Bécs nem kért a szélsőjobból

Alexander Van der Bellen, a Zöldek jelöltje nyerte meg az osztrák elnökválasztás második fordulóját Norbert Hoferrel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével szemben. A levélben leadott szavazatokkal sikerült megfordítania az állást az osztrák professzornak. Az eredmény kapcsán a populisták előretörésétől rettegő Európa is fellélegzett.

Szinte horrorral felérő izgalmak jellemezték az osztrák elnökválasztás voksainak összeszámolását. Vasárnap este a levélben leadott szavazatok nélkül a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer végzett az élen 51,9 százalékkal, ám a levélben leadott voksokat csak hétfőn számolták össze. Mintegy 800 ezer voksról volt szó. E szavazatok nélkül 144 006 voks volt Hofer előnye, ennyit kellett ledolgoznia a Zöldek jelöltjének. S ez sikerült is, olyannyira, hogy végül 31 026 szavazattal előzte meg ellenfelét. Ez azt jelenti, hogy Van der Bellen 50,3, Hofer pedig 49,7 százalékot szerzett, ami a vasárnapi 50-50 százalékos előrejelzéshez képest még akár jelentős fölénynek is nevezhető. Wolfgang Sobotka belügyminiszter azt is közölte, hogy a részvételi arány 72,7 százalékos volt. A hivatalos végeredményt június 1-jén jelentik be.

Elképesztő izgalmak kísérték a szavazatok hétfői összeszámlálását. A két jelölt között folyamatosan csökkent a különbség, majd a finisben, az utolsó választókörzetek adatainak összeszámlálásánál a volt szociáldemokrata politikus megfordította az állást. A Zöldek jelöltjének egy sor régióban sikerült a maga javára billenteni a mérleg nyelvét, köztük az összes tartományi székhelyen. Bécsben különösen nagy fölénnyel, 63,32 százalékos eredménnyel végzett az élen a környezetvédők jelöltje, aki a kampány során többször is hangoztatta, hogy minden osztrák kancellárja kíván lenni, ezért hivatalosan függetlenként is indult.

Még a hivatalos eredmények közzététele előtt ismerte be vereségét Hofer a Facebookon. „Köszönöm a nagyszerű támogatást. A kampányhoz nyújtott segítség nem vész kárba, befektetés a jövőbe” – hangoztatta.

Heinz Fischer osztrák elnök délutáni sajtóértekezletén elmondta, évtizedek óta ismeri Van der Bellent, s meggyőződése, hogy sikerül betemetnie az osztrák társadalomban keletkezett árkokat.

Előzőleg az osztrák közszolgálati televíziót bírálta Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt elnöke amiatt, mert szerinte a csatorna „hamis információkat” terjesztett vasárnap este. Már az első eredmények közzétételekor, amikor alig 0,4 százalék választotta el a két jelöltet, a szabadságpárti Norbert Hofert és a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellent, azt közölte, „ismerem a belügyminisztérium hivatalos adatait, s azok teljesen mást mutatnak, mint amit az ORF közölt. Itt 53,1 százalékon állunk” – mondta el a bécsi Kuriernak. Egy órával később pedig már az ORF 2-nek úgy nyilatkozott, „Nagyon furcsa, hogy a belügyminisztérium tisztábban látja az egészet”. Az ORF-nél, amely a SOFRA és az IDA ügynökségek adatait tette közzé, 50,0-50,0 százalékon állt a két jelölt, tehát teljesen eldöntetlen a viadal, a belügyminisztériumnál viszont 51,9 százalékot kapott Hofer, 48,1-et Van der Bellen. Csakhogy a két adat nem egy és ugyanaz, s ezt Strachénak is tudnia kellett. A levélben leadott szavazatokat még nem tartalmazhatták az ORF adatai, ugyanakkor a közszolgálati csatorna becslése a levélben leadott voksokat is magában foglalta.

Hofer Facebook-oldalán is felháborodott felhasználók írtak. „Ne hallgassatok az ORF hamis prognózisaira” – írta egyikük. „Hogy fordulhat elő az, hogy az ORF-nek teljes szabadsága van, miközben hamis számokkal áll elő. Az, hogy ez is a nyugati hazug sajtó része, ez világos, de miért jó ez nekik?” – írta egy másik. A nehézségeket kétségtelenül tetézte, hogy vasárnap késő este a belügyminisztérium honlapján megjelent egy hír, amely szerint a levélben leadott szavazatokat beleszámítva Van der Bellen nyert. Kiderült azonban, hogy technikai hiba történt. Mindenesetre ezzel sokakat sikerült még jobban összezavarni.

Az Európai Unió hétfői külügyminiszteri tanácskozásának is fő témája volt az osztrák elnökválasztás. Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője utalt arra, hogy több országban Európa erőteljes elutasítása tapasztalható. Elismerte, talán nemcsak azokat terheli felelősség emiatt, akik tönkre akarják tenni Európát, hanem „bennünket is, mert nem mindig védtük meg kellőképpen az EU-t”. Szerinte a június 23-án esedékes nagy-britanniai népszavazás után, amelyen az Egyesült Királyságban arról döntenek, maradnának-e az Unióban, új lendületet kell adni Európában.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter úgy vélte, az osztrák választás eredménye azt mutatta, hogy Európában az emberek elégedetlenek a tradicionális pártokkal. Didier Reynders belga külügyminiszter szerint a voksolás kiváltója a menekültválság, illetve az, hogy az emberek nem érzik biztonságban magukat.