Történelmi elnökválasztás Ausztriában

Vasárnap reggel elkezdődött Ausztriában az elnökválasztás második fordulója, amely szorosnak és izgalmasnak ígérkezik. A mintegy 6,4 millió osztrák választópolgár arról dönt, hogy Ausztria államfője a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen vagy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított jelölt, Norbert Hofer legyen. 

Az első szavazóhelységek reggel hét órakor nyitottak, és a kisebb településeken csupán pár órán át várják a szavazókat délelőtt. A hivatalos urnazárás 17 órakor lesz, így az első, nem hivatalos eredmények ez után várhatók.

Az április 24-én tartott első fordulóban hat jelölt indult, de egyikőjük sem szerezte meg az abszolút többséget, a választásra jogosultak a két legtöbb szavazatot elért jelöltre voksolhatnak most vasárnap. A nagy érdeklődést jól jelzi, hogy a választási részvétel 68,5 százalékos volt. Az előző, 2010-es választáson a szavazásra jogosultak 54 százaléka voksolt, ami a legalacsonyabb részvétel volt azóta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező szavazást. 1980 óta az elnökválasztáson való részvétel folyamatosan csökkent.

A második fordulóban a szavazásra jogosultak közül mintegy 900 ezren levélben voksolnak. Az osztrákok egyre szívesebben adják le levélben szavazataikat, ezt a 2010-es államfőválasztás óta tehetik meg. Akkor még a választásra jogosultak 8,8 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, az áprilisi fordulóban már 12,5 százalék, vagyis több mint ötszázezren választották ezt a voksolási formát.

Az államfőválasztásnak már biztosan történelmi eredménye lesz, hiszen most először nem az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vagy az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból kerül ki a szövetségi elnök. E két párt jelöltjei - a néppárti Andreas Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer - együttesen mintegy 23 százalékos támogatottságot szereztek az április 24-én tartott első fordulóban, míg az első helyen befutó Hoferre 35 százalék szavazott.

A Gallup intézet által szombaton bemutatott közvélemény-kutatási eredmények szerint Norbert Hofer 49-57, míg Van der Bellen 43-51 százalékos támogatottsággal bír. A hatszáz ember megkérdezésével végzett kutatás szerint a határozott politikai véleménnyel bíró választók körében azonban Van der Bellen a népszerűbb, 46-56 százalék szavazna rá, míg Hoferre 44-54 százalék.

Több médium és közvélemény-kutató intézet azonban úgy döntött, hogy nem közöl kutatási adatokat a második forduló előtt. A szakértők a közvélemény-kutatók óvatosságát azzal indokolták, hogy az első forduló eredményeit, Norbert Hofer jelentős előnyét egyik intézet sem tudta előre jelezni.

Az osztrák államfő jogkörét az 1929-ben módosított szövetségi alkotmány határozza meg. Az államfő pártok felett álló személy, aki az országnak erkölcsi támaszt nyújt, a demokratikus keretek szerint egyensúlyt biztosít a különböző társadalmi rétegek között és védi a kisebbségi érdekeket. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe.

A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Legutóbb, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer mostani hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól és csak egyszer újítható meg.

Szerző

Drónok végeztek az afgán tálibok vezetőjével

Amerikai drónok nagy valószínűséggel megölték szombaton az afgán tálibok vezetőjét, Manszúr mollát. Ezt az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője, Peter Cook közölte, hozzátéve, hogy a drónokat Afganisztán és Pakisztán határvidékén vetették be Aktár Mohamed Manszúr likvidálására.

A támadást engedélyezte Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke. A Pentagon egyik tisztségviselője közölte, hogy az akcióról tájékoztatást kapott mind Pakisztán, mind Afganisztán, de azt nem fedte fel, hogy előzetesen, vagy csak utólag.

Peter Cook kitért arra, hogy Manszúr mekkora fenyegetést jelentett az afgán és az amerikai erőkre, valamint a helyi polgári lakosságra, személye pedig egyúttal gátolta az afgán földön régóta húzódó konfliktus politikai megoldását.

