvetés tervezetében 0,6 százalékos kiigazításra van szükség. Emellett - miként az elmúlt években mindig - szükségesnek tartják a különadók számának csökkentését. (Ebben a tekintetben Brüsszel álláspontja kétségtelenül finomodott, ugyanis kezdetben, 2010 után, még az egyes szektorokra kivetett adók teljes megszüntetését tartották volna szükségesnek, időközben azonban belátták, hogy az így kieső adóbevételeket a pénzügyi kormányzatnak máshol be kell hajtania. Az EB másik ajánlása, hogy az alacsony keresetűek adóját mérsékeljék. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a beszerzéseknél növelni kell az átláthatóságot, mind a versenyszférában, mind a közszférában, ezzel összefüggésben további korrupcióellenes intézkedéseket tartanak szükségesnek.
Mindez egybecseng az Országgyűlés költségvetési bizottságának ugyancsak tegnapi ülésén elhangzottakkal. Mint ahogy Burány Sándor (MSZP), a bizottság elnöke lapunkat erről tájékoztatta, az ülésen megjelent és felszólalt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hivatal elnöke is, aki kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban túlzottan nagy számban vannak titkosításra ajánlott részletek. (A kormányzat jelenlévő képviselője megígérte, hogy ezen a helyzeten változtatnak, és a jövő heti újabb bizottsági ülésen, bizottsági indítványként korrigálnak a törvénytervezeten.) Hasonlóképpen a kellő átláthatóság hiányát kifogásolta a költségvetési bizottság ülésén meghívottként felszólaló Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, valamint Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője is.
Az Európai Bizottság ajánlása szerint javítani kell a szabályozói környezetet a szolgáltató szektorban és a kiskereskedelemben a büntető jellegű szabályok eltörlésével és a kiszámíthatóság javításával. Könnyíteni kell az átmenetet a közmunkaprogramokból az elsődleges munkaerő-piacra és további aktív munkaerő-piaci eszközökre van szükség. A szociális támogatások és a munkanélküli ellátás hatékonyságát és célzottságát ugyancsak javítani kell, emellett fejlesztésre szorul az oktatás, és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének elősegítése a munkaerőpiacon. Az ajánlásokból kitűnik, hogy megszorításokra lesz szükség, ha meg akarunk felelni az Európai Bizottság elvárásainak.
Mindebből a nemzetgazdasági tárca közleményében azt a következtetést vonta le, hogy a Bizottság álláspontja olyan, amelyben "gazdaságpolitikai célok többsége a magyar kormányéval megegyezik". Vagyis semmit sem értettek meg a tárcánál Brüsszel intelmeiből. Sőt a Bizottság véleményével gyökeresen ellentétes álláspontot olvasnak ki, amikor azt írják, hogy Brüsszel "alapvetően kedvezőnek ítéli meg a magyar munkaerő-piaci folyamatokat. (...) A kormány célja, hogy megkönnyítse és egyben ösztönözze az átmenetet a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra." Szakértők szerint a közfoglalkoztatottak átvezetése az üzleti szférában teljesen eredménytelen, ugyanis a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzésük és továbbképzésük nem célja a Fidesz-kormánynak.
A nemzetgazdasági tárca közleménye továbbra is illúziókat kerget, amikor arra hivatkozik, hogy "a konvergencia program adósságpályája szerint az államadósság aránya 2020-ra a GDP 65 százaléka alá süllyed." A jelenlegi tények: az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága március végére a GDP 76,9 százalékára emelkedett a tavaly év végi 75,3 százalékról. Nehéz elképzelni, hogy négy év alatt majd 12 százalékponttal sikerüljön mérsékelni adósságunkat, csekély mértékű gazdasági növekedés mellett.
