Egyvalami biztos: Óbuda Duna felőli részének északi részén, a mintegy tíz kilométer hosszan elterülő Római-part rendezésére és a terület megfelelő árvízvédelemére mindenképp szükség van. A hogyan kérdéséről viszont az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült dűlőre jutni. A Római-part - amelyet a fővárosi Duna-szakasz utolsó érintetlen, természetes partvonalaként tartanak számon - árvízvédelmének szükségessége a kétezres évek legelején merült fel először, ekkor történt ugyanis, hogy az óbudai önkormányzat az addigi 4,5-ről 11 méterre emelte a maximális építménymagasságot, így újult erőre kapott a hullámtér beépítése, a parton ma több szálloda is áll.
Az egyik ilyen négycsillagos szálloda tulajdonosa az az Egri Gábor, aki évek óta azért küzd a Római Partért Egyesület alelnökeként, hogy a gát nyomvonala a part mentén legyen. Az egyesület legutóbb közleményben is nyomatékosította: a nyomvonal "kizárólag a part mentén húzódhat", mert csak így lehet modernizálni, fejleszteni a területet például játszótérrel, sétánnyal, bicikliúttal. Ennek az elképzelésnek azonban legalább annyi ellenzője akadt, mint támogatója, a környezetvédő civilek szerint a parti gát jelentős természetkárosítással járna. Az viszont már a 2006-os árvíz is egyértelművé tette, hogy valamit tenni kell. Igaz, hogy a hullámtérbe - amit a főváros üdülőövezetté nyilvánított - költözők jól tudták, mire számíthatnak. Bár a felépült házakat csak üdülésre lehetne használni, nincs olyan jogszabály, amely megtiltaná, hogy valaki életvitelszerűen lakjon az üdülőjében - így a területen igencsak megszaporodtak a "tartósan üdülők".
Újratervezés
A Rómain az első, kezdetben még ideiglenesnek mondott földsánc - más néven nyúlgát - az ötvenes években épült meg a Nánási út-Királyok útja vonalon, a Duna és a védvonal közötti terület pedig eredetileg a nagyvízi meder része, ami azt a célt szolgálja, hogy a folyómederből kilépő árvizeket minél gyorsabban, akadálymentesen elvezesse. Az állam árvízvédelmi kötelezettsége is a hullámtéren kívül, a fővédmű által mentett oldalon áll fenn, aki pedig saját kockázatra a hullámtérbe építkezett, annak árvíz esetén magának kell intézkednie ingatlanjának megóvásáról - ezt egyébként sokan meg is tették.
Az első tanulmányterv, ami a partvonalra képzelt el védművet - és felvetette a mobilgátas lehetőséget is - 2005-ben készült el a főváros és az óbudai önkormányzat megrendelésére, ám a szakértők akkor nem ezt, hanem a Királyok útjánál a már meglévő földsánc erősítését javasolták. A 2006-os árvíz idején föl is adta a partvonal védelmét a főváros, a nyúlgátat erősítették. Egy évvel később azonban a kerületi önkormányzat elfogadta a partélre építendő gát koncepcióját, 2009-re pedig már négy terv is elkészült. Ezek igencsak felkorbácsolták a kedélyeket, mire a gát ügyét a 2010-es választásokra tekintettel inkább háttérbe szorították. Majd 2011-ben a főváros elfogadta a sokat vitatott partélen, 3,1 kilométer hosszan építendő mobilgát tervét, a környezetvédelmi hatástanulmányok, engedélyek beszerzése azonban időbe tellett, így az építkezés nem kezdődhetett meg 2013-ig, amikor is az újabb nagy árvíz keresztülhúzta az addigi számításokat.
Kiderült: az akkori tervek szerint épülő védmű nem jelentene maximális biztonságot, a dunai ár több mint 30 centivel meghaladta a tervekhez használt mértékadó árvízszintet. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) így nem adta ki a vízügyi engedélyt a tervekre, a fővárosnak új árvízvédelmi javaslatot kellett készítenie, amit 2015 januárjában fogadtak el. Az OVF egyébként elfogadhatónak tartja a part menti védmű építését, mint szakvéleményükben írták: "az öblözetet a Duna felől védő műnek a mértékadó árvízi terhelés kivédésére alkalmas szerkezetben, a szükséges biztonsággal a parton kell megépülnie". Lényegében ugyanígy foglalt állást a Magyar Tudományos Akadémia és a Műegyetem szakmai grémiuma is. Bár az állásfoglalásokban és a hivatalos kommunikációban a csillaghegyi öblözet és a több mint 50 ezer lakos védelme jelenik meg, arról kevés szó esik, hogy azt az eddigi védművel, a Nánási útról is tökéletesen meg lehet oldani.
