Sárkányfüvet kínál csupán a Fidesz

A választási és választási eljárási törvényeknek (üzenném Gulyás Gergelynek, hogy ez két külön jogszabály) van mintegy 100 hibája. Most ezekből kettő, kisebb fajsúlyút kijavítanak. Már csak 98 marad - kommentálta lapunknak kissé kiábrándultan Tóth Zoltán választási szakértő, amit a Fidesz frakcióvezető-helyettese bejelentett.

A tavaszi ciklusban már nem, de az ősszel várhatóan benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítására vonatkozó javaslatát - mondta Gulyás Gergely a Magyar Hírlapnak. Elmondása szerint a módosítás elsősorban a külhoni magyarok választási regisztrációját és a pártok kampányfinanszírozását érintené, a külföldön tartózkodók levélben szavazását azonban nem. Gulyás szerint ugyanis az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után az erre vonatkozó szabályon nem kötelességük változtatni.

Tóth szerint meglehetősen kicsinyes a kormánypárti érvelés a súlyosan, alapjogaikat értve megkülönböztetett külföldön élő magyar választópolgárokkal szemben, amit pedig a Fidesz most módosítani tervez, lényegében semmit sem orvosol ebből. Ezekkel a változtatásokkal biztosan nem lehet demokratikus választási rendszerré varázsolni mindazt, amit nemcsak az EBESZ, hanem más, nemzetközi szakértői testületek, de a hazai jogvédők is ízekre szedtek már. Azt pedig a kormányoldaltól már megszokott cinizmusnak a szakértő, hogy egy olyan Ab határozata szolgáltatja az indoklást a jogtipráshoz, amelynek minden jelenlegi tagját a Fidesz-KDNP jelölte és választotta meg, ami szemmel látható döntéseikben is. Tóth szerint Gulyás Gergely mostani nyilatkozata ismét egyértelművé tette: a Fidesz majd csak akkor változtat érdemben a választási rendszeren, ha a 2018-as voksolás előtt azt kívánja meg aktuális érdeke; ha például csökken a támogatottsága, vagy a bizonytalanok nagy mértékben aktivizálódnak, hirtelen arányosítani kívánják majd a szisztémát.

Egy biztos: a Fidesz-KDNP továbbra sem érdekelt a külföldön élő, ezernyi esetben épp az elmúlt 6 évben emigrált választópolgárok szavazati jogának érvényesülésében. Ezért is erősítette meg a kormánypártokat az Ab áprilisban határozatával, mely szerint nem alkotmányellenes, hogy a Magyarországon lakó, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választók levélben nem szavazhatnak, csak személyesen adhatják le voksukat a külképviseleteken, míg a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők, levélben is voksolhatnak.

A Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) az elmúlt években több alkalommal is arra kérte a döntéshozókat, hogy alakítsanak ki tisztességes és átlátható választási és kampányszabályozást. Gulyás maga a PC által 2015 októberében megszervezett konferencián - amellett, hogy a választási jogszabályok több hibájának orvoslására nyitottnak mutatkozott - valóban azt mondta, hogy a kormány azt követően vizsgálja felül a választási törvényeket, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) határozott a "levélszavazás kontra külképviseleti szavazás" ügyében. Az Ab határozata április 19-én megszületett, akkor a jogvédők azonnal azt kérték: még idén szülessen meg a módosítás annak érdekében, hogy egyrészt a választási szerveknek, másrészt a pártoknak legyen elegendő idejük az új szabályokhoz való alkalmazkodásra. A civilek korábban és többször felhívták a figyelmet a szisztémával már 2014-ben megtapasztalt, súlyos problémákra és aggályokra, melyek közül csupán egy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazási módjában fennálló különbségtétel. Ez utóbbi kapcsán ugyanakkor áprilisban arra kérték a Fidesz-KDNP-t: alkotmányos kényszer nélkül is változtassanak a jelenlegi szabályozáson.

Az Együtt szerint, amennyiben a Fidesz nem változtat érdemben a szabályokon, 2018-ban nem lesz sem szabad, sem méltányos a parlamenti választás. "A bejelentés hiányos és megkésett: a fideszes választási rendszerrel alapvető bajok vannak, apró változtatások nem elegendőek. Rendbe kell rakni a rossz kampányfinanszírozást, a határokon túl élő magyar állampolgárok egyenlőtlen választójogi szabályozását, és a nemi kvóta bevezetése mellett arányossá kell tenni a választási rendszert" - írták.

