Aranyeső Londonban

Publikálás dátuma
2016.05.20. 07:57
A bronzérmes Kenderesi Tamás (balra) gratulál az Európa-bajnok Cseh Lászlónak FOTÓ: MTI/KOVÁCS ANIKÓ
Fantasztikusan sikerült magyar szempontból a londoni úszó kontinensviadal negyedik napja. Hosszú Katinka 200 méter vegyesen, Kapás Boglárka 800 méter gyorson, Cseh László 200 méter pillangón, míg a Verrasztó Evelyn, Kapás Boglárka, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna a női gyorsváltó tagjaként diadalmaskodott.

Rögtön, hogy azt ne mondjuk, kapásból magyar arannyal kezdődött a londoni úszó Európa-bajnokság tegnapi napja. Kapás Boglárka 800 méter gyorson fantasztikus teljesítményt nyújtva csaknem két testhosszal győzött a hazaiak csillaga, Jazmin Carlin előtt.

„Amit megbeszéltünk az edzőimmel, azt nagyjából sikerült megcsinálni – fogalmazott Kapás. – Picivel jobb időt szerettem volna úszni, de mivel újra Európa-bajnok vagyok, nagyon örülök. Még sohasem voltam ennyire jó formában, mert, bár egyáltalán nem készültünk erre a versenyre, már a bemelegítés alatt éreztem, hogy nagyon jól megy az úszás. Majdnem egyéni csúcs lett, még az első felén kell dolgozni kicsit.”

A folytatás is aranyban pompázott. A 200 méter vegyes címvédőjét, világcsúcstartóját és világbajnokát, Hosszú Katinkát megszorítani sem tudták, s nagy fölénnyel, 2:07.30 perces idővel utasította maga mögé a komplett mezőnyt, így 400 méter vegyes és 200 méter hát után a harmadik aranyérmét szerezte a kontinensviadalon. A szám másik magyarja, Verrasztó Evelyn az ötödik helyen csapott a célba. Az Iron Lady számára itt nem ért véget a délutáni program, ugyanis nem sokkal később 100 méter háton csobbant medencébe, ahol újabb éremmel gazdagodott, ezúttal második lett.

Hogy a férfiak se maradjanak érem nélkül, arról Cseh László és Kenderesi Tamás gondoskodott a 200 méter pillangó fináléjában. Előbbi remek úszással, utcahosszal diadalmaskodott, míg utóbbi a dobogó legalsó fokára állhatott.

„Szerettem volna Európa-csúcsot úszni, és néhány apróság még hiányzott ehhez, de úgy érzem, meg bőven messze vagyok a csúcsformától - jelentette ki Cseh. - Ha ilyen állapotban érkeznék Rióba, azzal nagyon elégedetlen lennék.”

A legnagyobb szenzációt Bohus Richárd szolgáltatta, aki 50 méter háton ezüstérmet szerzett. A csodás napot Verrasztó Evelyn, Kapás Boglárka, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna összeállítású női 4x200-as gyorsváltó koronázta meg. A magyar csapat fantasztikus teljesítménnyel elsőként csapott a célba.

Egyre drágább a vizes-vb
"Szeretném határozottan cáfolni azokat a híreket, melyek szerint 90 milliárd forintba kerül a 2017-es úszó-vb". Ezt a kancelláriaminiszter válaszolta tegnap a Népszavának, amikor az Átlátszó.hu- megjelent összeggel szembesítettük. Lázár János saját bevallása szerint a Kormányinfóra készülve összeszámolta, mennyit költünk közpénzből a világbajnokságra és állította, az 70 milliárdnál többe nem kerül majd az adófizetőknek. Ráadásul ezt az összeget valójában nem is a vb-re fordítják, ebben több budapesti beruházás benne van. Egyrészt 49 milliárd forintból készül el a fő uszoda és környéke, másrészt 5 milliárdból megújul a Dagály, további 8 milliárdból pedig két másik uszoda. Szintén 8,7 milliárdot költenek budapesti közlekedésfejlesztésére, 3,4 milliárdot pedig a műugrótoronyra. Így összesen 70 milliárdos tétel jön ki, de annak csak egy része kapcsolódik közvetlenül a világbajnoksághoz és az sem baj, hogy Budapesten lesz egy világversenyek rendezésére alkalmas uszoda.
Arra, hogy az eredetileg tervezett nyolcmilliárd helyett közel 90 milliárd forintba kerül a 2017-es budapesti vizes-vb megrendezése tegnap írt az Átlátszó.hu. azt a lap sem tagadta, hogy az összegben szerepel valamennyi uszodaépítés és -felújítás költsége, az útfelújítások, a Margitsziget rekonstrukciójának kiadásai, a pesti rakpart megújításának és a szorosan vett lebonyolításnak a költsége is. "Pénzügyekkel nem foglalkozom, erre megvannak a szakemberek - mondta lapunknak Gyárfás Tamás, a honi úszószövetség elnöke. - Azt tudom, hogy naponta újabb és újabb igényekkel állok elő. Azt szeretném, ha a budapesti uszoda lenne a világ legszebb létesítménye, és mi adnánk otthon a földkerekség legjobb világbajnokságának. A cél: elkápráztatni a világot, ehhez pedig pénz kell."