Környezetvédelem vs. városfejlesztés
Bús Balázs III. kerületi polgármester szerint ugyanakkor a nyúlgát nem felel meg a műszaki előírásoknak, árvíz esetén szerinte nemcsak a hullámtérbe épült ingatlanok, hanem a csillaghegyi öblözet minden lakójának élete veszélybe kerülne. A parti védművet ellenzők szerint már csak ezért is célszerűbb lenne a Nánási úti vonalat felújítani, erősíteni, hiszen az, mivel jóval magasabban van, nagyobb biztonságot is nyújt, emiatt kisebb - és olcsóbb - gátszerkezetet lehetne építeni rá. Merthogy a tervezett költségek évről évre növekedtek: olvashattunk kétmilliárd, majd négymilliárd körüli összegekről, a jelenlegi állás szerint a projekt mintegy 13 milliárdból valósulna meg (ebből 10 milliárd eu-s forrás).
Ahogy nőtt a tervezetre szánt összeg, úgy nőtt a gátépítés miatt kivágásra ítélt fák száma is. Tarlós István főpolgármester kezdetben arról beszélt, hogy a parton épülő gáthoz csak néhány száz, betegeskedő fától kellene megszabadulni, ám mára kiderült, hogy az a néhány száz valójában másfél ezret jelent. A Védegylet szerint a városvezetés a leginkább tájpusztító megoldást - ártéri erdő kivágása, part feltöltése, mesterséges partvonal kialakítása, kavicsos part megszüntetése - választotta. Az ügyben Szabó Marcel zöldombudsman is állásfoglalást tett közzé, melyben jelezte: természetvédelmi, de árvízvédelmi szempontból is az eddig és ezután is fővédvonalnak minősülő külső gát megerősítése volna ideális.
A zöldombudsman szerint ugyanakkor kompromisszumos megoldás lehet és még elviselhető természeti áldozattal járna, ha a mobilgát nyomvonalát a folyóparti sétány mentén húzódó kerítések vonalában jelölnék ki - ez a hullámtérben építkező ingatlantulajdonosokat is védené, és a parti élővilágot sem kellene gajra vágni. A Maradjanak a Fák a Rómain nevű csoport három lehetséges rendezési tervvel is előállt, amelyeket a helyiek körében kérdőíves szavazásra bocsátottak, a legtöbben a kertek kerítésvonalába épített mobilgát tervezetét támogatták. Ehhez a megoldáshoz viszont az érintett lakók területi és anyagi hozzájárulására is szükség lenne. Mondjuk utóbbi már csak azért is méltányos lenne részükről, mert akár a partra, akár a kerítések vonalán épül meg több milliárdnyi közpénzből a gát, ingatlanjaik értéke növekedni fog; lényegében közpénzből tennének szert anyagi haszonra.
A már említett Római Partért Egyesület szerint azonban semmiképp sem épülhet a kerítéseknél a gát, úgy vélik, annak jogi akadályai vannak, ráadásul mivel sok épület rögtön a kerítések mögött helyezkedik el, a gát mentén megfelelő szélességű utat sem lehetne építeni. A part menti gát építése mellett érvelnek azzal is, hogy parti vendéglátóhelyiségeket is meg kell védeni, mert árvíz esetén csatornáik fertőzik a partot. Az árvíz által elöntött területek enélkül is fertőzésveszélyt jelentenek, az elöntött területet az ár lefolyása után fertőtleníteni kell, ez viszont a Rómain az élővíz miatt nehezen megoldható. Úgy vélik, az egyetlen megoldást az jelenti, ha az egész partot megvédik, s a jelenleg elhanyagolt, "balkáni" területen rendezett sétányt alakítanak ki.
Tarlós: a zöldek csak hisztiznek
Ugyanezen az állásponton van a fővárosi és a helyi vezetés is: továbbra is a part menti nyomvonalat támogatják. A környezetvédők szerint a hatalom csak az ingatlantulajdonos "haverokat" akarja helyzetbe hozni, miközben magasról tesznek az ökológiai, természetvédelmi következményekre. (Igaz, Bús Balázs polgármester megígérte, hogy a hullámtér a gátépítés után sem válik építési övezetté, hogy elejét vegyék a "beépítési láznak", ez azonban a zöldeket nem vigasztalja). A főváros álláspontja szerint a kerítések vonalán azért sem lehet a nyomvonal, mert az egyezkedés - esetenként területkisajátítás - a telektulajdonosokkal évekig elhúzódna, akár évtizedes pereskedést is vonhat maga után.