"Manszúr akadályozta az Afganisztán kormánya és a tálibok közti megbékélést, mert megtiltotta a tálib vezetőknek, hogy részt vegyenek az afgán kormánnyal folytatott béketárgyalásokon" - mondta a szóvivő.

Aktár Mohamed Manszúr 2015-ben lett a tálibok vezetője, miután nyilvánosságra került, hogy Omár molla már két évvel korábban meghalt. Manszúr korábban Omár molla közvetlen munkatársaként, helyetteseként tevékenykedett, és a tálibok közlekedési minisztereként tartották számon.

Szerző

Hiányzik a közös nemzetközi terrorellenes stratégia

Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet elleni küzdelemben már 65 ország működik együtt Szíriában és Irakban, de még mindig nincs közös nemzetközi stratégia - hangoztatta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szombaton Isztambulban a Humanitárius Világcsúcs egyik előrendezvényén, amelynek keretében Stephen O'Briannel, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkárhelyettesével találkozott.

A tárcavezető emlékeztetett: az Európai Unió arra kérte Ankarát, hogy változtassa meg a terrorellenes törvényt a török állampolgárok vízummentességének egyik feltételeként.

"Mégis mi alapján? Ha a terrorizmusnak akárcsak európai szinten van külön elfogadott meghatározása, akkor azt kérjük, osszák meg velünk is, hadd vitassuk meg" - mondta a miniszter.

Az unió bírálata szerint Törökország túl széles körre terjeszti ki a terrorizmus fogalmát. A vonatkozó törvény nemcsak magát a merényletet végrehajtó terroristáról vagy a terrorszervezet tagjáról rendelkezik, hanem a terrorhálózat működését anyagilag támogató vagy elvi-ideológiai síkon pártoló szimpatizánsokról is. Ezért fordulhat elő, hogy Törökországban többek között a kurd ügy mellett kiálló egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és civilek ellen indítanak eljárást terrorizmus vádjával.

Ankara azonban nem hajlandó változtatni a törvényen. A török kormány álláspontja szerint több terrorszervezet is fenyegeti az országot, amelyek között nem szabad különbséget tenni, hiszen azok gyakran egymás segítségével hajtanak végre az emberi életeket veszélyeztető akciókat.

Cavusoglu beszédében hangsúlyozta: "a terrorizmus nemcsak egyének, hanem államok, intézmények ellen is irányul". Kifejtette, hogy az IÁ Szíria területének 45, Irak területének pedig 30 százalékát tartja fennhatósága alatt, csak ebben a két országban a dzsihadisták száma 20 és 30 ezer közé tehető.

A külügyminiszter rosszallását fejezte ki amiatt, hogy "néhány ország más terrorszervezetekhez fordul a konfliktus megoldása érdekében." A politikus elsősorban a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártjára (PYD), illetve annak fegyveres szárnyára, a Népvédelmi Egységekre (YPG) utalt, amelyeket például az Egyesült Államok szövetségeseknek, Ankara viszont terrorszervezeteknek tekint.

A külügyminiszter ezek mellett azt is nehezményezte, hogy az Európán kívüli terrorcselekményekről nem kellő súllyal számol be a nyugati sajtó. Úgy fogalmazott: "Ha Brüsszelben vagy Párizsban történik valami, akkor felpattan a világ, ha Ankarában, annak ugyan még van visszhangja, de ha mondjuk Nigériában történik az eset, akkor már alig hallani róla a médiában".

Cavusoglu kifogásolta, hogy "egyre nő a rasszista pártok száma. Az Európai Parlamentben ülő képviselők több mint 10 százaléka rasszista, és ez a helyzet az egyes tagországok parlamentjében is".

Isztambulban hétfőn kezdődik az ENSZ első humanitárius csúcstalálkozója (World Humanitarian Summit, WHS), amelyen Angela Merkel kancellár is részt vesz, és ebből az alkalomból személyesen tárgyal majd Recep Tayyip Erdogan török államfővel.

Szerző