A pénteki magyar program

Nők

200 méter gyors (Késely Ajna, Verrasztó Evelyn)

50 méter hát (György Réka)

1500 méter gyors (Kapás Boglárka, Juhász Adél)

100 méter pillangó (Szilágyi Liliána)

4x100 méter vegyes gyorsváltó

Férfiak

200 méter hát (Balog Gábor, Földházi Dávid, Zámbó Balázs, Telegdy Ádám)

100 méter pillangó (Cseh László, Pulai Bence, Kenderesi Tamás, Biczó Bence)

50 méter mell (Financsek Gábor, Horváth Dávid)

800 méter gyors (Gyurta Gergő)

Az előfutamokat 11 órától rendezik, míg az elődöntőkre és a döntőkre 19 órától kerül sor, s élőben közvetíti az Eurosport1.

Szerző

Egy realista vámpír Cannes-ban

Folytatódik Cannes-ban a félhomályos élet. Odakint napsütés és fényes sztárforgatag, de a sajtómunkások ebben a csaknem két hétben, amíg zajlik a fesztivál, a félhomályos mozitermekben élik életüket. Az aligfény különösen illik az olyan filmekhez, mint az Un Certain Regard szekcióban látott műhöz, az eddigi kínálatból a legeredetibbnek és legérdekesebbnek tűnő Átváltozásokhoz (Trasfiguration).

A helyszín, a Queens, néger gettó New Yorkban. A jövő keménylegény kamaszai közt Milonak sajátos szabályai vannak: rá kell hangolódni a holdciklusokra és pontosan feljegyezni. Csakhogy ő a lányok bioritmusa szerinti vérveszteség helyett épp az ellenkezőjéhez jut. Semmi köze az eddig megismert irreális, hétköznapi vámpírokhoz, de még a szemfogakhoz sem, viszont imádja az e témájú filmeket. Helyzetéből adódóan van egy bevallhatatlan titka. Egy más jellegű problémákkal terhelt lánnyal történő találkozása elindítja a nemezist.

Rendkívül komplex és eredeti ötlet mozgatja a filmet. Itt a horror a drámát szolgálja. Megfontolt, szigorú forgatókönyvből dolgozott a biztos kezű rendező, aki tökéletesen képes a sajátos városi közeg megteremtésére. A film különös zenéje kiemeli a képi megfogalmazást. A Ligeti zenéjére emlékeztető effektek azonban mégsem utánzások, vagy utánérzések, hanem híven követik a mondanivalót. Nevetésnek itt nincs helye.

Elsőfilmes rendező, Michael O’Shea kezéből került ki az alkotás, ha ezt az erős felütést képes lesz tartani, még sokat hallunk róla. Brillante Mendoza átfogó családi portrét rajzol a Fülöp-szigeteki valóságról a Ma Rosa című filmjében. Középpontban egy anya áll, aki kis fűszerboltjában dolgozik egy manilai prolinegyedben. Bevételeit heroinkereskedelemből egészíti ki, míg le nem csap rá egy rendőrosztag. Tagjai korruptak, a saját hasznukra dolgoznak.

A rendezőnek sikerül elkerülni a téma közhelyes buktatóit, sőt bátran nevezhetjük a filmet szociális és politikai látleletnek. Bár távoli világban élő emberekről beszél, az élő neorealizmus legjobb vonulatát hozza. Erősen esélyes az Arany Pálmára.

