Együtt: nem kell olimpia

Az Együtt szerint nem a budapesti nyári olimpiai felkészülésre kell jövőre 54 milliárd forint költségvetési pénzt áldozni, hanem az egészségügy, azon belül az alapellátás és a háziorvosi ellátás finanszírozására.

Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke Székesfehérváron elmondta: a nap folyamán az ország 15 városában 12 politikusuk tartott sajtótájékoztatót. Arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy jövőre a fővárosi evezőspályák és a Puskás-stadion építése helyett az egészségügyi alapellátás „működőképességének megmentésére”, az otthoni szakápolás finanszírozásának növelésére, a mentődolgozók 50 százalékos béremelésére és a háziorvosi praxisokban dolgozók fizetésének emelésére fordítsák a pénzt. Közölte: Fejérben jelenleg tíz, országosan pedig 250 háziorvosi praxis betöltetlen, és a finanszírozás emelése nélkül négy év múlva ez a szám 400 lesz, és egymillió embernek nem lesz háziorvosa.

Szerző
2016.05.19 23:17

A Sándor-palotához vonulnak a jobbikosok

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:42

Fotó: Facebook/ Jobbik Magyarországért Mozgalom/
Átvonultak a Lánchídon, majd a Sándorpalotához sétálnak a Jobbik rabszolgatörvény ellen tüntető szimpatizánsai.
Közel száz Jobbik-szimpatizáns és képviselő indult el a Kossuth térről a Lánchíd irányába, hogy hídfoglalással tiltakozzanak a – valószínűleg szabálytalanul elfogadott – rabszolgatörvény ellen.
A magyar zászlókat és transzparenseket lengető tömeg,átvonult a Lánchídon, miközben azt skandálták, hogy „Tolvaj Fidesz, hazaárulók, Orbán takarodj!”  A demonstálók magukkal viszik a Parlamentben bemutatott molinójukat is, és terveik szerint a Sándor-palotához mennek, hogy Áder Jánostól követeljék: ne írja alá az évi 400 túlórát is megengedő, a multik kedvéért bevezetett rabszolgatörvényat.
2018.12.12 14:42
Frissítve: 2018.12.12 14:43

A közigazgatási bíróságoknak is zöld utat adtak

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:38

Fotó: / Molnár Ádám
A kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták.
Simán megszavazta szerdán az Országgyűlés – az LMP-s Ungár Péter, valamint Széll Bernadett szirénázása és komoly sípolás közepette – a közigazgatási bíróságok felállítását. Az MTI összefoglalója szerint a kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. Mint megírtuk, ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg.
2018.12.12 14:38