A fővárosi közgyűlés április végi vitáján elhangzott, hogy hamarosan bemutatják a kész terveket, a döntést a végleges nyomvonalról azonban elhalasztották. Korábban a zöldombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a végleges megoldásnál figyelembe kell venni, melyik változat bírja a legnagyobb támogatást, a döntést széles társadalmi részvételen alapuló érdekegyeztetés után kell meghozni. A fővárosi önkormányzat 18/2013-as határozata is kimondja, hogy az elkészült terveket, hatástanulmányokat közérthető formában nyilvánosságra kell hozni, szakmai szervezetekkel meg kell vitatni.
A társadalmi vita eddig nem nagyon történt meg, sőt. Mindenkit, aki a főváros elképzelését élesebben kritizálja, ellenérveket fogalmaz meg, Tarlós István főpolgármester különböző jelzőkkel illett: az ellenoldal képviselői mind "hisztériakeltők", "ultraliberális katasztrófaturisták", "liberális gyűlölködők". A projektről egyébként a helyi lakosságot sem kérdezték meg. Bár Tarlós korábban kilátásba helyezett egy helyi népszavazást, abból semmi sem lett. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a munkát már idén novemberben megkezdik, a terveket "valamikor nyáron" közzéteszik. Ám mivel a projektet időközben kiemelt állami beruházássá minősítették, megvitatni már nem nagyon lesz mit, az újabb kritikák, javaslatok a kivitelezésre már nem lesznek hatással. A műszaki átadás tervezett időpontja 2019 január.
A szentendrei mobilgát építés közben 2013-ban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Szerettük volna megtudni a fővárosi önkormányzattól, mikor születik végleges döntés a mobilgát nyomvonaláról, mikor írják ki a kivitelezői pályázatot, a végleges döntés előtt valamilyen módon felmérik-e a lakosság véleményét, illetve hogy mikor várható legalább lakossági fórum a témában. Válaszul Tarlós István május 13-ai rádiónyilatkozatából kaptunk néhány idézetet, amelyek egyáltalán nem adtak választ a feltett kérdésekre. Amikor ezt szóvá tettük, annyit mondtak, hogy az ügyben jelenleg a fővárosi önkormányzat sem tud több információval szolgálni.
Pró és kontra
Érvek a parti mobilgát ellen
- természetkárosítás, vízparti erdő eltűnése, a feltöltés miatt a megmaradó fák is lassú halálra vannak ítélve (ahogy az a pünkösdfürdői jachtkikötő építése után is történt), a terület a selymes durbincs őshonos hal élőhelye, a kivágásra ítélt fákon Budapesten ritkaságszámba menő madarak is menedéket találnak
- a hullámtérbe épített üdülők, szállodák védelme nem közösségi ügy, tudták, mivel jár, ha oda építkeznek, miattuk ne tegyék tönkre a természetet, a védelmüket ne közpénzből lássák el, oldják meg maguk
- a vízpart mellé épülő gát veszélyes is lehet, hirtelen vész esetén kevesebb a reakcióidő
- az elsődleges védelmi vonal a parti mobilgát megépülési után is a Nánási úti védmű marad
- a területet a víztől távolabbi gáttal is lehetne fejleszteni, például olyan épületekkel, amelyeknek az alsó szintje nincs beépítve (hullámtérben legtöbbször ilyen épületek vannak)
Érvek a parti mobilgát mellett
- az árvizek miatt a part fertőzésveszélyes, a fertőtlenítés nem egyszerű, a fővédmű alatt is nagyszámú közmű van, ezek megerősítése is körülményes
- a mobilgátat csak vész esetén állítják fel, amúgy nem lesz szem előtt
- hiába tennék rendbe a partszakaszt, ha nem a parton épül gát, az árvizek állandóan erodálnák, a jelenlegi állapotok konzerválódnának
- a parti mobilgátnak köszönhetően rendezett lehet a part, sétánnyal, gyalogos- és bicikliúttal, játszótérrel, stb.
- növekedne az ingatlanok értéke, ami befektetőket vonz