Visszatérve Európába, Xavier Dolan a versenyprogramban vetített: A világ igazságos vége (Juste la fin du monde) című filmjét kell kiemelni. Fiatal hőse egy 34 éves író, Louis (Gaspard Ulliel), aki tudja, hogy meg fog halni, ezért tizenkét éve nem látott vidéki családjához utazik búcsút venni. Csakhogy nem terve szerint alakulnak a dolgok, mert a régi konfliktusok, a családon belül is magányos rokonok viselkedése csaknem megakadályozza, hogy megnyíljanak egymás előtt és végre kimutassák egymás iránt táplált érzelmeiket. A főszereplővel remek ötöst alkot Marion Cotillard, Leas Seydouz, Nathalie Baye és Vincent Cassel. Olyan kamarajátéknak vagyunk tanúi, amely közel hozza a sorsokat.

Egy realista vámpír Cannes-ban

Folytatódik Cannes-ban a félhomályos élet. Odakint napsütés és fényes sztárforgatag, de a sajtómunkások ebben a csaknem két hétben, amíg zajlik a fesztivál, a félhomályos mozitermekben élik életüket. Az aligfény különösen illik az olyan filmekhez, mint az Un Certain Regard szekcióban látott műhöz, az eddigi kínálatból a legeredetibbnek és legérdekesebbnek tűnő Átváltozásokhoz (Trasfiguration).

A helyszín, a Queens, néger gettó New Yorkban. A jövő keménylegény kamaszai közt Milonak sajátos szabályai vannak: rá kell hangolódni a holdciklusokra és pontosan feljegyezni. Csakhogy ő a lányok bioritmusa szerinti vérveszteség helyett épp az ellenkezőjéhez jut. Semmi köze az eddig megismert irreális, hétköznapi vámpírokhoz, de még a szemfogakhoz sem, viszont imádja az e témájú filmeket. Helyzetéből adódóan van egy bevallhatatlan titka. Egy más jellegű problémákkal terhelt lánnyal történő találkozása elindítja a nemezist.

Rendkívül komplex és eredeti ötlet mozgatja a filmet. Itt a horror a drámát szolgálja. Megfontolt, szigorú forgatókönyvből dolgozott a biztos kezű rendező, aki tökéletesen képes a sajátos városi közeg megteremtésére. A film különös zenéje kiemeli a képi megfogalmazást. A Ligeti zenéjére emlékeztető effektek azonban mégsem utánzások, vagy utánérzések, hanem híven követik a mondanivalót. Nevetésnek itt nincs helye.

Elsőfilmes rendező, Michael O’Shea kezéből került ki az alkotás, ha ezt az erős felütést képes lesz tartani, még sokat hallunk róla. Brillante Mendoza átfogó családi portrét rajzol a Fülöp-szigeteki valóságról a Ma Rosa című filmjében. Középpontban egy anya áll, aki kis fűszerboltjában dolgozik egy manilai prolinegyedben. Bevételeit heroinkereskedelemből egészíti ki, míg le nem csap rá egy rendőrosztag. Tagjai korruptak, a saját hasznukra dolgoznak.

A rendezőnek sikerül elkerülni a téma közhelyes buktatóit, sőt bátran nevezhetjük a filmet szociális és politikai látleletnek. Bár távoli világban élő emberekről beszél, az élő neorealizmus legjobb vonulatát hozza. Erősen esélyes az Arany Pálmára.

Visszatérve Európába, Xavier Dolan a versenyprogramban vetített: A világ igazságos vége (Juste la fin du monde) című filmjét kell kiemelni. Fiatal hőse egy 34 éves író, Louis (Gaspard Ulliel), aki tudja, hogy meg fog halni, ezért tizenkét éve nem látott vidéki családjához utazik búcsút venni. Csakhogy nem terve szerint alakulnak a dolgok, mert a régi konfliktusok, a családon belül is magányos rokonok viselkedése csaknem megakadályozza, hogy megnyíljanak egymás előtt és végre kimutassák egymás iránt táplált érzelmeiket. A főszereplővel remek ötöst alkot Marion Cotillard, Leas Seydouz, Nathalie Baye és Vincent Cassel. Olyan kamarajátéknak vagyunk tanúi, amely közel hozza a sorsokat.