Akadályok és verőlegények

Továbbra sem kívánja érdemben vizsgálni a februári eseményeket a Nemzeti Választási Bizottság, sőt, május 10-i ülésén - az azóta közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint - egyáltalán nem is akart foglalkozni a kopaszok balhéjával - írta a hvg.hu. Litresits András, az MSZP részéről megbízott nemzeti választási bizottsági tag szerette volna, ha a választási irodánál történtekkel is foglalkozna az NVB, szerinte még mindig nem kaptak érdemleges választ arra, hogy folyik-e bizottságot érintő nemzetbiztonsági vizsgálat, illetve érintett-e az NVB bármelyik tagja személyesen is az ügyben. Ám a 8 fős testület 2-6 arányban, azonnal leszavazta, hogy tárgyaljanak ezekről a kérdésekről. miközben Litresits szerint, a rendőrség még a kopaszok beazonosításával se halad, a bizottság pedig látványosan közömbös.

Az MSZP-s Nyakó Istvánt érintő incidens, s az azóta elfogadott népszavazási törvénymódosítás, amely a hasonlókat lenne hivatott elhárítani, nem oldhatja ugyanakkor fel az aggályokat, amely az állampolgárok választási joggyakorlásához fűződő jogok korlátozásának következmény nélkül maradásából fakadt. Sőt: néhány napja megtámadták az MSZP népszavazási aláírásgyűjtőit - közölte a párt, szerintük "ismét működött a verőemberek kormánya által terjesztett agresszió". Még a múlt hét végén, a Puskás Ferenc Stadionnál három MSZP-s aktivista népszavazáshoz gyűjtött aláírásokat, amikor 19 óra 25 perckor egy fiatal férfi "rájuk rontott, a stáb legfiatalabb, 25 éves hölgy tagjának kicsavarta a kezét, miközben hangosan káromkodott és üvöltözve sértegette az aláírásgyűjtőket, illetve az aláírókat. Szerencsére a közelben tartózkodó készenléti rendőrök a stáb kérésére azonnal a helyszínre siettek, elfogták a menekülni szándékozó fiatalembert és intézkedtek" - írták. Az aktivistát a baleseti intézetben ellátták, a fiatal nő tegnap feljelentést tett könnyű testi sértés, garázdaság, valamint a népszavazás megzavarása, akadályozása miatt - írta az MSZP.

Komolyabb változtatásokat kértek a civilek

- Az egyéni képviselőjelöltekhez hasonlóan a pártok is kincstári kártyán kapják meg és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást.

- A pártok az egyéni képviselőjelöltek kampányköltéseire vonatkozó szigorral számoljanak el kampányköltéseikről.

- A pártok, ha a választáson nem szerzik meg a szavazatok bizonyos százalékát, a teljes központi kampánytámogatást legyenek kötelesek visszafizetni (az egyéni jelöltek esetében jelenleg ez 2 százalék; a választott határérték ennél alacsonyabb is lehet, de annak egyformán kell vonatkoznia az egyéni jelöltekre és a pártlistákra).*

- Teremtsék meg a jogszabályi és technikai feltételeit annak, hogy a választási bizottságok és irodák képesek legyenek a másolt ajánlóívek kiszűrésére.

- A kormány, az önkormányzatok és a civil szervezetek pártok érdekében kifejtett kampányolását be kell tiltani, vagy ezek értékét le kell vonni az adott párt által elkölthető kampánypénzek összegéből.

- A nyomtatott és online sajtóhoz hasonlóan a köztéri hirdetések ("óriásplakátok") tarifáit is legyen kötelező nyilvánosságra hozni.

- A pártok érdekében kampányoló civil szervezetekre ugyanolyan szigorú beszámolási és nyilvánossági követelményeket kell bevezetni, mint a pártok esetében.

- A külhoni magyar állampolgárok regisztrációját minden egyes választás előtt meg kell erősíteni.*

* Gulyás Gergely szavai szerint csak e két javaslatot fogadná meg a kormányoldal.